Oroszországba érkezett az észak-koreai vezető, Kim Dzsongun, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozzon. Az Egyesült Államok attól tart, hogy a találkozó modern haditechnológiához juttatja Észak-Koreát, amihez az eddigi szankciók miatt már két évtizede nem férhetett hozzá.
Továbbá a hírek szerint a kommunista ország nagy mennyiségű fegyvert készül eladni az oroszoknak, amivel Moszkva folytathatja az ukrajnai háborúját. Ezt az orosz és észak-koreai tisztviselők tagadják.
Amerikai hírszerzési információk szerint
ha létrejön az üzlet, akkor annak keretében Oroszország változatos és nagy mennyiségű hadianyaghoz jut, amelyet Ukrajnában tervez felhasználni.
Az orosz elnök felszólalt a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon, a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint. Putyin úgy fogalmazott a fórumon, hogy
Oroszország lézeres, ultrahangos és rádiófrekvenciás fegyvereket fejleszt.
A vlagyivosztoki eseménynek idén különösen nagy jelentősége van, hiszen Kim Dzsongun is részt vesz rajta. Kim Putyinnal való találkozása várhatóan a fórum szerdai befejezése után lesz, bár lehet, hogy előtte közös vacsorán is részt vesznek a felek.
Három orosz üzletember kerülhet le a szankciós listáról
Három orosz üzletember lélegezhet fel, ugyanis névtelenségüket kérő diplomáciai források szerint az Európai Unió nem hosszabbítja meg az ellenük hozott szankciókat, amelyek a héten járnak le. Ezt azzal magyarázzák, hogy esetükben jogilag gyengének tartják az indoklást. Emiatt az EU attól tart, hogy a bíróságon nem tudják megvédeni a büntetőintézkedéseket, amennyiben az érintettek jogi úton támadnák meg azokat.
A hivatalos uniós szankciós listáról így lekerülhet az olaj- és gázszektorban tevékenykedő Farkhad Akhmedov, valamint a Vlagyimir Putyin elnökhöz közelálló, a médiában, az infrastruktúrában és az energetikában érdekelt Grigorij Berezkin is. Alekszandr Shulgin, az orosz Amazonnak is hívott online kiskereskedelmi platfrom, az Ozon korábbi vezetője ellen sem hosszabbítják meg az intézkedést – írja a Reuters.
Az amerikaiak eddig több mint 110 milliárd dollár támogatást adtak az ukránoknak
Az Egyesült Államok már csaknem 111 milliárd dollárt költött az ukrán konfliktusra – jelentette a Fox News szeptember 12-én. Legutóbb szeptember hatodikán közölte a Pentagon, hogy 175 millió dolláros fegyverszállítmányt adnak át Ukrajnának. Ebben a csomagban először helyet kaptak az Abrams tankok által használt, vitatott, szegényített uránt tartalmazó lőszerek is.
A háború kezdete óta adott teljes támogatás összege úgy derült ki, hogy egy republikánus képviselő már január óta várja a Fehér Ház költségvetési irodájának válaszát a kérdésre. A képviselőnek elkészített jelentés pedig kikerült az médiába is.
Ebből derült ki, hogy az Egyesült Államok 110,97 milliárd dollárt szavazott meg Kijevnek katonai, gazdasági és humanitárius segítségnyújtás címen, amelyből 101,2 milliárd dollárt már elköltöttek. A múlt hónapban a Fehér Ház további 24 milliárd dollárt kért a Kongresszustól Ukrajnának, ebből 13 milliárd dollárt katonai szükségletekre.
Scholz: a béke szabadság nélkül elnyomás
Az Ukrajnában zajló háború lezárásáról szóló béketárgyalásokhoz vezető utat az orosz csapatok kivonása nyithatja meg – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.
A katolikus Szent Egyed közösség nemzetközi békekonferenciáján beszédet mondó kancellár egy résztvevő tűzszünet sürgetését felvető kérdésére elmondta, hogy nem lenne elfogadható, ha egy tűzszünet legitimálná a rablóhadjáratot.
