Oroszországnak nincsenek és nem is lehetnek agresszív, hódítási tervei Európában – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Primakov-felolvasások elnevezésű, Moszkvában hétfőn megkezdődött nemzetközi fórumon. Okfejtése szerint Oroszország azért volt kénytelen megindítani „különleges hadműveletét” Ukrajnában, mert az ottani „neonáci rezsim”, amellyel szemben a nyugat elnézően viselkedik, arra vetemedett, hogy mindent kiírtson, ami orosz.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Moszkva nem fog elzárkózni „a történelmi nyugat józanul gondolkodó szereplői elől”. Azt mondta, Európa „nagyon-nagyon csúnyán aláásta a hírnevét, ha talán még nem is véglegesen”, és Moszkva „tízszer is meggondolja majd”, hogy a kapcsolatok helyreállítására irányuló esetleges javaslatok az ő érdekeit szolgálják-e.
Úgy vélekedett, hogy Moszkva ellen bevezetett szankciók nem fognak eltűnni az ukrajnai konfliktus lezárása után sem, ezért Oroszországnak mindent magának kell előállítania, hogy ne legyen kitéve egy újabb olyan szeszélynek, amely ismét a büntetőintézkedések bevezetésével járhat.
Lavrov úgy vélekedett, hogy a nyugati országok csak felfüggeszteni akarják az ukrán konfliktust, nem lezárni:
csendben akarják szüneteltetni, ravasz módon befagyasztani, időt akarnak nyerni, mint a minszki megállapodásokkal tették, újrafegyverezni a kijevi náci rezsimet, és folytatni az agressziójukat Oroszország ellen.
Véleménye szerint az amerikai és európai tisztségviselők, akik Oroszország elleni szankciók bevezetését követelik közép-ázsiai államoktól, „megalázzák az érintett országokat”.
Azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy konfliktusokat provokálnak, egyebek között Oroszország határainak közelében, és gazdasági háborúkat robbantanak ki, hogy továbbra is „mások kárára biztosítsák saját jólétüket”.
A nyugat mindent megtesz, hogy megőrizze uralmának maradványait, és ehhez olyan szemtelenül neokolonialista módszerekhez folyamodik, amelyek a világtöbbség elutasítását váltják ki
– mondta Lavrov. Rámutatott, hogy miközben Washington a dollárt már régóta fegyverként használja fel, más országok áttérnek a nemzeti valutákra, alternatív fizetési platformokat vezetnek be, új szállítási folyosókat és ellátási láncokat hoznak létre.
Elismerte, hogy a folyamat nem halad gyorsan, mert India és Kína is belátja, hogy ártana a gazdaságuknak ha hirtelen lépnének ki a rendszerből. Ám fokozatosan elmozdulnak a dollártól, valamint a nyugati fizetési rendszerektől és az ellátási láncoktól való függéstől.
Mint mondta, a világban egyre inkább a „regionális problémák regionális megoldások” formula felé hajlanak, amelyben a külső szereplőktől segítséget és nem kötelező recepteket várnak el.
Putyin szerint ugyanakkor „az országok egy jól ismert csoportja”, amely hozzászokott a világuralomhoz, semmitől sem riad vissza, hogy megőrizze csökkenő befolyását, és „szemérmetlen zsarolásba” kezdett, valamint erőszakos nyomást gyakorol, és a nemzetközi jogrendet egyfajta „szabályokon alapuló renddel” cseréli fel. Úgy vélekedett, hogy a „destabilizáló irányvonal” idézte elő az Ukrajna körüli válságot és a palesztin-izraeli konfliktus eszkalálódását.
