Majdnem forintra pontosan 300 millió forint – összesen ekkora prémium kifizetéséről döntött személyesen Karácsony Gergely néhány hónappal ezelőtt. Mindez a Világgazdaság közérdekű adatigénylése nyomán derült ki, amelyet lapunk még október 5-én adott be a fővároshoz.
Ebben egyebek mellett azt kérdeztük, hogy a 2022-es üzleti év után összesen hány fővárosi cég vezető állású személye kapott prémiumot és tételesen mennyit. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy erről mikor és ki döntött, illetve mikor utalták ki ezeket a pénzeket. A válaszokat a törvényben megszabott 15 napos határidő utolsó napján küldte meg Budapest főjegyzője, Számadó Tamás egy nem kereshető, nem másolható, tízoldalas dokumentumban.
Mit kell tudni a fővárosi kifizetési botrányról?
Az ügy előzménye a Magyar Nemzet elmúlt hetekben született cikksorozata, amelyben saját értesüléseire hivatkozva megírta, hogy több fővárosi cég, így a BKV és a BKK felső vezetése is milliós kifizetésekben részesült. Ez addig nem volt ismert, erről a városháza nem adott tájékoztatást. Nem megerősített információk alapján, ugyancsak saját értesülésként a lap azt is közölte, hogy a főpolgármester „majdnem ötven fővárosi vezetőnek hagyott jóvá prémiumot, amely összesen – tudomásuk szerint – elérte a mintegy 280 millió forintot”.
A Világgazdaság által kikért hivatalos fővárosi adatok megerősítik ezt a nagyságrendet, ugyanakkor az is világossá vált, hogy ennél is többen és ennél is nagyobb összeget kaptak. A kiadott főjegyzői listán ugyanis 51 felső vezető szerepel. Közülük ötvennél forintra pontos elszámolás látszik, ők együttesen több mint 294 millió forinttal gazdagodtak Karácsony Gergely döntésével. Egy ügyvezető igazgató neve mellett viszont csak annyit tüntettek fel, hogy az őt megillető engedélyezett prémium az éves személyi alapbérének a 40 százaléka. Miután ez is biztosan többmilliós tétel, így helytálló kijelentés, hogy a fővárosi tulajdonú cégek összesen 51 vezetője körülbelül 300 millió forint prémiumban részesült 2023-ban.
Kik és mennyi prémiumot kaptak?
A premizált vezetők között ott vannak
- a BKV,
- a BKK,
- a Budapest Közút,
- a Budapesti Közművek,
- a budapesti fürdők,
- illetve piacok üzemeltető cégeinek,
- külön a Budapest Nagybani Piac Zrt.,
- a Budapesti Sportszolgáltató,
- a Budapest Film,
- a Budapest Esély,
- a budapesti vagyonkezelő,
- a budapesti közvilágítás,
- az Enviroduna (ez egy projektcég az úgynevezett élő Duna beruházás menedzselésére),
- valamint tucatnyi színház (Örkény, Madách, Katona, József Attila, Új, Radnóti, Víg, Szabad Tér, Margitszigeti, Kolibri, Bábszínház, Trafó)
vezérigazgatói, ügyvezető igazgatói, vezérigazgató-helyettesei, gazdasági igazgatói. A legmagasabb összeg kis híján tízmillió forint volt, ezt a BKK vezérigazgatója kapta. A legkisebb, 1,52 millió forint a Budapest Film gazdasági vezérigazgató-helyettesének jutott. Az átlagos összeg majdnem 5,9 millió forintra rúgott.
Ki döntött és hogyan a fővárosi prémiumok kifizetéséről?
