A magyar kormány álláspontja szerint gondolkodási időszakra és stratégiai vitára van szükség az Ukrajna-politikájáról, amelynek be kell épülnie az Európai Tanács döntéseibe – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter szerdán Brüsszelben. Az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozására érkezve Bóka János arról beszélt, hogy ameddig ez a stratégiai vitát nem folytatják le, addig „nem vagyunk abban a helyzetben, hogy Ukrajna csatlakozási folyamatának további lépéseiről vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról döntéseket hozzunk”.

20230831 Budapest 
Bóka János, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára
Fotó: Mirkó István MI
Magyar Nemzet20230831 Budapest Bóka János, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkáraFotó: Mirkó István MIMagyar Nemzet
Fotó: Mirkó István

Bóka azt szeretné látni, hogy az Európai Unió támogatási politikája Ukrajnában hogyan hasznosult: mennyi forrást biztosítottak, ezeket mire fordították, mik a felhasználás tapasztalatai, a nehézségeket hogyan küzdötték le. A miniszter azt hangsúlyozta, hogy

arról is tanácskozni kell, mennyire fenntartható az a stratégia, amely arra épült, hogy Ukrajna katonai győzelmet arat, Moszkva katonai vereséget szenved, és ez politikai változásokat indít el Oroszországban. Amennyiben ez nem tartható fenn, meg kell tudni, hogy az EU-nak van-e másik stratégiája, amely sikerre vezethet, és egy működő biztonsági rendszert hozhat létre Európában.

A miniszter szerint az Európai Bizottság országjelentése is megállapítja, hogy Ukrajna nem teljesítette valamennyi csatlakozási feltételt. Véleménye szerint az uniós tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács következtetéseihez kell ragaszkodni, amelyekben leszögezték, hogy a bővítési folyamat akkor haladhat előre, ha ezek a feltételek maradéktalanul teljesültek.

Bóka üdvözölte, hogy az Európai Bizottság tagjelölti státuszt javasolt Georgiának, hozzátéve, hogy

a georgiai kormány sokat tett a tagjelölti státuszhoz szükséges feltételek teljesítéséért. 

A miniszter szerint két bővítési folyamat létezik: egy régi, amely a Nyugat-Balkánon zajlik, és egy új a keleti fronton. Bóka János a szerdai tanácsülésen tájékoztatni fogja kollégáit arról, hogy Magyarország milyen lépéseket tett az ügy megoldása érdekében. „A mai tanácskozástól áttörést nem várok. Úgy gondolom, hogy ez az eljárás olyan lesz, mint annak idején a sorozat: még unokáink is látni fogják” – fogalmazott a miniszter. 

Kiszámolták: ennyibe kerülne az ukrán EU-csatlakozás

A számítások során nemcsak Ukrajna, hanem kilenc lehetséges tagállam felvételének pénzügyi következményeit elemezték a 2021–2027-es költségvetési ciklus szabályait alapul véve. Ezeket Ukrajna mellett a Nyugat-Balkán államaira, Georgiára és Moldovára is alkalmazták.