Idén ötödik alkalommal tartotta meg szokásos évi kormányinfóját Orbán Viktor miniszterelnök, az esemény egyben nemzetközi sajtótájékoztató is, ahol az újságírók 2 órán keresztül kérdezhetik a kormányfőt.
Az idei a nagy küzdelmek éve volt, itt volt a migráció, a háború és Brüsszel – kezdte a sajtótájékoztatót Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő szerint a kormány álláspontja világos volt, a háborúból kimaradni, a terrorfenyegetettséget távol tartani, az inflációt letörni, Brüsszel esetében pedig megegyezni, dacára a folyamatos gáncsoskodásnak.
A migráció, az infláció és terrorfenyegetettség esetén sikert értünk el
– fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy 2024 már az előrelépésről szólhat. Amit a kormány ennek érdekében tenni tud, az már bejelentésre került, ilyen a családtámogatási program, a Elfogadták a munkáltatók és munkavállalók bérmegállapodását, a nyugdíjak értékét garantálják, ráadásul itt magasabbra becsülték az inflációt, mint a nyugdíjak emelését.
És egy hároméves bérfejlesztési programot is meg tudnak indítani a tanárok és óvónők esetében.
Ami a politikai célokat illeti, jönnek jövőre az EP választások, aminek az a célja, hogy „kinyissuk Brüsszel szemét, lássa a valóságot”, fogalmazott.
2024 a nagy tervek éve lesz
– mondta.
Jönnek a kérdések
Nem áll jól a dolog, válaszolta a migrációs paktum elfogadásáról. Szerinte a csomag kiindulópontja hibás, nagy vitákat folytattak le, hosszú órákon keresztül próbálta meggyőzni – sikertelenül – a kormányfőket, hogy hibás a mögötte lévő elgondolás. A miniszterelnök szerint egyetlen módon lehet a migrációt megállítani, ha azt a döntést meghozzák, hogy aki be akar lépni az unió területére, azt az unión kívül kell tartani. Ameddig erre nem jönnek rá, annak mindig kudarc lesz a vége.
A hegyek vajúdnak és egér fog születni
– mondta, hozzátéve, hogy a magyar szabályozás, amit nem támadni kellene, hanem elfogadnia a Brüsszelnek. Nem vagyunk boldogok, jegyezte meg.
Mi a véleménye a lengyel köztévé ügyéről?
Minden lengyel a barátunk, még azok is, akik nem tartanak minket annak – mondta a lengyel köztévé körüli eseményekről, hozzátéve, hogy szerinte ha valami ilyesmi történt volna Magyarországon, akkor „már a NATO csapatok is bevonultak volna”.
Ukrajna támogatása kapcsán elmondta, hogy a 26 ország javaslata az 50 milliárd euró támogatás négy évre. Ami viszont nincsen, ezért ezt a bizottság szerint közös hitelfelvétellel kell előállítani, majd tegyék be a költségvetésbe és azon keresztül adják oda Ukrajnának.
A magyar álláspontja, ha pénzt akarunk adni, akkor ne 5 évre adják, a második, hogy aszerint adják, hogy tudják, mennyit vállal Amerika, a harmadik javaslat pedig, hogy ne a költségvetésen keresztül adják. Szerinte semmi nem szól ez utóbbi mellett, inkább mindenki tegye le a arányában, amennyit szán. A negyedik probléma, hogy Magyarország nem akar senkivel se hitelt felvenni. A Covid válság idején a tagállamok számára gyors segítségre volt szükség, ezért vettek fel hitelt, csakhogy a Covid elmúlt, és több tagállam egy fillért se látott ebből. Tehát közös hitelt felvenni szerinte nem észszerű dolog.
Nem akarunk más uniós tagállamokkal közös adóssá válni
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az ukrán ügy kapcsán a tagállamok álltak elő különböző módosítási igényekkel. Magyarország ebből kimaradt, de ha elkezdődik egy ilyen folyamat, akkor hazánk is megteszi majd, de ez még előttünk áll, ez a következő egy hónapban tisztul le.
Hogyan értékeli, hogy a hetes cikkelyt a többi tagállam aktiválja Magyarországgal szemben?
Magyarországot nem fenyegeti a hetes cikkely szerinti eljárás, az alatt áll – tette világossá a kormányfő, aki szerint most egy másikat is akarnak indítani. Az Európai Bizottság most mondta ki, hogy a magyar jogállamiság rendben van,
„most kaptunk róla papírt, Magyarország esetében nincs ok, hogy ilyen induljon, ettől nem tartok, mondta a Orbán.”
Jelezte, hogy az ukránok pénzügyi támogatását nem akarják a magyar kérdésekkel összekötni a kormányfő szerint, azt az uniós módszert, hogy megbüntetik a magyar diákokat Brüsszelben, „rendkívül hitvány dolognak tartunk”. Szerinte Magyarország inkább a különböző kérdések szétválasztásában érdekelt.