Kelet-Ukrajna katonai megszállása nem vezethet ahhoz, hogy a terület örökké Oroszországé marad – tette hozzá Scholz, aki szerint ezért elengedhetetlen annak a belátása Moszkva részéről, hogy a tűzszüneti és béketárgyalásokban a csapatok kivonásáról is szó van. Ebben az esetben nyílik meg a tárgyalások lehetősége, melyeken az ukrán kormány is részt venne.
Scholz leszögezte, nem szabad elhinni a nem sokkal az invázió után már kidolgozott békeszerződésről tárgyaló Kijevről és Moszkváról szóló meséket, melyek szerint a megállapodás megkötését az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia akadályozta meg. Bár valóban zajlottak tárgyalások, azok nem voltak sikeresek, mert az oroszok a Kijev elleni támadás kudarca utáni átszervezésre használták az időt, hogy újabb támadást indítsanak, ezúttal már Kelet-Ukrajna ellen.
Dánia új katonai csomagot adományoz Ukrajnának
Dánia 5,8 milliárd dán korona (833 millió dollár) értékű csomagot adományoz Ukrajnának, amely harckocsikat, gyalogsági harcjárműveket, harckocsilőszert és légvédelmi ágyúkat tartalmaz – közölte az észak-európai ország védelmi minisztériuma. Ebből 4,3 milliárd korona értékű felszerelést még idén eljuttatnak Kijevnek.
Jövőre 1,4 milliárd, 2025-ben pedig 52 millió korona értékű katonai eszközt küldenek keleti szomszédunknak. Lars Lokke Rasmussen külügyminiszter szerint több mint másfél év háború után majdnem kimerítették a készleteiket. Ezért most célzottabb közös beszerzéseket és nemzetközi együttműködést vizsgálnak, amelyek Ukrajna igényeihez igazodnak.
Putyin szerint Washingtonnak kéne tárgyalóasztalhoz ültetnie Zelenszkijt
Ha Ukrajna készen áll a rendezési tárgyalásra az Egyesült Államok szerint, akkor törölni kell Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök ezt tiltó rendeletét – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Vlagyivosztokban a Keleti Gazdasági Fórumon.
Az orosz államfő ezzel Antony Blinken amerikai külügyminiszternek arra a kijelentésére reagált, miszerint Ukrajna kész a tárgyalásokra, és el is kezdi őket, ha majd Putyin kész lesz erre, de egyelőre nincs jele annak, hogy ő bármilyen érdeklődést mutatna a konstruktív diplomácia iránt.
A négy ukrán tartomány annektálására válaszul Zelenszkij október elején hagyta jóvá az ukrán nemzetbiztonsági tanács határozatát, amely szerint Ukrajna mindaddig elutasítja az Oroszországgal való tárgyalást, amíg annak Putyin az elnöke.
Putyin újfennt megismételte, hogy az ukrán ellentámadás folytatása alatt Oroszország nem hagyhatja abba a harcot és közölte, hogy az ukrán hadsereg kazettás lövedékekkel való ellátása nem változtatott a harctéri helyzeten, ugyanúgy nem fog az F-16-os harci gépek szállítása sem.
Védelmébe vette Trumpot Putyin
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a Donald Trump volt amerikai elnökkel szembeni büntetőügyek csak az amerikai politikai rendszer rothadtságára világítanak rá, jelezve, hogy Washington nem oktathat ki másokat demokráciából.
A vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon kedden megszólaló Putyin politikai megfontolású üldöztetésnek nevezte a Trumppal szemben 91 vádpontban indított állami és szövetségi eljárásokat, melyek azonban csak az Egyesült Államok gyengeségét mutatják be. Az orosz elnök szavai egybeesnek Trump megnyilvánulásaival, mely szerint ő csak boszorkányüldözés áldozata – írja a The Wall Street Journal.
