Fokoznia kell Szerbiának erőfeszítéseit a múlttal való szembenézés terén, valamint azért, hogy megvédje a szólás- és a gyülekezési szabadságot, a civileket és az újságírókat és a nőket az erőszaktól – jelentette ki Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa csütörtökön.
A biztos Szerbiában tett márciusi látogatása után jelentést tett közzé, amely az igazságszolgáltatásra és a múlttal való szembenézésre, a szólás- és gyülekezési szabadságra, valamint a nők jogaira és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó ajánlásokat tartalmazott.
Mijatovic arra kérte a szerb hatóságokat, hogy a háborús bűncselekmények esetében indított eljárásokat vádemelésekkel zárják le, orvosolják a tanúvédelmi rendszerek hiányosságait, javítsák a nemzetközi és regionális igazságügyi együttműködést, továbbá a háborús bűncselekmények valamennyi áldozatának biztosítanak hozzáférést a nemzetközi normáknak megfelelő gyors, megfelelő és hatékony jóvátételhez.
A biztos arra is felszólította Szerbiát, hogy hagyjon fel a háborús bűnösök széles körben burjánzó dicsőítésével, valamint a háborús bűnök és a népirtás letagadásával és relativizálásával, továbbá ne engedje, hogy a háborús bűnökkel gyanúsítottak nyilvánossághoz jussanak elméleteik terjesztéséhez. Leszögezte, hogy Belgrádnak minden atrocitást el kell ítélnie, és elő kell segítenie az elfogadást és a nyitottságot.
Az újságírók biztonsága Mijatovic szerint továbbra is súlyos probléma Szerbiában.
„Az újságírók ellen elkövetett valamennyi bűncselekményt azonnal és hatékonyan ki kell vizsgálni, az elkövetőket felelősségre kell vonni, a köztisztviselőknek pedig tartózkodniuk kell az újságírók elleni támadásokra és rágalmazásra ösztönző, az elkövetőket bátorító beszédmódtól” – hangsúlyozta az emberi jogi biztos. Arra is felszólította a szerb hatóságokat, hogy hogy biztosítsanak finanszírozást, illetve teremtsenek biztonságos környezetet a civil szervezetek és az emberi jogi jogvédők munkájának, és lépjenek fel az újságírók, emberi jogi jogvédők és aktivisták elleni stratégiai perek elterjedt alkalmazásával szemben.
Kérte továbbá a békés gyülekezés szabadságát korlátozó intézkedések felszámolását és a szerb hatóságok tartózkodását a biometrikus megfigyeléstől és adatgyűjtéstől. Mindezzel összefüggésben a belügyi törvényjavaslat módosítására szólított fel.
Üdvözölte ugyanakkor a nemek közötti egyenlőséget célzó jogszabályi és szakpolitikai lépéseket az elmúlt évekből, ám felhívta a figyelmet az ezen döntések végrehajtásának hiányosságaira.
Mindemellett a nemi alapú erőszak állandósulásához hozzájáruló, továbbra is diszkriminatív nemi sztereotípiák elleni küzdelemre szólított fel.
A nők elleni erőszak szerbiai terjedését jelző beszámolók kapcsán aggodalmát fejezte ki, és arra ösztönözte az illetékes hatóságokat, hogy kezeljék a jelenséget úgy, hogy a meglévő jogszabályokat összhangba hozzák a vonatkozó normákkal és fokozzák végrehajtásukat. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa arra is felszólított, hogy Belgrád tegyen lépéseket a nők és lányok ellen az online térben elkövetett erőszak felszámolására.
