Már jóval korábban, csaknem egy éve hangsúlyozták magas rangú orosz tisztviselők, hogy túlságosan függ Oroszország a kínai technológiától – minden valószínűség szerint igazuk is lett. Az orosz fejlesztési, kommunikációs és tömegtájékoztatási tárca értékelésében azt írja, hogy
a kínai Huawei egyenesen leuralta az orosz piacot, ami nemzetbiztonsági kockázat. A dokumentum azt sugallja, hogy Oroszország sarokba szorította magát, küzd a fejlett technológia belföldi gyártásával, ugyanakkor az ukrajnai invázió miatt elzárta magát a többi külföldi piactól.
Persze a nyugati világ, élén az Egyesült Államokkal igyekszik folyamatosan szigorítani a szankciókat, megpróbálja Oroszországot teljesen sarokba szorítani – az ukrán hadsereg pillanatnyilag határtalannak látszó támogatása mellett.
Az európai tisztviselők a Bloombergnek azt is elmondták, hogy az értékelés egészen magas szinten is meghallgatásra került, a fegyveres erők vezérkarában és az orosz elnök vezette Biztonsági Tanácsban is foglalkoztak vele. A beszámolót ismerők szerint a dokumentum megerősíti azokat a feltételezéseket, amelyek szerint rádióelektronikát, csipeket, a félvezetőkben használt anyagokat és bázisállomásokat Oroszország szinte kizárólag Kínából importál. A jelentésben nem szerepelnek fegyverek, de az Egyesült Államok több kínai vállalatot is szankcionál, ugyanis Washington szerint katonai célokra használták fel a megvásárolt alkatrészeket.
Valóban ringbe szállt Kína?
Egyelőre semmi jele sincs annak, hogy Kína közvetlenül, fegyverekkel támogatná Oroszországot.
Európai diplomaták szerint bármilyen katonai felszerelés mozgását azonnal észlelnék, így ennek nincs is nagy valószínűsége. Ezzel együtt a Biden-kormányzat figyelmeztette Pekinget, hogy ne biztosítson Moszkvának fegyverutánpótlást. Ugyanakkor Kína a „legjobb védekezés a támadás” régi politikájával válaszolt, ugyanis megvádolta az Egyesült Államokat azzal, hogy éppen ő az, aki a feszültséget szítja.
Az orosz dokumentumot ismerők szerint a kétoldalú tárgyalásokon a moszkvai kereskedelmi és ipari tárca tisztviselői és kínai kollégáik, valamint orosz és kínai cégek képviselői vettek részt.
Oroszország listát készített Peking számára, amelyben részletezi, hogy milyen eszközökre lenne szüksége, ezt azonban orosz tisztviselők tagadják.
Azt mondták, továbbra is arra törekednek, hogy maguk állítsák elő a számukra szükséges berendezéseket. Arra is emlékeztették a Bloomberget, hogy a Kínától való túlzott függésük akár saját iparuk kárára is válhat. Megfigyelők szerint azonban Moszkva rendre kudarcot vall, amikor valamelyik importból származó technológiai alkatrészt saját gyártásúval helyettesítené.
A barátok összeborulnak
Minden jel arra utal, hogy folyamatosan egyre szorosabbá válik Oroszország és Kína viszonya. Kína többször felszólalt az orosz szankciók ellen, még azzal együtt is, hogy cégei, például a Huawei, nagyot kasználnak abból, hogy a nagy technológiai beszállítók nem üzletelnek Oroszországgal. A múlt hónapban a kínai és az orosz elnök találkozóján Hszi Csin-ping kínai elnök elkötelezte magát a kétoldalú jelentős növelése mellett. Persze
a „kényszerházasság” mindkét félnek kapóra jön: Oroszország ugyanis olcsó energiával látja el a felpörgőben lévő kínai gazdaságot, elég csak a Szibéria Ereje gázvezeték bővítésére gondolni.
