Közélet

Kína szorosabbra fűzné a katonai kapcsolatait Oroszországgal

Peking és Moszkva együtt dolgoznának a globális biztonság megvalósításán – közölte a kínai védelmi minisztérium szóvivője. Hozzátette, hogy a két ország a jövőben is fog közös hadgyakorlatokat tartani. Kína emellett tagadja, hogy fegyverekkel látná el Oroszországot, illetve hozzátette, hogy az USA az, aki olajat önt az ukrajnai konfliktusra.

A kínai hadsereg kész fokozni az orosz hadsereggel a stratégiai kommunikációt és egyeztetést – jelentette ki a kínai védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön.

Chinese President Xi Jinping visits Moscow
epa10535460 Chinese President Xi Jinping (L) and Russian President Vladimir Putin (R) toast at a reception in the Faceted Chamber of the Moscow Kremlin, Russia, 21 March 2023. Chinese President Xi Jinping arrived in Moscow on a three-day visit, which will last from March 20 to 22, according to Russian and Chinese state agencies. Xi Jinping visits Russia on improving joint partnership and developing key areas of Russian-Chinese economic cooperation.  EPA/PAVEL BYRKIN / SPUTNIK / KREMLIN POOL MANDATORY CREDIT epa10535460 Chinese President Xi Jinping (L) and Russian President Vladimir Putin (R) toast at a reception in the Faceted Chamber of the Moscow Kremlin, Russia, 21 March 2023. Chinese President Xi Jinping arrived in Moscow on a three-day visit, which will last from March 20 to 22, according to Russian and Chinese state agencies. Xi Jinping visits Russia on improving joint partnership and developing key areas of Russian-Chinese economic cooperation.  EPA/PAVEL BYRKIN / SPUTNIK / KREMLIN POOL MANDATORY CREDIT
Fotó: Pavel Byrkin / Szputnyik / Kremlin Pool

A két ország kész együtt tenni a globális biztonsági kezdeményezések megvalósításért

– fogalmazott tájékoztatóján Tan Ke-fej, a védelmi tárca szóvivője. Hozzátette: a felek a bizalom elmélyítésére törekszenek, nemzetközi téren pedig a tisztesség és az igazságosság közös védelmezésére.

Mint mondta, a jövőben is tartanak közös tengeri, légi járőrözéseket és hadgyakorlatokat.

Az Egyesült Államok részéről korábban azt vetették Kína szemére, hogy drónok, tüzérségi eszközök és lőszerek küldését fontolgatja Oroszországnak. Peking dezinformációnak minősítette Washington állításait, hozzátéve, hogy nem Kína az az ország, amely olajat önt a tűzre azzal, hogy fegyverszállítmányokat küld az orosz–ukrán konfliktus során.

Oroszország atom-tengeralattjárókkal és pusztító erejű fegyverrel erősíti jelenletét a Távol-Keleten

Oroszország 2024 elején végez a kamcsatkai tengeralattjáró-bázis bővítésével, hogy atom-tengeralattjárókkal erősítse a Csendes-óceáni Flottáját. Mindez jó hír Pekingnek, de Washingtonban és Tokióban kevésbé örülhetnek a fejleménynek.

A szóvivő kitért az Ausztrália, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között nemrég létrejött, Ausztráliát a legkorszerűbb, atommeghajtású támadó tengeralattjárókkal ellátó megállapodásra is, hangsúlyozva, hogy ez fegyverkezési versenyt indíthat el a térségben.

A London, Canberra és Washington közötti szövetséget a szóvivő a hidegháborús mentalitás megnyilvánulásának nevezte, amely „haszontalan és rendkívül káros”.

Mint mondta, ez a nukleáris elrettentés politikájának kiterjesztése, eszköz a ázsiai csendes-óceáni változatának kiépítéséhez, aminek komoly hatása lesz a régió békéjére és stabilitására.

 

Oroszország Kína
Kapcsolódó cikkek