Közélet

Továbbra is kisebbségben a magyar álláspont a NATO-ban

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerint számos NATO-tagállam háborús retorikát folytat, de érezhetően változik a hangulat.

Magyarország és a sem sodródhat bele az ukrajnai háborúba – jelentette ki a honvédelmi miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott, a NATO álláspontja lényegében fedi a magyar álláspontot a tekintetben, hogy Magyarország és a NATO sem sodródhat bele a háborúba. Magyarország és a szövetség sem szállít halált okozó eszközt ebben a konfliktusban, ahogy Magyarország és a NATO mint szervezet is küzd az eszkaláció ellen.

Fotó: AFP

Ugyanakkor számos NATO-tagállam háborús retorikát folytat. Ezzel szemben Magyarország határozottan kiáll amellett, hogy a konfliktusban azonnali tűzszünetre, a béketárgyalások megkezdésére és a lehető leghamarabb békére van szükség. Ez kisebbségi álláspont, de érezhetően változik a hangulat – hangsúlyozta a politikus.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint látszik, hogy a katonai megoldás, amelyet mindkét oldal forszíroz, nem vezet eredményre.

A vilniusi NATO-csúcstalálkozón Ukrajna nem kapott meghívást a szövetségbe, mert sem az ország, sem a helyzet nem áll készen erre. Ukrajna szuverenitása súlyos veszélyben van, részben azért, mert háborúban áll. Egy háborúban álló ország pedig berángatná az egész szövetséget a konfliktusba – mondta a miniszter.

Hozzátette, Magyarország a háború közepette is fejleszti haderejét: a katonai kiadások idén és jövőre is elérik a 2 százalékát. Ezt – bár NATO-alapelv lenne – az európai országok döntő többsége meg sem próbálta teljesíteni.

Ez visz minket egyre közelebb ahhoz, hogy a magyar haderő képes legyen megfelelő elrettentő erőt felmutatni, és közben növeljük a nemzet ellenálló képességét is

– mondta a miniszter, aki szerint „a békéhez erő kell”, ezért fontos, hogy az ezzel járó költségvetési terhet vállaljuk, hogy kiváló altiszteket, tiszteket képezzünk, hogy területvédelmi rendszert állítsunk föl.

A magyar haderő a jövőben két komponensen nyugszik: a hivatásos katonákból álló, az országban támaszpontszerűen jelen lévő high-tech eszközökkel felszerelt professzionális hadseregen, valamint a területvédelmi ezredeken és területvédelmi parancsnokságon, amely döntően tartalékos katonákból fog állni.

 

Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyar álláspont háború magyar haderő NATO
Kapcsolódó cikkek