Az ukrán erők elfoglalták Urozsain külterületeit, miután visszafoglalták az orosz erőktől a donyecki régióban található települést – közölte Hanna Maliar ukrán védelmi miniszterhelyettes.
„Urozsain felszabadult” – mondta Maliar a Telegram-csatornáján, hozzátette, az ukrán erők a külterületeket is az ellenőrzésük alá vonták.
Az elmúlt napokban heves harcok zajlottak Urozsaine és Sztaromajorszke környékén is. Kijev több milliárd dollár értékben kapott felszerelést és fegyvereket, hogy megindíthassa az ellentámadást az elveszett területeinek visszafoglalására.
A Világgazdaság is megírta, hogy korábban meghiúsult tervekről és hatalmas öldöklésről számolt be az az ukrán rohamcsapat, amelyik az ellentámadás délkeleti offenzíváját vezeti. A hadművelet végén az ukránok megszerezték Sztaromajorszke falut, de ezért,
bár az elmúlt hetek legnagyobb sikere volt az ellentámadásban, nagy árat fizettek az ukrán erők.
Mihail Podoljak, Zelenszkij kabinetfőnökének a tanácsadója éles hangvételben szólalt fel azon korábban megjelent felvetés ellen, amely szerint Ukrajna bizonyos területeket át kellene engedjen Oroszországnak azért cserébe, hogy a háború befejezésén túl a NATO-tagság is elérhető közelségbe kerülhessen számukra. „Ez azt jelentené, hogy tudatosan a demokrácia vereségét választjuk, megőrizzük az orosz rezsimet, megsemmisítjük a nemzetközi jogot, és továbbadjuk a háborút a következő generációknak” – fejtette ki.
Orosz altábornagy: előrenyomultak a csapatok Kupjanszknál
A Kupjanszknál támadó orosz rohamosztagok javítottak a helyzetükön az arcvonalon – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.
A tábornok több visszavert ukrán támadásról számolt be, amelyek során, mint mondta, a frontvonalon 730-nál több ukrán katona esett el, közülük a legtöbben, mintegy 250-en, a Donyeck környékén vívott harcokban.
Konasenkov a megsemmisített ukrán katonai objektumok és haditechnikai eszközök között említette meg egyebek között a 72. gépesített dandár vezetési pontját a donyecki régióban lévő Paraszkovjivkánál, három lőszerraktárt, egy SzT-68-as lokátort, egy Szu-25-ös harci gépet, két harckocsit, két amerikai M109-es Paladin és egy lengyel Krab önjáró tarackot, egy amerikai AN/TPQ-50 lövegelhárító radart, valamint két amerikai M777-es vontatott tarackot.
Elmenekült a sorozás elől az orosz miniszter, most Amerikában dolgozik kamionsofőrként
Nem minden orosz politikus ért egyet Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborújával. Gyenisz Saronov tartományi miniszter például biztosan nem, hiszen tavaly ősszel elmenekült Oroszországból, miután megkapta a behívóját.
A politikus fogta magát, és az Egyesült Államokba utazott, ahol politikai menedékjogot kért.
A furcsa történetről az RTVI orosz független oldal számolt be, amelynek munkatársai először egy YouTube-videóban ismertek rá az egykori politikusra, majd meg is keresték a férfit.
Saronov megerősítette az információt, azaz hogy politikai menedékjoggal tartózkodhat az Egyesült Államokban. Igaz, kérelme elbírálása még most is tart, addig pedig kétkezi munkát vállalt az egykori miniszter. A beilleszkedéssel nem volt problémája, hiszen egyetemistaként egy évet már élt Amerikában egy csereprogramnak köszönhetően. A 48 éves Saronov azt is megerősítette, hogy jelenleg kamionsofőrként dolgozik.
A visszaszerzett területek megerősítésén dolgoznak az ukránok, ez is lassítja az ellentámadást
Az ukrán erők visszavették az orosz csapatoktól a donyecki régióban található Urozsajne települést – jelentette be szerdán Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes.
Urozsajne felszabadult. Katonáink megerősítik a védelmi vonalakat a településnél. Az offenzíva folytatódik
– írta Maljar a Telegramon.
Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője hozzáfűzte, hogy az ukrán erők folytatják a támadó hadműveleteket a donyecki régióban Bahmut, valamint Zaporizzsja megyében Melitopol és Bergyanszk körzetében. A szóvivő szavai szerint az ukrán hadsereg tüzérséggel támadja az azonosított ellenséges célpontokat, és ellencsapásokat hajt végre. A visszafoglalt területek védelmének megerősítésén is dolgoznak, ezért is halad lassabban az ellentámadás.
Lengyelország és Lettország együtt készül a fehérorosz provokációkra
Fel kell készülni arra, hogy Fehéroroszországból provokatív lépéseket tesznek a migrációval és a Wagner orosz magánhadsereggel összefüggően, ebben a témában szoros lengyel–lett együttműködésre van szükség – jelentette ki Edgars Rinkevics lett elnök szerdán Varsóban. A lengyelországi munkalátogatáson tartózkodó lett államfő a kétoldalú tárgyalásokat követően közös sajtóértekezletet tartott lengyel hivatali kollégájával, Andrzej Dudával.
Rinkevics jelképesnek nevezte, hogy Lengyelország a harmadik úti célja, miután július elején hivatalba lépett, és bejelentette, hogy a lengyel–lett kapcsolatok további fejlesztésére fog törekedni.
Elmondta, hogy Andrzej Dudával megvitatták a Fehéroroszországgal közös határokon fennálló helyzetet.
A litvánok lezárnak két határátkelőt
A litván kormány úgy döntött, hogy augusztus 18-tól ideiglenesen bezár kettőt a hat fehéroroszországi határátkelője közül – számolt be szerdán az LRT litván közmédia.