A prémiumok kifizetéséről minden esetben a főpolgármester, Karácsony Gergely rendelkezett egy személyben. Azt nem lehet állítani, hogy a folyamat túl sok idejét emésztette fel: 49 esetben két nap alatt, 2023. július 20–21-én meghozta a kifizetésekről szóló döntést. A maradék két személy kapcsán sem bizonytalanodott el, ők viszont már április 21-én megkapták a jóváhagyást. Pedig a procedúra, legalábbis papíron nem ennyire gyors. A prémiumfeladatok teljesítését első körben az egyes cégek felügyelőbizottságai ellenőrzik. Ezt követően jön a főpolgármester, akinek azt kell eldöntenie, hogy a prémiumfeladatoknak az adott cégvezetők valóban megfeleltek-e. Ez fontos mozzanat, ugyanis ha arra jut, hogy igen, akkor a javadalmazási szabályzat és a munkaszerződés alapján alanyi jogon jár a prémium.
Érdemes tudni, hogy a fővárosi önkormányzat gazdasági társaságainak vezetői az éves javadalmazásuk nagyjából 72 százalékát havonta személyi alapbérként kapják meg, míg a fennmaradó 28 százalékhoz konkrét, évente meghatározott célkitűzések abszolválásával juthatnak hozzá. Ennek a kifizetésére utólag, az üzleti év lezárását követően kerülhet sor. Az nem derült ki, hogy Karácsony Gergely utasított-e vissza prémiumkifizetést vagy csökkentett volna a hozzá befutott javaslatokban szereplő összegek mértékén. Jó eséllyel nem. Ahogy az sem ismert, hogy mégis milyen konkrét feladatok teljesültek, amelyek miatt a főpolgármester átengedte a milliós prémiumokat. Megpróbáltuk ezeket is kikérni konkrét cégektől, de ezt azzal hárították el, hogy ezek döntés-előkészítő dokumentumoknak minősülnek, éppen ezért nem nyilvánosak.
Mi a baj a fővárosi prémiumok kifizetésével?
Fontos érteni, hogy önmagában a prémiumok kifizetése nem problémás. Ami botrányossá teszi a történteket, az az, hogy a városvezetés most már évek óta amiatt háborog, hogy a kormányzat pénzügyi értelemben kivérezteti Budapestet, emiatt pedig a magyar főváros a csőd szélén táncol. Emiatt túlélőprogramot hirdetett, megtagadta a szolidaritási hozzájárulás befizetését, beperelte az államot, és olyan dolgokon kezdett el spórolni, mint a karácsonyi díszkivilágítás lefújása, amivel egészen pontosan bruttó 28,384 millió forintot sikerült megfoni.
Ehhez képest most azt látjuk, hogy a városháza 300 millió forintot minden különösebb gond nélkül elutal félszáz menedzsernek. (A teljes képhez hozzátartozik, hogy a főjegyző közlése szerint fővárosi önkormányzati vezetők egy forintot se kaptak.)
Amikor 2023. július 20–21-én a 300 milliós premizálás történt, alig egy héttel korábban, július 13-án Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes éppen arról nyilatkozott a komplett magyar sajtónak, hogy a fővárosi önkormányzat számláján mínusz 1,1 milliárd forint van, ami azt jelenti, hogy Budapest folyószámlahitelből működik. Azt is elmondta, hogy a főváros költségvetési helyzete egyáltalán nem rózsás, és egyáltalán nem lábaltak ki a pénzügyi nehézségből, amelyet „nem a fővárosi önkormányzat okozott”.
Mindezt finoman szólva sem hitelesíti, hogy pár nappal később a főpolgármester 300 milliós prémiumot hagyott jóvá a maga hatáskörében fű alatt, a nyilvánosság kizárásával. A történtek fényében legalábbis felmerül a dilemma, hogy mi az igazság Budapest financiális helyzetéről. A kifizetési botrány ugyanis azt mutatja, hogy vagy a városvezetés által lefestett kép nem felel meg a valóságnak, és sokkal jobbak a kondíciók, vagy pedig a kifeszített költségvetés ellenére felelőtlen gazdálkodási gyakorlat valósul meg a városházán. Nehéz választani, melyik a jobb.
