Ha a Mohamed Bazoum nigeri elnököt puccsal megbuktató katonai junta sikerrel jár, akkor az egész afrikai régióban veszélybe kerül a biztonság és a demokrácia – jelentette ki Boubacar Sabo, a Nigeri Párt a Demokráciáért és Szocializmusért (PNDS-Tarayya) főtitkárhelyettese pénteken. A politikus szerint Mohamed Bazoum nigeri elnököt „elrabolták” a fellázadt elnöki gárda tagjai.
A demokratikusan megválasztott Bazoum elnököt és családját július 26-án mozdították el az elnöki gárda vezetésével, azóta házi őrizetben van. A vér nélküli államcsínnyel katonai vezetők egy csoportja szerezte meg a hatalmat Abdourahamane Tiani, az elitalakulat volt főparancsnokának vezetésével. A puccsisták hatályon kívül helyezték az alkotmányt, és feloszlatták az alkotmányos intézményeket is, majd bejelentették, hogy hazaárulás vádjával állítanák bíróság elé Bazoum elnököt.
Ha a Nigerben történt puccs a katonai junta sikerével végződne, az a demokrácia végét jelentené Afrikában. Azért kell harcolnunk, hogy az ilyen dolgok ne történhessenek meg, és hogy biztosítsuk kontinensünk jövőjét
– mondta Sabo.
Niger hagyományosan a nyugati államok szövetségesének számít. Niamey volt francia gyarmat, és különösen szoros kapcsolatot ápol Párizzsal, mely mintegy 1500 katonát állomásoztat az országban, a kontingens feladata a nigeri kormány terrorizmus elleni harcának támogatása.
A puccs óta a junta támogatóinak ezrei tüntettek a külföldi szankciók ellen Nigerben, közben az ország új vezetése felfüggesztette a legfontosabb francia televízió- és rádióadó sugárzását.
A katonai puccsot az Egyesült Államok kormánya és több nyugati ország is elítélte, a térségbeli országokat összefogó szerezet, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) pedig szankciókat vezetett be a junta ellen, és katonai beavatkozást helyezett kilátásba, melynek hírére a puccsisták elrendelték a nigeri hadsereg harckészültségbe helyezését.
Nigeri puccs: mozgósít az ECOWASA nyugat-afrikai országok csúcstalálkozójának megnyitóján még a diplomácia fontosságát hangsúlyozták. |
Az ECOWAS által felvetett katonai intervenció lehetősége megosztja a térséget: a többi között Nigéria, Benin és Szenegál jelezte, kész katonákat küldeni Nigerbe, ha a szervezet a beavatkozás mellett dönt, míg az ECOWAS-ból felfüggesztett Mali, Burkina Faso és Guinea támogatásáról biztosította a puccsistákat. Az ECOWAS-ban nem tag, ám Nigerrel határos Algéria elnöke, Abdel-Madzsid Tebbun nemrég leszögezte, egy esetleges katonai beavatkozás „az egész Száhelt lángba boríthatja”.
Biztonsági szakértők szerint egy regionális erő felállítása hetekbe vagy még hosszabb időbe telik, ami lehetőséget nyújt a tárgyalásokra, de nem világos, hogy az a készenléti erő, amelyre a határozatok hivatkoznak, egyáltalán milyen formában létezik most.
