Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta sokat lehetett arról hallani, hogy Volodimir Zelenszkij és az ukrán hadsereg főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij között nem felhőtlen a viszony. Az elnök és a tábornok számos kérdésben nem értenek egyet a háborút és a stratégiákat illetően. Most ismét nyilatkozatok szintjén feszültek egymásnak az ukrán vezetők.
Fotó: Oleh Petraszjuk
Az elmúlt hetekben a legtöbb vita Kijev és a hadsereg között akörül alakult ki, hogy hány embert sorozzon be Ukrajna az oroszok elleni arc folytatásához. December 25-én Volodimir Zelenszkij pártjának, a Népszolgája pártnak a frakcióvezetője az ukrán parlamentben az állította, hogy Zaluzsnij tábornok 500 ezer ember mozgósítását kérte Zelenszkijtől. Egy nappal később a vastábornokként is emlegetett parancsnok közölte, hogy ez az állítás nem igaz – írta meg a Kyiv Independent. Zaluzsnij egyébként egyre népszerűbb Ukrajnában, sokan tisztelik a háborús eredményeit. Olyan elképzelések is vannak, hogy a vastábornok veheti át Volodimir Zelenszkij helyét a jövőben.
A hadsereg vezetője közölte, hogy már kész vannak a terveik a 2024-re vonatkozó mozgósításokról, de értelemszerűen ezek bizalmas adatok, amiket nem fognak világgá kürtölni.
Szükségünk lesz katonákra a jövő évben, ehhez mérten pedig meghatároztunk egy számot a mozgósításhoz. Sokat gondolkoztunk azon, hogy hány emberre lesz szükségünk 2024-ben, figyelembe vettük a rendelkezésre álló felszerelés mennyiségét, az új katonai egységek felállítását és a várható veszteségeket is. Arról nem beszélhetek, hogy mit mutatnak ezek a számok. Ezek mind titkos katonai információk
– magyarázta Zaluzsnij.
A vastábornok arról is beszélt, hogy nem teljesen ért egyet azokkal az ötletekkel, amik Kijevben felmerültek a sorozás kapcsán. Korábban már lehetett arról olvasni, hogy Zaluzsnij felszólalt az ukrán nők mozgósítása ellen, mivel szerinte a hadsereg több energiáját emésztené fel az, hogy odafigyeljenek a mozgósított nőkre, mint amennyi hasznot hoznának a háborúban.
Hozzáette, hogy bár ő a hadsereg főparancsnoka (felette egyedül az elnök, Volodimir Zelenszkij áll a ranglétrán), annak az eldöntésében nem vesz részt, hogy Ukrajna milyen szempontok szerint sorozza be a polgárokat a hadseregbe. Ennek ellenére elmondta, hogy
a mozgósítás során egyetlen szemléletmódot tart elfogadhatónak: a katonai szolgálatra vannak alkalmas és alkalmatlan jelöltek. A „részben alkalmas” kategóriát el kell szerinte felejteni.
Ezzel Zaluzsnij arra az ukrán parlament elé került törvénytervezetre utalt, ami lehetőséget adna a bizonyos fogyatékossággal élők mozgósítására is. A vastábornok közölte, hogy fogyatékos embereknek nincs helyük a hadseregben, és arra szólította fel a törvényhozást, hogy felejtsék el a katonai szolgálatra alkalmatlan emberek besorozását. Hozzátette, hogy az orvosok dolga eldönteni, hogy valaki alkalmas-e a szolgálatra vagy nem.
