Magyar Honvédség: felszámolják a szakszervezetet – a katonai hivatásba nem fér bele az alkudozás és az egyezkedés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA kormányoldal kedden, késő este benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslatot és az alaptörvény tizenkettedik módosítását.
Az előbbiről részletesen itt írtunk, ebben a cikkben pedig az alkotmánymódosítás kereteiről számolunk be. A javaslat részben érinti a szuverenitás kérdését, hiszen az alkotmányos önazonosság védelme érdekében megteremti a lehetőséget a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozására. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott alaptörvény-módosítás rögzíti, hogy az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.
Mit tartalmaz az alaptörvény-módosítás?
Az összesen hétoldalas módosítási előterjesztés ezenfelül azt is átvezetné az Alaptörvényben, hogy az állam – a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében – törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására. Ennek érdekében az ügyek digitális intézése elsőbbséget élvez, amelyhez az állam a törvényben meghatározottak szerint mindenki számára egy egyedi digitális azonosítót biztosít. Ez a Rogán Antal kabinetminiszter által már bemutatott digitális állampolgárság projektnek teremti meg az alkotmányos alapjait.
Mi változik a Magyar Honvédségnél?
A 12. alkotmánymódosítás a Magyar Honvédség működésére vonatkozó szabályokat is rögzít. Az Alaptörvény alapelvként rögzíti a jövőben, hogy a haza védelme nem kizárólag az állam (ideértve az állam szerveit, különösen a Magyar Honvédséget), hanem az egész nemzet ügye. Azt is tartalmazza, hogy a kormány rendeletet alkot a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai jogállásáról, és kiköti, hogy a honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben
szakszervezet nem alakulhat és tevékenykedhet.
Mindez alapvetően befolyásolja a Honvédszakszervezet működését, amely 1991-ben jött létre, és állítása szerint mintegy 5000 fős a tagsága. Közleményükben azt írták, hogy szomorúan tapasztalták a fejleményt. Ugyanakkor leszögezték, hogy további működésük biztosított, és a tervezett jogszabály-módosításról folyamatosan egyeztetnek a Honvédelmi Minisztérium (HM) vezetésével.
Miért nem lehet szakszervezet a honvédségnél?
A HM is közleményt adott ki a változtatásokról. Ebben leszögezte: háborús időkben egyértelmű szabály kell, a magyar katona nem egyenruhás munkavállaló. A hazájukat védő katonák jogállása különleges, markánsan különbözik a többi jogviszonytól. „A magyar katona a magyar hazát szolgálja. A katonai lét egy olyan hivatás, amelynek nem képezheti részét az alkudozás és az egyezkedés. Ennek értelmében a katonáinkra bízott feladatok teljesítése nem tehető függővé szociális és gazdasági érdekek érvényesítésétől sem” – húzták alá.
Emlékeztettek rá, hogy a jelenlegi honvédek jogállására vonatkozó szabályozás értelmében a honvédek érdekképviseleti szervezetei
- nem szervezhetnek sztrájkot,
- tevékenységükkel nem veszélyeztethetik a honvédelmi szervezetek iránti közbizalom fenntartását,
- valamint nem akadályozhatják meg a honvédelmi szervezetek jogszerű és rendeltetésszerű működését, a szolgálati feladatok ellátását.
Továbbá pedig a sztrájktörvény is egyértelműen rendelkezik arról, hogy a Magyar Honvédségnél nincs helye sztrájknak. Jelezték, hogy az egyéni érdekérvényesítés lehetőségét a jogállási szabályozás természetesen jelenleg is biztosítja, a szolgálati panasz és a jogorvoslati fórumrendszer útján.
