Továbbra sincs döntés a Népligeti felüljáró jövőjéről – ez derül ki a Budapest Közút Zrt. lapunknak küldött válaszaiból. A jelentős átalakulás előtt álló fővárosi cég azt írta a Világgazdaság megkeresésére, hogy a híd szerkezetéről végzett vizsgálat eredményei még nem ismertek.
Ez pedig azt jelenti, hogy
továbbra is fennmarad a felüljáró részleges lezárása,
vagyis a hídon a centrum irányában változatlanul csak egy forgalmi sávon lehet közlekedni kettő helyett, miután a városközpont felé vezető oldalon a külső sávot körülbelül 200 méter hosszban a Pénzverde előtti résznél nem lehet használni.
Mióta tart a Népligeti felüljáró lezárása?
Ez az állapot március 4. óta tart, majdnem napra pontosan öt hónapja. Jóllehet eredetileg arról volt szó, hogy a korlátozás csak júliusig lesz érvényben, tehát négy hónapon keresztül, az viszont már letelt. Egyelőre marad a megváltozott forgalmi rend, de hogy meddig, az nem ismert. A Budapest Közút erről csak annyit írt, hogy később tud tájékoztatást adni, addig szíves türelmet kért.
Pedig a helyzet tömegeket érint, hiszen a Népligeti felüljáró, illetve az alatta lévő kereszteződés Budapest egyik legforgalmasabb útszakasza. A becslések szerint az Üllői út és a Könyves Kálmán körút találkozása felett átívelő híd napi forgalma hozzávetőlegesen 15 ezer jármű irányonként. Vagyis 24 óra leforgása alatt a hídon mintegy 30 ezer jármű halad át. A zárás csak a befelé tartó közlekedést sújtja, így ennek a mennyiségnek nagyjából a fele szenvedheti el leginkább, hogy az egyik sáv kiesik a Népligeti felüljárón.
A gyakorlat azt mutatja, hogy az Üllői úton észak felé tartó forgalom egy része a felüljáró helyett a Könyves Kálmán körúton folytatja útját. Az is látszik, hogy az Üllői úton a reggeli és a délutáni csúcsban lehet számítani nagyobb sorképződésre, a forgalom lassulására. Ugyanakkor a Budapest Közút aláhúzta:
folyamatosan nyomon követi a forgalom alakulását a felüljárón, és tapasztalataik szerint a sávlezárás nem okozott komolyabb fennakadást az érintett szakaszon.
A közlekedési helyzet alakulása azonban csupán másodlagos szempont, a Népligeti felüljáró lezárása mögött ugyanis komoly ok húzódik meg.
Miért vizsgálják a Népligeti felüljárót?
Azért volt rá szükség, mert az idén tavasszal megkezdődött az 1978-ban átadott műtárgy állapotának részletes vizsgálata. Az A-Híd Zrt. által folytatott, nettó 185 millió forintba kerülő felmérés arra a kérdésre keresi a választ, hogy el kell-e bontani a Népligeti felüljárót, vagy sem. Ennek érdekében eltávolítottak két kiválasztott hossztartó gerendát (ezért zárták le a külső sávot). A laboratóriumba szállított minták átfogó műszaki vizsgálatát és a bontás nyomán szabaddá vált szerkezeti elemek állapotának helyszíni ellenőrzését a cég megbízásából a szerződés keretében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakemberei végzik el.
Hiába telt el már lassan fél év, nincs válasz, hogy megmaradhat-e, vagy elbontják a Népligeti felüljárót.
Egyelőre nem is lehet tudni, mikorra lesz. Viszont az ügy nem először kerül napirendre. A Világgazdaság korábban is írt a Népligeti felüljáró helyzetéről. Bő másfél éve, 2022 januárjában úgy értesültünk, hogy szakmai szinten felmerült a műtárgy teljes elbontásának lehetősége. A pakliban tehát bőven benne van, hogy ha a most zajló állapotfelmérés arra az eredményre jut, hogy a felújítás nem jó megoldás, akkor megszüntetik a felüljárót. Ez szükséges, ám fájdalmas beavatkozás lenne az egyébként is tűréshatáron mozgó fővárosi közlekedési forgalom szempontjából.
A kiemelt közlekedési szerepű, hatalmas terhelésnek kitett 45 éves hídon mindenesetre a Budapest Közút tájékoztatása szerint biztonságosan lehet közlekedni az érvényben lévő súlykorlátozás figyelembevételével: a 12 tonnánál nehezebb járművek nem hajthatnak át rajta, a BKK által üzemeltetett buszok esetében pedig a 19 tonnánál nehezebb járművekre vonatkozik a tilalom.