Persze sem a G7-országok, sem az EU nem tétlenkedik. Folyamatosan próbálják felszámolni a szankciókat megkerülő, közvetítő ország segítségével létrejövő kereskedelmi szálakat, nyomást gyakorolnak a „semleges” országokra.
A jó partnerek
Partnercsatornák – ez a kifejezés minden bizonnyal felértékelődött az utóbbi hónapokban az orosz kereskedelemben. A kereskedelmi hálózat pedig úgy néz ki, hogy
a gyártó a termékeket szárazföldön szállítja át egy közvetítőhöz (a partner), aki aztán – gyakran egy harmadik országon keresztül – Oroszországba exportálja azokat.
A tranzakciókat helyi pénznemben bonyolítják le, a termékcímkéket a feladási országok pedig kedvükre módosítják, ahogyan a vámokmányokat is. Így tehát – megszokottnál ugyan nehezebben – sok termék bekerül Oroszországba. A harmadik fél, a „jó partner” bekerülése a rendszerbe pedig egyre népszerűbb, ugyanis a legtöbb társaság presztízsét igencsak rontja, ha kiderül, hogy a szankciók ellenére is szállít Oroszországba.
Orosz aggályok
Maguk az orosz tisztviselők sincsenek kibékülve a Huawei ilyen mértékű térnyerésével. Úgy vélik, hogy ez komoly rizikó a hálózatok biztonságára, a nemzetbiztonságra nézve.
A minisztériumi értékelés még a Huawei esetleges korlátozását is megfontolásra ajánlja.
A hírügynökség az ügyben megkereste a kínai óriáscéget; a berlini irodája visszautasította a vádakat.
Egyre szorosabb kapcsolat
Nemzetbiztonsági aggályok ide vagy oda, nyoma sincs a két ország közötti kapcsolat lazulásának. Sőt! Éppen ellenkezőleg, a kínai és az orosz védelmi miniszter a héten megállapodott az együttműködés kiterjesztésében, és sziklaszilárd kölcsönös támogatásukról biztosították egymást. Li Sangfu keddi moszkvai látogatása után a kínai tárca közölte, hogy a felek megállapodtak a folyamatos, magas szintű kommunikáció fenntartásában. Ugyanakkor a találkozónak szimbolikus jelentősége is van – Li látogatása az első ilyen találkozó a háború kezdete óta, és az sem mellékes, hogy szinte pont egy hónapja járt az amúgy keveset utazó Hszi Csin-ping kínai elnök Moszkvában. A kézfogás után a kínai elnök úgy nyilatkozott, hogy „nagyra értékeli az Orszországgal fenntartott kapcsolatokat”.
Kulcsszóvá válhat a későbbiekben, ami hosszú idő után először az e heti Li–Sojgu találkozón hangzott el, hogy
katonai együttműködést is kialakítanak,
a rendszeresen hangoztatott tudományos, kulturális közös projektek mellett. Ismét hitet tettek egymás szuverenitása védelmében, valamint megismételték, hogy támogatni fogják egymást a belügyeikbe való „külső beavatkozással” szemben. Ezekbe a mondatokba viszonylag kevés fantáziával is sok mindent bele lehet látni. Ugyanakkor tény, hogy a világ gyártóbázisát jelentő Kínának elemi érdeke a világgazdaság fejlődése, a „békés fogyasztás” – így tehát nem kell rögtön arra gondolni, hogy a katonai együttműködés és a „külső beavatkozással szembeni fellépés” jegyében katonákat küldenének Oroszország megsegítésére Ukrajnába.
Különösen pikáns volt a látogatás során, hogy Li gratulált Putyinnak a „világbéke előmozdításában nyújtott erőfeszítéseihez”.
Peking azonban túlértékelte saját jelentőségét, és az általa hónapokkal ezelőtt bemutatott, orosz érdekeket szolgáló ukrajnai „béketerv” azonnal zátonyra futott. Az Ukrajnát támogató szövetségesek ugyanis elutasították az egyébként is homályos pontokból álló csomagot.