Lázadoznak az ukránok Zelenszkij ellen: a többség szerint ő tehet a korrupcióról
Az ukránok többsége az elnököt tartja közvetlenül felelősnek a kormányon belüli korrupcióért – ez az eredménye egy friss közvélemény-kutatásnak. Ennek készítője az Ilko Kucheriv Democratic Initiatives Foundation (DIF), amely az egyik legrégebbi független ukrán politikai agytröszt.
A kutatás eredményeit a napokban hozták nyilvánosságra.
A megkérdezett ukránok 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elnök közvetlenül felelős a kormányban és a regionális közigazgatásban tapasztalható korrupcióért. Mindössze 18 százalék mondta azt, hogy nem ért egyet ezzel az állítással. Érdekes, hogy mind a fiatal, mind az idősebb korosztályban széles támogatottsága van annak a nézetnek, amely Volodimir Zelenszkijt okolja a pénzügyi visszaélésekért: a 18–29 évesek, illetve a 60 év felettiek 70-81 százaléka állította ezt. A DIF hangsúlyozta, hogy a válaszadók körében sem a lakóhely, sem az egzisztencia terén nem merült fel lényegi elérés vagy különbség.
Teljes a zűrzavar az ukrán ellenoffenzíva nyugati megítélésében
Ukrajna a Nyugatot okolja az 1200 kilométernyi délkelet-ukrajnai frontvonalon a vártnál lassabb előrehaladás miatt, az ország vezetése a nagyobb hatótávolságú és nagyobb rombolóerejű fegyverek szállításának meggyorsítását várja el szövetségeseitől.
Az egyik legmegbízhatóbb hírforrásnak tekintett Deutsche Welle (DW) Volodimir Zelenszkijt idézi, aki Bahmut térségében ukrán előretörésről beszél, emellett az ukrán elnök hasonlóképpen pozitív fejleményről, a darabonként másfél millió dollárba kerülő ATACM (MGM-140) nagyobb hatósugarú (300 kilométer), irányított rakétafegyver szállításról folyó ukrán-amerikai tárgyalások előrehaladásáról számolt be.
Az ukrajnai-oroszországi fronthelyzet ismeretében viszont ismét óvatos nyugati pengeváltásra került sor, ezúttal Milley tábornoknak brit kollégájával, Radakin admirálissal kellett szembekerülnie. Legalábbis a BBC jóvoltából, amely a két katonai vezetőt Washingtonban szimultán bírta szóra.
Ám a várakozással ellentétben a két tábornok – országaik legmagasabb beosztású katonái – nem párbeszéd, hanem deklarációk formájában „elbeszéltek egymás mellett” – két különböző, nehezen összevethető számítási módszert alkalmazva.
Jóváhagyta a közös fegyvervásárlásokat az Európai Parlament
Megszavazta az európai hadiipar közös beszerzések révén történő megerősítéséről szóló uniós jogszabálytervezetet kedden az Európai Parlament. A szabályozás célja segíteni a tagállamokat abban, hogy önkéntes együttműködésen alapuló módon legsürgetőbb és legfontosabb védelmi szükségleteiket fedezzék, melyeket az Ukrajnának küldött fegyverszállítmányok növeltek meg – olvasható az EP közleményében.
Minderre 300 millió eurót különítettek el, és a közös beszerzésekben legalább három tagállamnak is részt kell vennie. Az elfogadott intézkedés értelmében a fegyverszállítóknak és alvállalkozóiknak az EU-ban vagy annak valamely társult országában kell székhelyet alapítaniuk, és nem lehetnek nem társult harmadik ország vagy szervezet ellenőrzése alatt.
A végső termék árának legalább 65 százaléka pedig az EU-ból vagy társult országokból származó alkatrészekből kell, hogy álljon.
Blokáddal fenyegetnek a román gazdaszervezetek az ukrán gabona miatt
Románia Lengyelországgal, Magyarországgal, Bulgáriával és Szlovákiával együtt rendkívüli engedményeket tett a háború által sújtott ukrán gazdák támogatása és a világ élelmiszer-biztonságának megőrzése érdekében, de az Ukrajnából exportált mezőgazdasági termékek 95 százaléka az Európai Unióban maradt súlyos piaci zavarokat okozva – mutatnak rá a román gazdaszervezetek az ország vezetőihez intézett, a román lapok által kedden közzétett nyílt levelükben.
