Nem verték nagy dobra, de fontos, ha úgy tetszik, mérföldkövet jelentő cégátalakításról döntött június végén a fővárosi közgyűlés. Közel negyven indítványt tűztek napirendre, köztük egy Karácsony Gergely főpolgármester által előterjesztettet a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) 2022. évi konszolidált éves beszámolójának jóváhagyásáról.

Budapest éppen akkor veri szét a közlekedésszervező cégét, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. Fotó: Keresztesi Balázs / MW

A tízoldalas előterjesztés legvégén azonban néhány sorban szerepelt egy további változtatás is: az addig leányvállalatként működő Budapest Közút Zrt. teljes egészében kiválik a BKK-ból. Erre a közgyűlés rá is bólintott. Ezzel egy eddig szakmai konszenzus által övezett, évtizedes múltra visszatekintő struktúrához nyúlt hozzá a városvezetés, nem feltétlenül jó irányból.

Hogyan szervezik át a BKK-t és a Budapest Közutat?

A fővárosi közgyűlés szeptember végi határidővel úgy döntött, a Budapest Közút kikerül a BKK alól, és átkerül a fővárosi önkormányzat közvetlen tulajdonába.

A cég a 2010-es évek eleje óta a BKK tulajdonában állt, nem véletlenül.

Mindenesetre a városvezetés most azzal indokolta a lépést, hogy ezzel a két cég közötti feladatmegosztás észszerűbbé, az irányítási viszonyok pedig hatékonyabbá válnak. Külön kiemelték a rendeletben, hogy egy társaságnál szükséges koncentrálni a taxikkal kapcsolatos feladatokat az eszközökkel és a humán erőforrással együtt. Azt nem nevesítették, hogy melyik cég vinné a jövőben a taxiszolgáltatás felügyeletét, a Budapest Közút vagy a BKK, de az átszervezés mikéntjéből fakadóan inkább talán az a logikus, hogy a Budapest Közút kompetenciájába fog tartozni. A magyarázat szerint egyébként a taxis üzletág egy kézbe való telepítésével a közfeladat ellátása hatékonyabb, az ügyintézés pedig érdemben egyszerűbb lesz. Mindez szolgálja az adminisztratív terhek csökkentését és a piacra lépés megkönnyítését.

De a határozatból az is látszik, hogy az eddigi BKK-leány Budapest Közutat a BKK egyenrangú partnerévé teszik. A vonatkozó javaslat például kimondja, hogy a stratégiai közútkezelési feladatok kérdéseit a BKK és a Budapest Közút közötti, a tulajdonos által jóváhagyott együttműködési megállapodás szabályozza részletesen. Végezetül a közgyűlés felkérte Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy az átstrukturálás végrehajtásához szükséges okiratokat készítse elő, és terjessze be a fővárosi közgyűlés elé.

Miért szervezik át a BKK-t és a Budapest Közutat?

Az átalakítás okairól túl sok érdemi egyelőre nem derült ki. Az indoklásban az szerepel, hogy BKK belső ellenőrzési jelentése a BKK és a Budapest Közút közötti feladatmegosztással kapcsolatban olyan megállapításokat tett, amelyek szerint a két társaság közötti jelenlegi tulajdonosi és szerződéses konstrukció 

belső ellentmondásokat hordoz magában.

Karácsony Gergely erre hivatkozva javasolta, hogy a közgyűlés hozzon elvi döntést a Budapest Közút Zrt. kiválásáról, illetve vegyes beolvadásáról, hogy ezzel a BKK helyett közvetlenül a fővárosi önkormányzat tulajdonába kerüljön. A főpolgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy a feladatok áttekintését és a profiltisztítást úgy kell elvégezni, hogy az a két társaság alapvető karakterét ne érintse.

Miért baj, hogy elveszik a BKK-tól a Budapest Közutat?

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a BKK és a Budapest Közút szétválasztása nem új keletű kísérlet, de ebben a folyamatban ilyen messzire még semelyik városvezetés sem jutott, mint mostani. A társaság 2011. szeptember 30-án alakult meg, miután kivált a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-ből. Évekig a BKK Közút nevet viselte, aztán 2016 januárjától vette fel a jelenleg is használt Budapest Közút nevet. Akkor nem ez volt az egyetlen újítás a cégnél, hiszen arról is döntés született, hogy a BKK helyett a Budapest Közút fogja ellátni az operatív közútkezelői feladatokat. Rögzítették, hogy a BKK-nak elsősorban közlekedésszervezőként kell jelen lennie a főváros integrált városüzemeltetési modelljében. Ezúttal viszont nemcsak a BKK feladatkörét nyirbálta meg a városháza, hanem az eddigi tulajdonosi viszonyokat is felszámolta.

Ez pedig homlokegyenest szembemegy azzal az eredeti filozófiával, amely a BKK-t annak idején létrehozta.

A vállalatot a fővárosi önkormányzat még 2010-ben hívta életre Budapest

  • komplex szemléletű,
  • integrált közlekedésszervező 
  • és közlekedésszakmai kompetencia-központjaként. 

Ezzel a lépéssel átruházta a BKK-ra a főváros közlekedésével kapcsolatos feladatokat. Ennek pont az volt az előnye, hogy egyszerre tudott foglalkozni a közúttal, a közösségi közlekedéssel, a közterülettel, a taxiszolgáltatással stb., így pedig egy koherens, egymásra épülő közlekedésszervezés és -irányítás valósulhatott meg. Ennek fontosságáról az ötletgazda, BKK-alapító Vitézy Dávid is beszélt a napokban a Partizán YouTube-csatornának adott interjújában (7 perc 25 másodperctől 8 perc 30 másodpercig). 

Most, mikor a nemzetközi trendek egyértelműen bizonyítják, hogy a gombamód szaporodó mikromobilitási eszközök (roller, scooter, segway stb.) vagy éppen a Lánchíd egyéni közlekedésből való kizárása miatt is mennyire felértékelődik az egységes közlekedésszervezés, Budapesten épp ezzel ellentétes döntések születnek meg, és visszavágják a BKK jogosítványait. Pedig a cél éppen az lenne, hogy az elérhető mobilitási szolgáltatások összes típusa egy felügyeleti ernyő alatt működjön, egy integrált rendszer részeként. Ezért is volt óriási előny a magyar főváros számára, hogy a BKK, megelőzve a korát, még akkor kezdte meg a tevékenységét, amikor az élére tudott állni ezeknek a folyamatoknak. 

Az idő bebizonyította, hogy a BKK-modell helyes volt.

Számos európai nagyváros küzd most azzal, hogy valahogy rendszerezze az újabb és újabb privát szolgáltatókat és ezek ezernyi platformját. Mindez Budapesten is gondot okoz, a BKK viszont képes lenne beterelni egy közcélú rendszerirányító alá a különböző szolgáltatásokat. Csakhogy úgy ez biztosan nem fog menni, ha a főváros vezetése a BKK létezésében lát ellentmondásokat, és ezért nekiáll szétverni a cég kereteit.

Újabb halálos baleset: világszerte egyre kezelhetetlenebb az elektromos rollerek helyzete

Magyarországon KRESZ-módosítással próbálnák szigorítani a rollerek használatát, de máshol még ennyi korlátozás sincs.