Burkina Faso és Niger is bejelentette szombaton, hogy kivonul a G5 Száhel nevű terrorellenes regionális katonai együttműködésből.
Az országokat vezető junták közölték, "történelmi felelősséget" vettek magukra a döntéssel, amit azzal indokoltak, hogy a szervezet egyrészt nem érte el céljait, másrészt "külföldi érdekeket szolgálhat, amelyek ellentétesek a Száhel-övezetben élők érdekeivel".
Kiemelték: nem fogadják el "egyetlen idegen hatalom diktátumát sem, melyet olyan partnerség keretében kényszerítenének rájuk, amely nem veszi figyelemebe a két ország szuverenitását".
Tavaly májusban Mali vezetése bejelentette, hogy regionális szövetségeseivel és az egykori gyarmattartó Franciaországgal megromlott kapcsolatai miatt kivonul a G5 Száhelből. A mali junta azzal indokolta a lépést, hogy a nemzetközi katonai erő nem tudott érdemi eredményeket felmutatni.
A szervezetet 2014-ben hozták létre a térséget terrorizáló dzsihadisták ellen, akik emberek ezreit ölték meg, és milliókat kényszerítettek arra, hogy elmeneküljenek otthonukból az elmúlt években. A G5 Száhel működését nagyrészt az finanszírozza, hiszen kiemelten fontos egész Európa számára, hogy a térségben nyugalom legyen. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Világgazdaságnak adott interjúban úgy fogalmazott:
mivel napjainkban a Száhel-övezet tekinthető az afrikai kontinens legakutabb válsággócának, Magyarország és egyébként Európa biztonságának szavatolását is ott kell garantálnunk.
Éppen ezért a jövő év tavaszától legfeljebb kétszáz magyar katona fog szolgálni a száhelbeli országban, ami egy komplex, azaz humanitárius-diplomáciai elemekre is épülő kapcsolatépítést egészít majd ki védelmi-katonai oldalról.
Maliban 2020-ban, majd 2021-ben, Burkina Fasóban 2022-ben, Nigerben pedig az idén hajtottak végre puccsot. Mindhárom országban junták vannak hatalmon.