Szerintük Románia hatalmas áldozatokat hozott azáltal, hogy az Európai Unióba érkezett ukrán mezőgazdasági termékek 65 százalékának behozatalát és tranzitját segítette, és emiatt a romániai gazdák 45 százaléka fizetésképtelenné vált, mivel annyira lement a gabonafélék és olajos növények felvásárlási ára, hogy nem tudja a korábbi vetéssel kapcsolatos adósságait törleszteni.
A román államfőnek, miniszterelnöknek, az Európai Bizottság elnökének, az uniós mezőgazdasági biztosnak, a bukaresti kormány tagjainak és a román EP-képviselőknek címzett nyílt levelet aláíró négy gazdaszervezet azt követeli, hogy
a háború végéig hosszabbítsák meg az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó uniós behozatali korlátozásokat, állítsák vissza a 2022. január elsején érvényes vámszabályokat, szigorítsák az ellenőrzést az Ukrajnából érkező szállítmányok zárolása és útvonala terén.
Ha követeléseik nem teljesülnek, a román mezőgazdasági termelők többsége be fogja szüntetni a munkát, és blokád alá vonja a konstancai kikötőt, valamint az ország valamennyi határátkelőjét.
Pár száz dolláros drónokkal semmisítettek meg egy milliókat érő orosz tankot
Az ukrán védelmi minisztérium által közzétett videón három 500 dolláros ukrán drón látható, amint egy 4,5 millió dollár értékű orosz T-90-es tankot üldöznek, mielőtt felrobbantották volna. A felvételt az X közösségi oldalon osztották meg, a védelmi minisztérium közlése szerint a műveletet az ukrán 3. rohamdandár hajtotta végre Bahmut városában.
A minisztérium szerint a támadásban három First Person View (FPV) drón vett részt, amelyekre robbanóanyagok voltak rögzítve. A Business Insider cikke szerint az FPV-k olcsó hobbidrónok, amelyeket Ukrajna használ az oroszokkal szemben, ezek az eszközök egyenként körülbelül 500 dollárba kerülnek.
Az egyperces felvételen két ukrán katona látható, amint egy szobában ülve messziről irányítják a drónokat.
Egyértelmű döntést jelentett be az ukrán gabonával kapcsolatban a lengyel miniszterelnők
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a kormányülésen megígérte, hogy megakadályozza az ukrajnai gabonaimportot - a tárgyalásról készült videó szeptember 12-én jelent meg a lengyel közszolgálati televízióban. „Csak a Jog és Igazságosság kormánya (a lengyel kormánypárt, a PiS) garantálja gazdáink érdekeinek védelmét” – mondta a miniszterelnök. A politikus szerint a kormányzópárt elenáll „a lengyel piac összeomlására tett kísérleteknek".
„Határozott álláspontunk vezetett az ukrán gabona importjának felfüggesztéséhez az EU közös piacára. Az EU most tárgyal arról, hogy fenntartsák-e ezt a tilalmat” – emlékeztetett. Morawiecki szerint Lengyelország nem engedi megnyitni az ország határait, függetlenül Brüsszel döntésétől.
Szeptember 15-ig, péntekig érvényes a gabonaimport Ukrajnából Lengyelországba, Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába történő tilalma. Valamennyi említett ország kérte az EU vezetését, hogy az év végéig hosszabbítsák meg az embargót. Morawiecki korábban, Lengyelország nem ellenzi a gabona tranzitját, és kész területet biztosítani annak más uniós országokba történő szállításához – tette hozzá.
Zelenszkij meghajolt az Európai Unió akarata előtt, és vétózta az ukrán törvénytervezetet
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden megvétózta azt az Ukrajnában közfelháborodást kiváltó törvényjavaslatot, amely azt célozta, hogy egy ideig még ne legyenek nyilvánosak a tisztségviselők kötelező vagyonnyilatkozatai.
