Továbbra is az Egyesült Államokat, Ukrajnát és Izraelt éri a legtöbb támadás, az elmúlt évben az incidensek száma világszerte nőtt – derült ki a Microsoft Digital Defense Reportból, amely azt mutatja be, hogy 2022 júliusa és 2023 júniusa között milyen trendeket követtek a nemzetállamok a kiberbűnözés és a védelmi technológiák terén.
A vállalat beszámolója szerint ez különösen igaz a globális délen, Latin-Amerikában, a szubszaharai Afrikában és a Közel-Keleten, ahol Irán növelte műveletei számát. Az elsődleges célpontok a politikai döntéshozatalban és végrehajtásban részt vevő szervezetek.
A cég közleményéből kiderült az is, hogy a nemzetállamok egyre gyakrabban alkalmaznak befolyásszerző műveleteket a kiberműveletek mellett a közkedvelt propagandanarratívák terjesztésére. Ezek célja a nemzeti és globális közvélemény manipulálása, hogy az ellenfélnek tekintett nemzetekben aláássák a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat. Erre példa, hogy az ukrajnai invázió megindítását követően Oroszország következetesen katonai és kibertámadásokhoz időzítette műveleteit. Hasonlóképpen 2022 júliusában és szeptemberében Irán részéről az albán kormány elleni pusztító kibertámadásokat összehangolt befolyásolási kampány követte, amely jelenleg is tart.
Ahogy a fenyegető tevékenységek összességében növekedést mutatnak, ugyanez a tendencia a legaktívabb nemzetállami szereplők esetében is megfigyelhető.
Kína az amerikai adatok felé kacsingat
Kína kiterjesztett és kifinomult tevékenységei tükrözik a globális befolyás és a hírszerzés kettős célját. Peking célpontjai leggyakrabban az Egyesült Államok védelmi és kritikus infrastruktúrái, illetve a Dél-kínai-tenger partján fekvő államok (különösen Tajvan, amelyet saját területének tekint), sőt Kína saját stratégiai partnerei is. A Microsoft jelentése szerint a kínai szereplők az amerikai infrastruktúra elleni többszörös, kifinomult támadásokon túlmenően a Egy övezet, egy út olyan partnereit is támadták, mint Malajzia, Indonézia és Kazahsztán.
Az oroszok az ukránok NATO-partnereinek e-mailjeire kíváncsiak
Az orosz állami szereplők kiterjesztették Ukrajnával kapcsolatos tevékenységüket Kijev szövetségesei, elsősorban a NATO-tagországok ellen. Idén áprilisban és májusban a Microsoft észlelte a nyugati szervezetek elleni aktivitás megugrását, amelynek 46 százaléka a NATO-tagállamokban, különösen az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Lengyelországban volt tapasztalható.
Több orosz állami szereplő nyugati diplomatáknak és ukrán tisztviselőknek adta ki magát, így próbálva hozzáférni a fiókokhoz.
A cél az volt, hogy betekintést nyerjenek az Ukrajnával kapcsolatos nyugati külpolitikába, a védelmi tervekbe és szándékokba, valamint a háborús bűnökkel kapcsolatos vizsgálatokba.
Korrupció miatt menesztették az ukrán kibervédelem vezetőjétJurij Scsihol ukrán kibervédelmi vezetőt és helyettesét is menesztették, miután a korrupcióellenes ügyészség 600 millió forintos sikkasztás miatt nyomoz. |
Irán újabb támadásokat indít Afrikában
Az elmúlt évben egyes iráni állami szereplők egyre összetettebb támadásokat indítottak. Irán nemcsak olyan nyugati országokat vett célba, amelyekről úgy véli, nyugtalanságot szítanak az országban, hanem földrajzi hatókörét is kiterjesztette több ázsiai, afrikai és latin-amerikai országra.
Észak-Korea orosz szervezeteket is célba vesz
Észak-Korea az elmúlt évben egyre kifinomultabbá tette kiberműveleteit, különösen a kriptopénzlopások és az ellátási láncokat érintő támadások terén.
Emellett Észak-Korea személyre szabott adathalász e-maileket és LinkedIn-profilokat használ a Koreai-félsziget szakértői ellen szerte a világon, hogy hírszerzési információkat gyűjtsön.
Putyin és Kim Dzsongun közelmúltbeli találkozója ellenére Észak-Korea célpontja Oroszország, különösen az atomenergia, a védelem és a kormánypolitika terén folytatott hírszerzés tekintetében.
Hány nap alatt lehet tönkretenni kibertámadásokkal egy országot?Informatikus, IT-s szakmai körökben alapvetés: a kiberbűnözés napjainkra már olyan szintre jutott, hogy rövid idő alatt hatalmas károkat és káoszt lehet okozni egy relatíve átlagos országban a világ bármely pontján. Nyilván ezzel párhuzamosan a támadásokat elhárító rendszereket is veszett tempóban fejlesztik a szakértők. |