Ezzel nem ért véget a főparancsnok panaszainak sora. Az ukrán mozgósítási törvényjavaslat ugyanis azt is tartalmazza, hogy fronton harcoló katonákat félévente rotálja a hadsereg. Zaluzsnij szerint ez teljesen észszerűtlen elképzelés, hiszen nem lehet megmondani, hogy a harc hogyan áll majd hónapok múlva, így ilyen intézkedést előre elrendelni ostobaság. A parlament arról is dönthet, hogy az ukrán katonáknak lehetőséget kell biztosítani a leszerelésre 36 hónap szolgálat után. Ez természetesen szintén nem nyerte el Zaluzsnij tetszését. Elmondta, hogy lehet szó 36 hónapos szolgálati limitről, abban az esetben, ha az ország biztosítja a katonák utánpótlását, illetve a háborús helyzet nem romlik.
Beszédét azzal zárta a vastábornok, hogy 2024-ben egy teljesen más stratégia menték kell harcolniuk az oroszokkal. Szerinte, ha folytatják a 2023-as hadviselést, az csak azt fogja jelenteni, hogy az ukrán hadsereg teljesen kimerül és elveszítik a háborút.
Washington és Moszkva is érdekelt lehet az ukrajnai háború elnyújtásában
Vlagyimir Putyin oroszországi elnök egyes szöveg-magyarázói szerint az ukrajnai háború hármas célját szándékosan fogalmazták ködösen, hogy az értelmezésbe sok minden beleférjen. „Nácitlanítás” – sem Putyin, sem más még nem fejtette ki, mit is ért konkrétan ezen az oroszországi elnök. „Demilitarizáció” – katonai leszerelése Ukrajnának?
„Ukrajna semleges státusa” – talán ez lehet a kulcs, a három feltételből az egyetlen többé-kevésbé érthető, konkrét fogalom. Ám Kijev mindhárom feltételt hevesen visszautasítja. Ami a semleges státuszt illeti, az ukrán fővárosban hangoztatják: stratégiai céljuk a NATO-hoz való csatlakozás, az euroatlanti világba való beolvadás. Szóval eszük ágában sincs önként belemászni a Putyin-féle semlegességi ketrecbe.
Az RTVI Kreml-közeli médium különtudósítója, Alekszej Szocsnyev is próbálja értelmezni az oroszországi elnök év végi, több mint négyórás „Közvetlen vonal” című kérdezz-felelek műsorában elhangzott Putyin-mondatokat. Az RTVI-ről csak annyit, hogy valaha „az oroszországi BBC-nek” szánták, amely úgymond független a Kremltől, és többé-kevésbé objektív magyarázatokkal szolgál a világnak, a világ dolgait elemezve.
A német fegyverek egyharmada landolt idén Ukrajnában
Németország rekordértékű fegyverexportot engedélyezett idén, elsősorban az Ukrajnának szánt szállításoknak köszönhetően. Az idei német fegyverexport meghaladta a 2021-ben felállított rekordot.
A szerdán ismertetett hivatalos adatok szerint Németország legalább 11,71 milliárd euró értékben hagyott jóvá fegyverértékesítést, meghaladva az előző, 2021-ben beállított 9,35 milliárd eurós rekordot. A gazdasági minisztérium parlamenti kérdésre nyilvánosságra hozott adatai szerint tavalyhoz képest idén 40 százalék volt a növekedés.
Az idei fegyverexport több mint egyharmada, 4,15 milliárd eurónyi irányult Ukrajnába, tavaly ez az összeg 2,24 milliárd eurót tett ki.
A jövő évi német költségvetés 8 milliárd eurót irányoz elő fegyverszállításra Ukrajnának. Az Ukrajnának nyújtott német humanitárius, pénzügyi és katonai segítség teljes összege már meghaladta a 25 milliárd eurót az orosz–ukrán háború kezdete óta.
Úgy tűnik, Oroszország fegyverellátása is újból fellendült, ugyanis a najini kikötőről készített műholdfelvételek egyre jelentősebb aktivitást mutatnak október óta, amikor az Egyesült Államok megvádolta Phenjant, hogy fegyverrel látja el Oroszországot. A Fehér Ház által nyilvánosságra hozott felvételek szerint a szállítmányok több ezer kilométert utaznak a Fekete-tenger közelében található Tyihoreck raktárába, ahonnan aztán Ukrajna ellen használják fel azokat.