A parlament a múlt héten szavazott arról, hogy visszaállítsák a tavaly februárban indított orosz háború kezdetét követően, biztonsági okokból felfüggesztett vagyonnyilatkozati szabályt, de azzal a kitétellel, hogy egy évig még nem hozzák nyilvánosságra a nyilatkozatokat.
Zelenszkij a Telegram-csatornáján hangsúlyozta, hogy
a nyilatkozatokat most azonnal teljes egészében nyilvánosságra kell hozni, és nem egy év múlva.
Egyúttal sürgette, hogy a törvényjavaslatot ezzel a módosítással egészítsék ki, mielőtt újból szavaznak róla.
Mielőbb a kikötőkbe kell juttatni az ukrán gabonát – közölte Nagy István Bukarestben
Az Ukrajnából a szomszédos tagállamokba irányuló gabonabehozatal tilalmát előíró rendkívüli intézkedést továbbra is fent kell tartani – mondta a tárca közleménye szerint Nagy István agrárminiszter, aki Florin-Ionut Barbu román mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárcavezetővel egyeztetett kedden, Bukarestben.
A miniszter szerint a szeptember 15-én lejáró uniós importtilalmat igazoló rendkívüli körülmények továbbra is fennállnak, ezért az ukrán gabona behozatali korlátozását továbbra is meg kívánjuk őrizni. Hangsúlyozta, a tranzitszállításokat Romániához hasonlóan mi is engedjük, nem akarunk Ukrajnának ártani, a gazdáink versenyképességét azonban meg kívánjuk őrizni. Véleménye szeirnt azon kell tovább dolgozniuk, hogy az ukrán gabona minél gyorsabban a kikötőkbe érjen és megtalálja korábbi hagyományos piacait Észak-Afrikában, vagy a Közel-Keleten.
Putyin aggódik: Oroszország megsínyli, ha elvesztik a kontrollt az infláció felett
A növekvő infláció miatt az orosz jegybanknak 12 százalékra kellett emelnie a kamatlábakat. Vlagyimir Putyin szerint országa gazdasága megsínyli, ha az áremelkedés üteme kicsúszik az irányításuk alól.
Az orosz infláció növekedési üteme meglódult júliusról augusztusra, amikor 4,3 százalékról 5,2 százalékra gyorsult a pénzromlás mértékének üteme – olvasható a Trading Economics oldalán.
A magas infláció mellett gyakorlatilag lehetetlen üzleti terveket kovácsolni
– mondta az orosz elnök a Keleti Gazdasági Fórumon, Vlagyivosztokban. Putyin hozzátette, hogy nem lát problémát a rubel volatilitásában, illetve arról is beszélt, hogy a hatóságoknak megvannak az eszközeik a valuta és a piacok ellenőrzésének fenntartásához – írt meg a Reuters.
Az ukrán parlament törvényi erőre emelné a korrupciót, az EU felszólította Zelenszkijt, hogy vétózzon
Panaszkodnak az orosz határőrök: nincs elég felszerelésük megállítani egy nagyobb ukrán támadást
A megfelelő felszerelés hiányára panaszkodnak az orosz határőrök. Attól tartanak, hogy a védelmi képességeik így nem megfelelők az esetleges ukrán betörések ellen – erről az Institute for the Study of War (ISW) írt a friss jelentésében.
Az ISW szerint egy orosz háborús kommentátor és a Kreml emberi jogi tanácsának tagja osztotta meg a határőrök panaszait. Állítólag a határőrök nem kapnak elég felszerelést az államtól és a rendőrségtől ahhoz, hogy egy nagyobb támadásnak útját állhassák.
A jelentés szerint a panaszok szinte minden határszakaszt érintenek.
A legnagyobb hiány állítólag a digitális kommunikációs eszközökből, a felderítő- és csapásmérő drónokból, valamint a közlekedési és egészségügyi felszerelésből áll fenn.
