Egy 36 éves ukrán törzsőrmester volt az első áldozata a tavaly február 24-én megindított orosz inváziónak. Az évforduló alkalmából felidézett történet szerint az Ukrajna elleni invázió napján, nem sokkal hajnali 3 óra 40 perc után lőtték le Denisz Tkacsot, aki egyedül halt meg, több mint egy órával azelőtt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a „különleges hadműveletét”. Az ukrán katona volt a háború első áldozata, a fiatal férfit orosz támadók hangtompítóval felszerelt fegyvereiből származó golyók ölték meg.
Denisz Tkacs egy katonai ellenőrző pontnál állomásozott Zorinka nevű falu szélén, a luhanszki régióban, ahol Ukrajna határos Oroszországgal. A The Guardian cikke emlékeztet, hogy
néhány pillanattal a férfi halála előtt elrendelte a parancsnoksága alatt álló öt fiatal ukrán határőr visszavonását, amikor egy maroknyi orosz katonát észleltek hőkamerás szemüvegen keresztül. Az idegen katonák az előretörő orosz sereg tagjai voltak.
Miután azt mondta katonáinak, hogy csendesen vonuljanak vissza, Tkacs felvette saját géppuskáját. Ez volt az utolsó cselekedete, mivel ebben a pillanatban az oroszok tüzet nyitottak rá. A háború ködében lehet, hogy mások az életüket vesztették, de sok minden utal arra, hogy a 36 éves katona volt az első, akit aznap megöltek.
Egy kétéves kislányt és egy egy nyolcéves fiúgyermeket hagyott maga után, illetve 29 éves özvegyét. A nő az utolsó beszélgetése férjével, négy órával a halála előtt telefonon történt. Egyórás telefonbeszélgetés, amelynek során lányuk közelgő második születésnapjának terveiről beszélgettek. Másnap 10.30-kor kellett volna visszaérkeznie a szolgálatából, és 25-én szándékoztak venni a lányuknak egy babakocsit.
Az orosz invázió alatt több ukrán régiót, köztük Luhanszkot is elcsatolták az országtól. Tkacs özvegye – aki gyermekeivel az invázió alatt Nyugat-Ukrajnába menekült – döbbenettel emlékezik vissza ma is erre az időszakra. „Először az emberek nagyon idegesek voltak, például: »Miért vannak itt az oroszok, mit csinálnak itt?« – kérdezgették. De aztán egy hónappal később – amit el sem akartam hinni –, az emberek már örültek az új hatalomnak, és azt mondták, hogy felszabadították őket. A fiatalok azonban egyértelműen az oroszok ellen voltak, aki tehette, azonnal elment innen.
Az egykori határőr szülei és nővére Oroszországba költöztek, és ma már azt is megkérdőjelezik, hogy nem az ukránok ölték-e meg a férfit.
Később a férjem szülei is azt mondogatták nekem: »biztos vagy benne, hogy az oroszok ölték meg? Talán az ukránok voltak!« Ezt tűrhetetlen volt hallani
– emlékezett vissza az özvegy.
Óriásira rúgnak az orosz veszteségek Ukrajnában, legalábbis az amerikai hírszerzési adatok szerint. Az oroszok a tavaly februárban megindított invázióban már legalább 200 ezer katonát vesztettek: nagy részük elesett a csatában, sokan pedig annyira megsérültek, hogy harcképtelenné váltak, az ukránok százezer katonát vesztettek el a háború kitörése óta, és a civil áldozatok száma is mintegy 30 ezerre tehető. Hivatalosan egyik fél sem közli a veszteségeit.