Hiába dúlnak javában a harcok, már a háború utáni újjáépítésre készülnek az ukránok
„Ha korunk terminológiáját használjuk, akkor építők hadára lesz szükségünk. Az iparág jelenlegi helyzete alapján legalább 500 000 építőipari szakembert kell képeznünk. Az oktatás a jövőbeli fellendülés erőteljes motorja, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a lehető leghamarabb elindítsuk ezt a folyamatot” – jelentette ki Ivan Nazarenko, az Ukrán Építőipari Akadémia elnöke, a kárpátaljai Kiszó tudósítása szerint. Jelenleg az építőiparban óriási a munkaerőhiány a háború sújtotta országban, különösen az építészmérnöki szakterületen.
Az oktatási intézményeknek pedig célszerű ezeknek a szakembereknek a képzésére koncentrálni, főleg, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt az erre a szakra jelentkezők száma.
Özönlik az oroszokhoz az észak-koreai fegyverutánpótlás
Visszatért az élet az Észak-Korea és Oroszország határán lévő egyik eddig elhagyatott kikötőben, szakértők szerint ez újabb jele annak, hogy nőnek a fegyverszállítások az ázsiai országból az ukrajnai frontra.
A najini kikötőről készített műholdfelvételek egyre jelentősebb aktivitást mutatnak október óta, amikor az Egyesült Államok megvádolta Phenjant, hogy fegyverrel látja el Oroszországot, számolt be a Bloomberg. A Fehér Ház által nyilvánosságra hozott felvételek szerint a szállítmányok több ezer kilométert utaznak a Fekete-tenger közelében található Tyihoreck raktárába, ahonnan aztán Ukrajna ellen használják fel azokat.
Amerikai és dél-koreai források szerint Phenjan több százezer darab lövedéket biztosít az oroszoknak, és ennek a folyamatos ellátásnak még nagyobb jelentősége lehet most, amikor a washingtoni kongresszus és az Európai Unió is megosztott Kijev katonai támogatása ügyében.
Phenjan döntése, hogy ilyen mértékben szállít lőszert, ismét bizonyítja, hogy mekkora veszélyt jelent Észak-Korea a nemzetközi biztonságra
– értékelte a lépést a Royal United Services Institute brit kutatóintézet.
Nem indulhat az oroszországi elnökválasztáson a háborúellenes Jekatyerina Duncova
Az orosz legfelsőbb bíróság szerdán jóváhagyta azt a döntést, amely megtiltotta Jekatyerina Duncova volt televíziós újságírónak, aki ellenzi Oroszország ukrajnai háborúját, hogy részt vegyen a márciusi elnökválasztáson. A központi választási bizottság tagjai szombaton egyhangúlag megszavazták Duncova jelöltségének elutasítását, arra hivatkozva, hogy "számos jogsértés" volt a pályázata alátámasztására benyújtott dokumentumokban.
A jelöltségre pályázó újságírónő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson tett bejegyzésében megerősítette, hogy a döntés elleni fellebbezését a Legfelsőbb Bíróság elutasította.
Jekatyerina Duncova volt regionális törvényhozó egy "humánus" Oroszországról szóló elképzelését hirdette, amely "békés, barátságos és kész a tisztelet elve alapján mindenkivel együttműködni".
A fellebbezés elvesztése után Duncova közölte, hogy saját politikai pártja létrehozásán fog dolgozni, amely a "békét, a szabadságot és a demokráciát" fogja képviselni.
Fontos, stratégiai jellegű haditechnikai megállapodást kötött Oroszország és India
Oroszország és India kézzelfogható előrelépést ért el a haditechnikai eszközök közös gyártásáról folytatott tárgyalásokon - közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán, miután Moszkvában tárgyalt indiai kollégájával, Szubrahmanjam Dzsaisankarral.
