A 18. életévüket betöltött állampolgárok helyi idő szerint 17, közép-európai idő szerint 16 óráig járulhatnak az urnákhoz. A török hatóságok 64 113 941 választópolgárt vettek nyilvántartásba, 60 697 843-at belföldön, 3 416 98-at pedig külföldön, 4 904 672-en először élhetnek a voksolás lehetőségével.

Törökországnak az állami statisztikai hivatal legfrissebb, 2023 februárjában közölt adatai szerint csaknem 85,3 millió lakosa van. Az államfőválasztáson a jelenlegi elnök, Recep Tayyip Erdogan fő riválisa Kemal Kilicdaroglu, aki 2010 óta a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke. Rajtuk kívül versenyben van Sinan Ogan volt jobboldali parlamenti képviselő, de az ő esélyei messze elmaradnak vetélytársaiétól. Erdogannak csütörtökig volt egy harmadik kihívója is, Muharrem Ince, de ő visszalépett, egyébként szintén alacsony volt a támogatottsága.

Turkish President Erdogan holds election rally in Batman
Fotó: Anadolu Agency via AFP

Mindegyik elnökjelölt mögött egy pártszövetség áll, nem csupán párt. Erdogant a Nép Szövetsége, Kilicdaroglut a Nemzet Szövetsége, míg Ogant az Atya Szövetsége támogatja. Amennyiben a május 14-i elnökválasztáson egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok legalább 50 százalékát plusz egy voksot, akkor két héttel később, május 28-án második fordulót tartanak. A parlamenti választás egyfordulós.

Közeledik a mindent eldöntő vasárnap – kiderül, hogy hatalmon marad-e Erdogan


Nem csak Törökország sorsa miatt van jelentősége a mostani voksolásnak, ne felejtsük el, hogy az ország fekvéséből adódóan összekötheti a keletet a nyugati országokkal, a 85 milliós állam hadserege kiemelkedő jelentőségű a NATO-n belül, és a török ipar sem mellékes a világgazdaság összetett szövevényében. Recep Tayyip Erdogannak volt ideje mindent megváltoztatni, a saját képére formálni és kiépíteni a hű klientúrát. Az AKP színeiben ugyanis évtizedek óta vezeti Törökországot.

A Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) elnöke, Ahmet Yener pénteken azt mondta, hogy a nem végleges eredményeket még a választások napján, tehát vasárnap kihirdetik. A külföldön élő törökök április 27. és május 9. között szavazhattak az ország diplomáciai külképviseletein, de a török vámkapuknál, tehát a nemzetközi repülőtereken és az ország határállomásain vasárnap 17 óráig még ők is voksolhatnak. Május 9-ig 1 817 10 külföldi török élt választójogával, a részvételi arányuk 53,19 százalékos volt. Az ő szavazócéduláikat a napokban Ankarába szállították. Ezeket a borítékokat szintén a 17 órás urnazárást követően bontják ki.

 

Az 1961 óta érvényben lévő választási törvény értelmében 18 óráig az összes sajtóorgánumban tilos lesz a választásra, valamint annak eredményére vonatkozó mindennemű hír, találgatás és megjegyzés közzététele. 18 és 21 óra között a médiumok kizárólag az YSK által kiadott információkat hozhatják nyilvánosságra.

 

Az YSK a médiát érintő korlátozásokat a tervek szerint 21 órakor oldja fel, bár dönthet úgy is, hogy ezt az időpontot korábbra hozza.  A sajtóra vonatkozó korlátozásokon túl vasárnap reggel 6 órától éjfélig szintén tilos lesz az alkoholtartalmú italok eladása és nyilvános fogyasztása. Az éttermek is csak ételt szolgálhatnak fel. Ezenfelül zárva tartanak a szórakozóhelyek, a bárok, a kocsmák, a teázók, a kávézók, a mozik és az internetkávézók is. Továbbá a rendőrökön és a közrend védelmével egyéb módon megbízottakon kívül más nem tarthat magánál fegyvert. 18 óráig esküvőt sem szabad tartani, de 18 és 24 óra között is csak a felsorolt tilalmak betartásával.