Egyre nő a szegények száma Franciaországban, és a nők, valamint a gyermekek a fő áldozatok – figyelmeztetett éves jelentésében a Secours Catholique jótékonysági szervezet, kiemelve az a gyermekgondozás és a nemek közötti egyenlőtlenségek miatt az egyedülálló nőkre és főként az anyákra nehezedő terheket.
A France 24 hírportálon megjelent felmérés szerint a katolikus szervezet tavaly az inflációs válság közepette rekordszámú, egymillió embert látott el, szemben az előző évi 780 ezerrel.
Egyre emelkedik a nők aránya a szegénységben élők között
Az ellátottak között felülreprezentáltak voltak az egyedülálló háztartások (75 százalék), miközben a Secours Catholique szerint a nők aránya a szegénységben élők között lassan, de folyamatosan emelkedik, 2022-ben már 57,5 százalékot tett ki, szemben az ezredfordulón mért 52 százalékkal.
Jean Merckaert, a jótékonysági szervezet vezetője több tényezőre is rámutatott a szomorú folyamat hátterében, kezdve a szakításoknak és a házasságok felbomlásának a növekedésével, amelyekért általában a nők fizetik a legmagasabb árat.
Tízből kilenc esetben, amikor szegénységben élő egyszülős háztartásokról beszélünk, olyan anyákról van szó, akiknek a csekély jövedelme nem elegendő a gyermekgondozási költségek fedezésére
– magyarázta Merckaert.
Tartós az egyenlőtlenség a francia munkaerőpiacon
Egy másik tényező a nemek közötti tartós egyenlőtlenség a munkaerőpiacon, amely a nőket mind a pályafutásuk során, mind a nyugdíjba vonulásuk után hátrányosan érinti.
„A nők gyakrabban dolgoznak alacsony jövedelmű munkahelyeken, és nagyobb valószínűséggel dolgoznak részmunkaidőben is – mondta Merckaert. – A gyermekekre és a háztartási munkákra fordított idő sok nőt akadályoz a karrierépítésben, és amikor a párok szétválnak, kevés jövedelem marad a túléléshez” – tette hozzá.
A munkahelyi egyenlőtlenségek aztán persze alacsonyabb nyugdíjakat eredményeznek, ami jelentősen növeli azoknak az idősebb nőknek a számát, akik a hónap végén a megélhetésért küzdenek.
Tavaly az ukrán menekültek háromnegyede nő volt
Merckaert egy másik fontos tényezőként említette a nők arányának enyhe növekedését a franciaországi bevándorlók körében.
„Ez különösen tavaly volt így, mivel az ukrán menekültek háromnegyede nő volt, köztük sokan gyermekkel érkeztek” – magyarázta. Emellett a háború következményei súlyosan érintették Franciaország legszegényebb háztartásait, súlyos inflációs válságot előidézve.
A Secours Catholique 49 250 kitöltött űrlap adatai alapján kiszámította, hogy 2022-ben a segélyezettek havi átlagjövedelme 538 euró volt, ami az élelmiszer- és energiaárakat érintő inflációt figyelembe véve 7,6 százalékos reáljövedelem-csökkenés.
Másfelől az 1211 eurós szegénységi küszöb kevesebb mint felét teszi ki. Ezeknek az embereknek napi 18 euróból kellene fedezniük háztartásuk összes szükségletét.
„Havi 538 euróból pedig nem lehet megélni, különösen akkor nem, ha lakbért, ruhát, élelmiszert és a gyerekek iskoláját is fizetni kell – mondta. – Ezért fordulnak egyre többen az olyan jótékonysági szervezetekhez, mint a miénk.”
Folyamatosan szoronganak az anyák gyermekeik szegénysége miatt
Merckaert kiemelte a megélhetésért és a gyermekeik ellátásáért küzdő egyedülálló anyák fizikai és érzelmi terheit is. „Az anyák folyamatosan szoronganak, mert gyermekeik szenvednek a szegénységtől, és mindent megtesznek, hogy ezt elrejtsék – mondta. – Sokan lemondanak a kapcsolatokról, a kirándulásokról vagy akár a megfelelő táplálkozásról is, hogy a gyermekeiknek fűtött szobát biztosítsanak, és befizethessék őket az iskolai kirándulásokra.”
A jótékonysági szervezet megállapításai összhangban vannak a francia statisztikai intézetnek (INSEE) a szegénységről és a növekvő egyenlőtlenségekről készült és kedden publikált jelentésével.
Az INSEE 2021-re vonatkozó adatai szerint ugyanis az előző évhez képest félmillió emberrel több csúszott a szegénységi küszöb alá, ami nagyrészt a világjárvány tartós hatásainak és a kormány vészhelyzeti kiadási programjai leállításának a következménye. A szegénységben élők aránya a francia lakosságon belül 14,5 százalékra emelkedett.
A tavaly beindult inflációs válság miatt pedig valószínűleg jelentősen tovább romlott a helyzet 2022-ben.
A szegénység elleni küzdelemben a jótékonysági szervezet a minimális szociális juttatások minimálbérhez való indexálását és az alacsony jövedelmű háztartások jövedelmét kiegészítő egyéb juttatásokat javasol. Emellett nagyobb erőfeszítéseket tart szükségesnek a leszakadók társadalmi integrációja érdekében is.
Őrült munkát végeznek az inaktívak
Egy szeptemberben az AequitaZ egyesülettel közösen kiadott külön jelentésben a Secours Catholique kiemelte az inaktívnak (munkanélkülinek) tekintett emberek által végzett „őrült munkát”, utalva Emmanuel Macron elnök elhíresült 2018-as megjegyzésére, miszerint a francia állam őrült pénzt költ a segélyekre.
A Secours Catholique-nak dolgozó önkéntesek közül – akiknek a 70 százaléka nő – sokan formálisan inaktívak – mutatott rá Merckaert.
„A segítségünket kérők 60 százaléka olyan ember, akit a statisztikák inaktívnak neveznek. Ha viszont szemügyre vesszük a mindennapi életüket, rájövünk, hogy egy percük sincs magukra, rohangálnak az iskolák, orvosok, élelmiszerboltok, beteg rokonok és bizonytalan kimenetelű állásinterjúk között” – mondta.
Amikor tehát azt halljuk a politikusoktól, hogy ezek az emberek egy vagyonba kerülnek nekünk, az egyrészt helytelen, másrészt igazságtalan is.