Lavrov egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy ez az együttműködés stratégiai jellegű, mindkét ország érdekeit szolgálja, és hozzájárulna
az eurázsiai kontinens biztonságának szavatolásához.
Moszkva tiszteletben tartja India azon törekvését, hogy diverzifikálja haditechnikai beszállítóit. Egyben kész támogatni Újdelhi azon törekvését is, hogy az India számára szükséges eszközöket helyben gyártsák - közölte. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök még szerdán találkozik Dzsaisankarral.
Csúszhatnak az ukrán bérek és nyugdíjak, ha Kijev nem kap nyugati támogatást hamarosan
Ukrajna arra kényszerülhet, hogy elhalassza az állami alkalmazottak bérének és a nyugdíjaknak a kifizetését, amennyiben az Európai Unió és az Egyesült Államok nem teljesíti a jövő év elején az ország támogatására tett ígéreteit – közölte az ország gazdasági minisztere, Julia Szviridenko.
A miniszterelnök-helyettesi pozíciót is betöltő politikus szerint a támogatások elapadásával az orszg gazdasága ismét túlélő üzemmódra vált, miután idén már ismét növekedni tudott, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslései szerint, mintegy 4,5 százalékos ütemben.
Szviridenko szerint a támogatások kulcsfontosságúak és azokra az országnak sürgős szüksége van. Ukrajnának a következő évre mintegy 37 milliárd dollárnyi külső segítségre van szüksége, azonban az amerikai részről ígért 60 milliárd dollár elakadt a washingtoni törvényhozás útvesztőjében, míg az európai támogatást a magyar kormány vétózta meg.
A finn határra vezényel tüzérségi eszközöket Oroszország
Hamarosan a Finnországgal és Norvégiával határos északi katonai körzetébe telepíti legújabb fejlesztésű önjáró lövegeit Oroszország – közölte szerdán a Rosztyeh állami vállalat vezérigazgatója, Szergej Csemezov.
A vezérigazgató a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökségnek adott interjúban elmondta, hogy befejeződött a 2Sz35 Koalicija-SzV új önjáró tüzérségi egységek tesztelése, már megkezdődött a sorozatgyártásuk, és még 2023 vége előtt leszállítják az első kísérleti tételt.
Csemezov szerint az új lövegek azért az északi körzetben jelennek meg hamarosan, mert
céljuk, hogy a lőtávolság tekintetében előnyt biztosítsanak a nyugati tüzérségi típusokkal szemben.
Az orosz Északi Flotta státuszát 2021-ben változtatta meg Vlagyimir Putyin orosz elnök, így a hajóhad felelősségi zónája már nemcsak az orosz Északi-sarkvidék, de az északi katonai körzet is, amelybe bevonták a Finnországgal és Norvégiával közös határral rendelkező murmanszki területet is.
Töredékére esett az Európába érkező orosz olaj mennyisége
Jócskán visszaesik Európa részaránya az orosz olaj- és feldolgozottolajtermék-exportban az idén, miközben erőteljesen nő Kínáé és Indiáé – közölte az energiaügyekért felelős orosz miniszterelnök-helyettes szerdán.
Alekszandr Novak tájékoztatása szerint
a teljes orosz olaj- és kőolajtermék-kivitelben Európa részaránya 4-5 százalékra zsugorodik az idén a korábbi 40-45 százalékról.
A miniszterelnök-helyettes rámutatott arra, hogy Oroszország fő partnere a jelenlegi helyzetben Kína, amelynek részesedése megközelítőleg 45-50 százalékra nőtt, továbbá India. Alekszandr Novak emlékeztetett arra, hogy Oroszország korábban gyakorlatilag alig exportált kőolajat és feldolgozottolaj-terméket Indiába, amelynek a részaránya a teljes orosz kivitelben mintegy 40 százalékra emelkedett az elmúlt két évben.
