Fontos, hogy tisztázva legyen, milyen előnyökkel jár az akkumulátorgyárak megjelenése, mert ha ez nem történik meg, akkor tud a kérdésre a politika rátelepülni
– mondta Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség elnöke a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett panelbeszélgetésen.
A szakértő elmondta, hogy ha a döntéshozók időben eloszlatják a kételyeket, és felvilágosítják az embereket a gyárak működéséről és szabályozásáról, akkor nem kezdeményeztek volna népszavazást a debreceni akkumulátorgyár beruházásáról sem. „Korábban, például a debreceni BMW-beruházásnál fel sem merült hasonló kezdeményezés” – tette hozzá.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szerint
„az a nagy szerencsétlensége Kínának”, hogy az ország bármilyen beruházásával kapcsolatban még mindig prekoncepciók vannak az európaiak fejében, hiszen egy lesajnált ország volt évtizedekig, azonban „ma már, ha valaki sétál Sanghajban, az láthatja, hogy ez a jövő”.
„Bármelyik német autógyárat nézzük, mindegyik évek, évtizedek óta együttműködik a kínai vállatokkal” – tette hozzá Kaderják Péter. Sebestyén kifejtette, hogy Európában többen felismerték, hogy az elektromosautó-ipar óriási lehetőség, ezért a magyar és a lengyel gazdaságpolitika időben cselekedett, Csehország azonban, amely tradicionálisan jelentős az autóiparban, most lemaradhat.
„Az a kérdés, hogy megtudjuk-e tartani a korábbi pozíciónkat az autóiparban, vagy lekerülünk a térképről” – mondta Sebestyén Géza, és hozzátette, hogy
Magyarországon körülbelül 700 ezer ember él az autóiparból.
A Magyar Akkumulátor Szövetség elnöke elmondta, hogy az elkövetkező öt évben a globális akkumulátoripar termelése a nyolcszorosára nő. „Én nem ismerek más ipari szegmenst, ahol ilyen mértékű növekedést előre jeleztek volna. Tehát, ha valaki az akkumulátor ellen beszél, akkor minket arról akar lebeszélni, hogy a leggyorsabban fejlődő iparágból maradjunk ki valamilyen homályos okból kifolyólag” – mondta, és hozzátette: „Több milliárd embert kell mindennap megmozgatni, és ezt már nem lehet az olajiparra alapozni.”
Hamis az összeszerelő ország mítosza?
Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője elmondta, Európán belül százalékarányban a legtöbben a high-tech szektorban Budapesten dolgoznak, Pest vármegye az első húszban van benne, Magyarország pedig globálisan GDP-arányosan a high-tech exportban az ötödik helyen áll. „Tíz éve voltam az Audi-gyárban, ahol felfestik a padlóra, hogy hol lehet közlekedni az embereknek, mert robotok végzik a szerelés java részét. Tehát ennyire vagyunk összeszerelő ország” – emlékezett vissza.
Azonban Kaderják Péter szerint a hozzáadott értékben van hová fejlődnie a magyar munkaerőnek. „Nem állunk annyira jól ezen a téren, de nem baj, mert még pár éve kezdődött ez kifejlődni, és azt látni kell, hogy tisztán a külföldi tőke beáramlásával tud a minőségi munka is megjelenni” – mondta. Hozzátette: ezekben az üzemekben döntően nem fejlesztés folyik, hanem összeszerelés.
Nagyon alacsony hozzáadott értékkel indultunk el, de ez így volt korábban az autóiparban is, ahol időben ez változott
– fejtette ki.
A szakértő hozzátette, hogy Európa már most a világ második legnagyobb elektromosautó-piaca, az USA-ból kiszorulnak az ázsiai cégek, ezért azok Európába telepítik a gyáraikat, a belső égésű motorok pedig pár évtizeden belül teljesen eltűnnek Európából. Véleménye szerint Magyarország lokációja felértékelődik, hiszen keletet és nyugatot köti össze, azonban ez önmagában nem lesz elég, hanem értéket is hozzá kell adni ahhoz, hogy az ország valóban hídszerepet töltsön be. A panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a hídszerep fogja megalapozni Magyarország gazdaságát az elkövetkező években, és ebben partnerek lesznek a német és az ázsiai cégek is, összességében ez egy „euróázsiai kooperáció” lesz, amely érdemi kihívójává teszi a térséget az Egyesült Államoknak.
