Olaf Scholz német kancellár szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök és országa identitárius elképzelések alapján területi követeléseket támaszt és imperialista agressziót követ el egy szomszédos ország ellen, amivel veszélyezteti a határok erőszakos megváltoztatásának lehetetlenségéről kialakult egyetértésre épülő európai békét.
Ezért elmondása szerint
meg kell akadályozni a békediktátumot, vagy azt, hogy befagyasszák a konfliktust, aminek révén Oroszország ugyan nem hivatalosan, a nemzetközi közösség elismerésével, de gyakorlatilag mégiscsak imperialista módon bekebelezi Ukrajna egy részét.
A politikus mindezt pénteken, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap frankfurti olvasói fórumán mondta, arra a kérdésre válaszul, hogy miként értelmezendő az a többször megismételt kijelentése, miszerint Oroszország nem győzhet, Ukrajna pedig nem veszíthet a háborúban.
Egy, az Oroszország által 2014-ben a nemzetközi jog megsértésével elfoglalt Krím félszigetre vonatkozó kérdésre a kancellár elmondta, hogy
Németországnak nem az a feladata, hogy Ukrajna helyett tárgyaljon
és mérlegelje, hogy milyen megoldás lehet elfogadható, hanem az, hogy kiálljon Ukrajna mellett és támogatást biztosítson az önvédelemhez.
Elmondása szerint nem is örül azoknak a jótanácsoknak, amelyek arról szólnak, hogy milyen ukrán engedményekre van szükség a békéhez. Szerinte nagy visszafogottságra van szükség ebben az ügyben, és inkább világossá kell tenni, hogy mindent megteszünk azért, hogy fenntarthassuk támogatásunkat, amíg csak szükséges. Ez azért is fontos vállalás, mert Scholz szerint előfordulhat, hogy kettő, három vagy akár négy évig is folytatódik a mindannyiunkat megterhelő háború.
A bevándorlás kapcsán hangsúlyozta
kormányának azon törekvését, hogy az irreguláris migrációt úgynevezett migrációs partnerségi megállapodásokra alapozva szorítsák vissza.
Itt hangot adott annak a véleményének, hogy tehetnek a menekültekről borzalmas kijelentéseket egyes politikusok, mint Donald Trump volt amerikai elnök, Orbán Viktor magyar miniszterelnök vagy mások, a maradásra nem jogosult menedékkérőkkel ők sem tudnak mit kezdeni, ha az adott ország nem fogadja vissza ezeket az embereket.
Ezért Scholz szerint a migrációs partnerségi megállapodás a származási országokkal és a tranzitországokkal a megoldás egyetlen reális esélye. Ezekben a megállapodásokban Németország megnyitja a munkavállalási célú szabályozott, legális bevándorlás lehetőségét a Németországban tartózkodásra nem jogosult emberek visszafogadásáért cserébe.
