Nagaszaki polgármestere, Szuzuki Siro a város elleni atomtámadás 78. évfordulóján utalt arra, hogy az ukrajnai konfliktus miatt nőtt a nukleáris feszültség, de nem Oroszország az egyetlen állam, amely a nukleáris elrettentéssel kockázatot jelent. A polgármester felszólította a japán kormányt, hogy legyen határozott, és mielőbb csatlakozzon az atomfegyverek betiltásáról szóló nemzetközi egyezményhez.
Kisida Fumio japán kormányfő előre rögzített videóüzenetében arról beszélt, hogy Japán kitart a három nem politikája mellett a nukleáris fegyverkezés politikájában; nem birtokol és nem állít elő atomfegyvert, és nem engedi meg, hogy a területén atomfegyvert állomásoztassanak.
A G7-csoport soros elnökeként és az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjaként Japán továbbra is a leszerelés élharcosa, és egységre szólít fel az atomsorompó-egyezmény megerősítése és megőrzése érdekében
– szögezte le Kisida.
A megemlékezést a tájfunfenyegetés miatt kivételesen belső helyszínen tartották meg, és nem abban a parkban, amelynek a közelében az atombomba felrobbant 1945. augusztus 9-én.
A rendezvényen csak a szervezők voltak jelen, sem külföldi vendégek, sem a japán kormányfő nem volt ott személyesen, amire 1999 óta nem volt példa. Ott volt viszont a 85 éves Kudo Takeko, egyike a 78 évvel ezelőtti atomtámadás még életben lévő túlélőinek.
Délelőtt 11.02 órakor (a város egén 1945. augusztus 9-én ekkor robbant fel a Fat Man névre keresztelt plutóniumbomba) egy perc csenddel tisztelegtek az áldozatok előtt. Nagaszaki a második és egyben utolsó város a világtörténelemben, amelyre atomcsapást mértek, három nappal az után, hogy az Egyesült Államok a világon elsőként vetett be nukleáris fegyvert Hirosima ellen. Nagaszakiban az év végéig mintegy 74 ezer ember halt meg az atomtámadás következményeként. A japán császár a Nagaszaki elleni nukleáris csapás után hat nappal bejelentette, hogy az ország leteszi a fegyvert, és ezzel véget ért a második világháború.
