Akár egy decemberi bérmegállapodás esélye is adott volt, ám a munkáltatói bérajánlat kialakítását célzó egyeztetési folyamatot végül megakasztotta az advent második vasárnapjára, illetve az azt követő hétfőre időzített figyelmeztető sztrájk – közölte a MÁV-Volán-csoport. A Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) által megfogalmazott 25 százalékos bérkövetelés nem összeilleszthető a cégcsoport, illetve a nemzeti költségvetés lehetőségeivel, annak vitatott jogszerűsége és időzítése pedig aláásta a kölcsönös bizalmat, amely nélkülözhetetlen a 2024-es bérmegállapodás megkötéséhez – ismertette a munkáltatói és a tulajdonosi oldal álláspontját Pafféri Zoltán, a MÁV Zrt. vezérigazgatója, a MÁV-Volán-csoportnál működő reprezentatív szakszervezetek és a munkáltató képviselőit tömörítő Csoportszintű Érdekegyeztető Tanács (CSÉT) december 12-i, keddi ülésén.
A MÁV-Volán-csoport vezetője kifejtette: a fentiekre tekintettel nem rendelkezik tulajdonosi mandátummal arra, hogy bérajánlatot tegyen, de hozzátette, hogy 2024. január 16-án folytatni kívánják a bértárgyalásokat, így minden feltétel adott ahhoz, hogy – az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően – még az esztendő legelején megszülethessen a 2024-re vonatkozó bérmegállapodás is.
Mindehhez a munkáltató és a tulajdonos közötti további egyeztetésekre, illetve – a sztrájk megítélésében – megosztott érdekképviseletek konszenzusos álláspontjának a kialakítására van szükség. Pafféri Zoltán megerősítette: a MÁV-Volán-csoport elkötelezett abban, hogy a 2024-es esztendőre vonatkozó bérmegállapodás gyorsan és békés körülmények között, tárgyalóasztal mellett szülessen meg,
A sztrájk második napja azt bizonyította, hogy az autóbusz-vezetők közel kétharmada továbbra is inkább a tárgyalóasztalnál küzdene a 2024-es bérfejlesztésért, nem látja még indokoltnak a munkabeszüntetést – ez a Volánbusz közleményében volt olvasható.
A SZAKSZ által meghirdetett munkabeszüntetés második napján tapasztaltak szerint a Volánbusz munkavállalóinak döntő többsége nem támogatta a megmozdulást,
a sztrájkban ugyanis a teljes dolgozói állomány mindössze 14 százaléka vett részt.
A szakszervezet és a Volánbusz nem ért egyet a sztrájkban részt vevők számában: „Ők csak azt tudják dokumentálni, kik nyilatkoztak arról, hogy a sztrájkban részt vesznek. Mi pedig azt mondjuk, hogy kik azok, akik részt vesznek aktívan is a sztrájkban, illetve akik végzik a munkájukat, de egyetértenek a SZAKSZ bérharcával, bérkövetelésével” – közölte Dobi István, SZAKSZ elnöke a Dehirrel.
A szakszervezet Facebook-oldalán azt közölte, hogy az általuk közzétett adatok, amelyeket százalékokban fejeztek ki, a sztrájk támogatásának aktív és passzív arányát határozták meg. A közölt felmérés eredménye, hogy a munkavállalók összessége milyen mértékben támogatta a bérkövetelést és az annak kikényszerítése céljából megtartott munkabeszüntetést,
ezért nem lehet a két érték azonos, vagy egymáshoz közel álló.
„Abban az esetben, ha csak tisztán a Volánbusz által közölt 39 százalékos részvételt veszem figyelembe az autóbuszvezetői munkakörben, az nem egy elhanyagolható mértékű támogatásnak minősíthető, de ma már a karbantartó munkások és a szellemi dolgozók is csatlakozhattak a sztrájkhoz, tehát ők is a Volánbusz munkavállalói” – írta a SZAKSZ elnöke a szakszervezet Facebook-oldalán.
A sztrájk nem okozott nagy fennakadást vasárnap, a munkabeszüntetés első napján. A délután összesített adatok szerint a munkabeszüntetők száma nem érte el a hétszázat, aránya pedig a teljes állományhoz képest 6 százalék, az advent második vasárnapján dolgozók létszámához képest pedig 22 százalék volt. Hétfőn már többen csatlakoztak a szakszervezet kezdeményezéséhez, de így sem történt nagyobb fennakadás. A szakszervezet elutasította azokat a vádakat, melyek szerint a munkabeszüntetés nem jogszerű, és az erre irányuló kommunikációt hazugságnak nevezték. A SZAKSZ felhívta a figyelmet arra, hogy a sztrájkot a bíróság jogszerűnek ítélte.