Lengyelországot és a balti államokat aggasztja a határon kialakult helyzet, miután a múlt hónapban a Wagner orosz magánhadsereg több száz zsoldosa érkezett az országba Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök meghívására.
Lettország kedden a határőrök szabadságát vonta vissza a fenyegetés miatt, Lengyelország pedig a múlt héten jelentette be, hogy tízezerre növeli a fehérorosz határ mentén szolgáló katonák létszámát
– emlékeztetett a Jevropejszka Pravda hírportál.
Dán miniszter: Kínának el kell döntenie, ki mellett áll a háborúban
Kínának erőteljesebb álláspontot kell képviselnie az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és az orosz elnökkel is beszélnie kell róla – szögezte le szerdán a dán külügyminiszter Sanghajban.
Vlagyimir Putyin nem hallgat az európai vezetőkre, de látható módon érdekli Kína álláspontja. Ezért Kínának fel kell szólalnia
– nyilatkozott újságíróknak Lars Lokke Rasmussen, aki háromnapos látogatásra érkezett az ázsiai országba.
A tárcavezető várhatóan csütörtökön egyeztet Vang Ven-tao kereskedelmi miniszterrel, majd pénteken megbeszélést folytat kínai hivatali partnerével, Vang Jivel is. Dánia az ukrajnai háború kezdete óta támogatja Kijevet, júniusban pedig a dán védelmi tárca bejelentette, hogy az ország 21,9 milliárd dán korona (1100 milliárd forint) értékben tervez katonai támogatást nyújtani 2023 és 2028 között Ukrajnának.
Az Egyesült Államok arra kéri Iránt, hogy ne adjon el drónokat Oroszországnak
Az Egyesült Államok azt akarja elérni, hogy Irán ne szállítson drónokat Oroszországnak, valamint a pilóta nélküli repülőgépekhez (UAV) szükséges alkatrészeket se exportálja Moszkvának. Az ezzel kapcsolatos megbeszélések a fogolycsere-megállapodásról szóló tárgyalások mellett zajlottak névtelenségüket kérő források szerint. Az egyeztetéseken Katar és Omán közvetített a felek között.
Teherán hivatalosan tagadja, hogy drónjait Ukrajnában használják, de diplomáciai csatornákon keresztül többször is kérte Oroszországot, hogy hagyja abba a bevetésüket a háborúban. Washington azonban konkrétabb lépéseket vár el a perzsa államtól – árulta el egy iráni diplomata az FT-nek. Az is kérdéses, hogy a közel-keleti ország mennyire gondolta komolyan a Moszkva felé tett követelését, hiszen eddig rengeteg UAV-ot adott el az eurázsiai országnak.
A múlt héten derült ki, hogy az Egyesült Államok és Irán közel vannak egy fogolycseréről szóló megállapodás lezárásához. Ennek értelmében a perzsa állam öt, kémkedés vádjával letartóztatott amerikait engedne szabadon, akik a múlt héten börtönből házi őrizetbe kerültek. Washington szintén öt iráni állampolgár engedne el, valamint Teherán hozzájuthat ahhoz a hatmilliárd dollárjához, amelyet az amerikai szankciók részeként Dél-Koreában befagyasztottak.
„Európai” sínhálózatot is javasolnak Ukrajnának
Az uniós tagországokban a fő szállítási folyosókon, az úgynevezett TEN-T hálózaton egységes normál nyomtávú vasútisín-hálózatnak kell működnie az Európai Bizottság bő egy éve született döntése szerint, mégpedig az esetleges orosz támadás elleni védekezés miatt.
Ez már így is hatalmas feladatot – költséget – ró például Finnországra a Világgazdaság korábbi, augusztusi cikke szerint, most pedig már arra is megoldást kell találni, honnan lenne pénz a hasonló ukrajnai fejlesztésre. Ukrajna nem uniós tag, de szeretne azzá válni, ráadásul éppen a területén folyó háború teszi időszerűvé a normál nyomtávú fejlesztéseket. Az ukránoknál ugyanis egy több ezer kilométer hosszú, normál nyomtávú gerinchálózatot kellene kiépíteni az Európai Beruházási Bankhoz (EIB) tartozó Jaspers tanácsadó szervezet szerint, erről a Magyar Vasút számolt be a Railway Gazette nyomán. Az új síneket Ukrajna és Moldova nyugati határaitól a két ország legfontosabb városaiig és ipari központjaiig meglévő vasútvonalak mentén fektetnék le, míg a többi vonalon továbbra is a szovjet időkből megmaradt 1520 milliméteres hálózat működne. Ebből adódóan az 1435-ös gerincen elsősorban nemzetközi és InterCity és a konténerszállító tehervonatok járnának, a maradékon pedig főleg a helyi személyvonatok és ömlesztett áruval megrakott tehervonatok.
Házi őrizetben Armageddon tábornok
Szergej Szurovikin tábornok vezetői szerepét megszüntették az orosz–ukrán háborúban és főtiszt egyfajta háziőrizetben van az orosz biztonsági erőkkel jó kapcsolatokat ápoló VChK-OGPU blog szerint. A tábornok nem hagyhatja el a lakását, ám vendégeket – köztük beosztottait – fogadhat a blog szerint.
A brutális taktikai lépései miatt Armageddon tábornok névre keresztelt katona Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér zendülése óta nem jelentkezett a nyilvánosság előtt, miután sajtóértesülések szerint előre tudhatott a lázadásról. Ezt többek között arra alapozzák, hogy korábban Szíriában jó kapcsolatokat alakított ki Prigozsinnal, amikor Bashar Asszád mellett az orosz reguláris hadsereg és a Wagner-csoport is beavatkozott a szíriai polgárháborúba.
