Már az államkincstár ügyfeleit is célba vették a kiberbűnözők
Az elmúlt időszakban a csalók célba vették az államkincstárnál számlát nyitó ügyfeleket is. Ez egy új keletű jelenség, erre korábban nem volt példa – jelentette ki Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár (MÁK) elnöke a KiberPajzs edukációs programmal kapcsolatos sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a szélhámosok nem az államkincstár rendszereit támadják, hanem az ügyfeleket célozzák. Eddig több mint 50 embert vertek át, és 440 millió forintnyi megtakarításhoz jutottak hozzá.
Fotó: Ladoczki Balázs
A legalacsonyabb kicsalt összeg 1 millió, a legmagasabb 50 millió volt. A svindlerek telefonon egy bank vagy egy szervezet alkalmazottjának adják ki magukat, és azt próbálják elhitetni az ügyfelekkel, hogy hiba történt a tranzakció során, ezért keresik a felhasználót. Egy részük ezt elhiszi, és maga adja ki az adatait. Bugár felhívta a figyelmet, hogy a Webkincstárba kizárólag a https://webkincstar.allamkincstar.gov.hu linken keresztül lépjünk be, a mobilalkalmazást pedig kizárólag a hivatalos boltokból (Apple App Store, Google Pay) töltsük le. Hangsúlyozta, hogy a bankok és az államkincstár
soha nem kérnek bankkártyaadatokat, ahogy az ügyfelek jelszavát sem.
Bugár azt is közölte, hogy több mint 820 ezer ügyfele van az államkincstárnak: csak idén 150 ezren nyitottak számlát, és a szervezet 7 ezermilliárd forint állományt kezel. Hozzátette: a MÁK kétfaktoros hitelesítést használ, de fontos a felhasználók ébersége is. A Médiaunió Alapítvány ügyvezetője, Kardos Ferenc ismertette az Ipsosszal együttműködésben készített kutatás eredményét: a válaszadók 21,8 százaléka vált már áldozattá. Ezzel kapcsolatban problémásnak tartotta, hogy 55,7 százalék ugyanazt a jelszót használja több helyen.
Az viszont pozitív fejlemény, hogy a megkérdezettek többsége ismeri az online biztonsági eszközöket, például 70 százalék használja a kétfaktoros hitelesítést, 75 százalék a tűzfalat. Patai Mihály, a Magyar Nemzeti (MNB) alelnöke szerint a magyar elektronikus pénzügyi rendszer kiemelkedő a nemzetközi mezőnyben, biztonsági szempontból is. A legnagyobb problémát a fogyasztók megtévesztése okozza, ezért különösen fontos az ügyfelek edukálása. Tervezik egy központi visszaélésszűrő rendszer bevezetését, amelyet a GIRO-ba telepítenek, de pontos dátumot nem ismertetett.
A rendezvényen azt is bejelentették, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Magyar Államkincstár is csatlakozott a KiberPajzs projekthez. Az MNB, a bankszövetség, az NMHH, az NBSZ-NKI, az ORFK, az IM és az SZTFH közös oktatási és kommunikációs együttműködése a lakosság felkészítését tűzte ki célul a digitális pénzügyi bűnözők ellen, akik jellemzően a fogyasztók érzelmi manipulálásával, illetve megtévesztésével támadnak.
Az MNB adatai szerint
2023 első negyedévében a bankkártyákhoz kapcsolódó visszaélések összértéke meghaladta az 1,6 milliárd forintot,
míg az elektronikus pénzforgalomhoz (elsősorban átutalásokhoz) kapcsolódó sikeres visszaélések értéke ennek közel a duplája, elérte a 3,1 milliárd forintot. Azt fontos hangsúlyozni, hogy Magyarországon a teljes pénzforgalomhoz viszonyítva továbbra is alacsony az elektronikus pénzforgalmon keresztül megfigyelhető visszaélések aránya.
Kétszázmilliárd eurós kárt okoznak a kiberbűnözők a német gazdaságbanAz informatikai berendezések és adatok ellopása, a szabotázs, valamint a digitális és ipari kémkedés 2023-ban 206 milliárd euróba fog kerülni a Németországnak. Németország rendkívül vonzó célpont a bűnözőknek és az ellenséges nemzeteknek. A német vállalatok mintegy háromnegyedét érte már valamilyen hekkertámadás az idén. |
Sziget Fesztivál: részvénycsomagokkal stabilizálnák a cég helyzetét – a korán érkezők kevesebbet fizetnek, egy rég várt felújítást is bejelentettek
