Miután a Nigert vezető junta számára a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) által adott ultimátum lejárt, és a puccsisták az ország légterét is lezárták, egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy lángba boruljon Nyugat-Afrika.
Az ECOWAS azt szeretné elérni, hogy újra visszahelyezzék hivatalába az ország demokratikusan megválasztott elnökét, Mohamed Bazoumot, akit július végén távolítottak el pozíciójából. A puccs vezetője, az elnöki gárda parancsnoka, Omar Tchiani vette át a vezetést a múlt héten, aki 12 éve védi az ország élén állókat, ám zavarta, hogy a terrorellenes csapatok kapják az erőforrásokat, miközben Bazoum 2021-es beiktatása előtt is megakadályozott egy puccsot.
A helyzetet bonyolítja, hogy Niger az egyik legfontosabb központja a dzsihadista csoportok ellen küzdő francia és amerikai csapatoknak, ráadásul Bazoum az ország egyik első, demokratikusan megválasztott elnöke, aki többek között a nemek közötti egyenlőségért is tett lépéseket.
A Száhel-övezetben Niger lenne a hetedik ország, ahol sikeres puccs zajlott 2020 óta. Ezen országok között van Mali és Burkina Faso is, amelyek jelezték is, hogy ők a puccsisták oldalán avatkoznának be, miközben ők is tagjai az 1975-ben alapított ECOWAS-nak. A szervezet részéről Nigéria és több más ország is jelezte, hogy küld csapatokat a junta ellen. Tchiani Maliba követet is küldött a múlt héten, és Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér is felajánlotta szolgálatait a puccsisták oldalán.
Az ECOWAS a múlt héten súlyos szankciókat is bevezetett a hatalomátvétel után Nigerrel szemben, és
veszélybe kerültek az ország költségvetésének 40 százalékát kitevő külföldi – főként amerikai és francia – segélyek is.
Noha Bazoumot Tchiani az elnöki testőrség élén tervezett változtatások miatt mozdította el a székéből, az amerikai pénzen felszerelt hadsereg nem lépett a védelmében. Ironikus módon több egység ekkor dzsihadisták ellen küzdött. A The Wall Street Journal szerint a katonák a WhatsAppon beszélték meg, hogy közbeavatkozzanak-e, de parancsot erre nem kaptak.
Ráadásul, bár megfigyelők szerint a térségre egyre nagyobb figyelmet szánó Oroszország nem vett részt a puccsban, Moszkva siet kihasználni a helyzetet, és a Wagner csoport is bejelentkezett már. Mindeközben a térséget egyre inkább elhanyagolta az Egyesült Államok, amelynek sem Nigerben, sem Nigériában nem volt nagykövete, de még a térséget felügyelő különleges megbízottja sem. Mindeközben Moszkva hídfőállásokat épített ki Nyugat-Afrika egyre több államában.
Meggyengültek Franciaország pozíciói is, melyeket a gyarmati múlt sérelmei is aláástak, így Oroszország könnyen léphetett fel például Maliban és Burkina Fasóban – írja a Foreign Policy.
Bár az ECOWAS alapvetően gazdasági társulás, korábban számos országban avatkozott közbe katonailag, ám szemben a legutóbbi, gambiai akcióval, most jóval nehezebb dolga lehet. Ugyanis míg Gambia kisebb haderővel rendelkezik, és a térség leggyengébb állama, Niger hadereje jelentős, és területileg is nagy. Az ország ráadásul fontos támaszpont a Boko Haram és az Al-Kaida elleni harcban. Elvesztése mind a Wagner, mind a dzsihadisták elleni harcban visszalépést hozna.