Ami a költségvetést illeti, „mi azt gondoljuk, hogy a költségvetés jó, ezért mi nem kérünk semmit, ráadásul a magyarok pénze benne van, tehát mi csak azt kérjük, hogy hajtsák végre. De ha módosítják, akkor abban a magyar érdek is meg fog jelenni” – szögezte le.
Elképzelhetőnek tartja-e hogy a parlament zsarolásának enged a bizottság az uniós források kapcsán?
A miniszterelnök szerint nyilvános tény, hogy Magyarországot Brüsszelben megzsarolták, amit maguk a zsarolók is beismertek, akik nem mások, mint az Európai Parlamenti képviselők. Szerinte az a kérdés, hogy mit tudunk tenni ez ellen, „nem sokat tudunk tenni, az európai intézményrendszer központjában a bizottság áll, ha a bizottságot megzsarolják azzal, hogy az elnök asszonyt meg fogják buktatni”. A tanács ilyenkor néz, ebben a helyzetben kell Magyarországnak megoldást találnia, szerinte nem róhatják fel neki, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy Magyarország érdekeit érvényesítse.
Miért nem akkor vonult ki a teremből, amikor a segélyről beszéltek?
A kormányfő szerint a német kancellár és a francia államfő tud kivonulni, a magyar kormányfő kiment. Mint mondta, 8 órán keresztül próbálta meggyőzni a többi miniszterelnököt, mindent megpróbált. Magyarország nem tart igényt a Cassandra szerepre, de vannak tapasztalataink. Ilyen a migráció, vagy a háború, ami minket közvetlenül érint.
Most mindenki a magyarok ellen van, de be fogjátok látni, hogy ez egy rossz döntés volt
– fogalmazott, hozzátéve, hogy még mindig lesz a nemzeti parlamentnek joga dönteni. Mint mondta, nem az a veszély fenyegetett, hogy ez egy rossz döntés volt, az volt a kérdés, hogy bennünket magyarokat bele akarnak kényszeríteni. Ezért azt kellett megtalálnia, hogy ebben a rossz döntésben hogyan ne vegyünk részt, „hálás vagyunk a német kancellárnak a javaslatáért”, tette hozzá.
Magyarország miért késlelteti Svédország NATO-csatlakozását, miért nem támogatja Ukrajna uniós felvételét?
Az utóbbi kérdés kapcsán arra mutatott rá, hogy stratégiai megállapodásra van szükség, nem EU-tagságra, ami nem segít az ukránoknak. Svédország kapcsán jelezte, hogy nincs török–magyar megállapodás a NATO-csatlakozásról, a két ország egymástól függetlenül hoz döntést, egyedül a kérdésben a magyar parlament dönthet.
Nincs nagy gusztusok hozzá
– mondta, ugyanis Finnország esetén másnap már beperelték hazánkat, „meg kell érteni a képviselőket”, tette hozzá.
Arra nem tud válaszolni a kormányfő, hogy milyen békemegállapodást lehet kötni a háború után. Szerinte a helyes sorrend a következő: először tűzszünet kell, csak ezután jöhetnek a tárgyalások. A miniszterelnök szerint Európát az a veszély fenyegeti, hogy a végén az amerikaiak fognak megegyezni az oroszokkal, ezt a veszélyt a krími válságnak sikerült elhárítani, ami nagy bravúr volt, ugyanis a német kancellárnak és a francia elnöknek adtak mandátumot.
Magyarországnak magára nézve van víziója
– tette világossá Orbán , hozzátéve, hogy nekünk fontos, hogy Oroszországgal ne legyen közös határunk, „legyen valami, valamilyen államalakulat”, ami eddig Ukrajna volt, „ami nekünk jó volt”. Magyarország érdeke, hogy legyen egy rendezett ország Oroszország és hazánk között.
Ukrajna tagságával Magyarország háborúba keveredne
Nem akarunk egy szövetségi rendszerbe tartozni egy olyan országgal, ami jelenleg véres háborút vív
– mondta a miniszterelnök, aki szerint ezzel Magyarország is háborúban kerülne, és ezt a helyzetet el kell kerülni, sőt, a NATO is ugyanezt mondja, NATO mint szövetség ebben a konfliktusban nem vesz részt. Magyarországnak Ukrajna NATO-csatlakozásával jogi kötelezettséget kellene vállalnia.
Izraelnek joga van magát megvédeni
– osztotta meg a kormány álláspontját, amivel pár tagállam ért egyet ezzel az EU-ban. A kormányfő szerint Izrael stabilitása elementáris európai érdek, ezt még nagyon sokan nem ismerték be. De erről a tagállami kormányfők között nagy vita van.
Mi lesz a visegrádi négyekkel?
A kormányfő szerint a V4 nagyobb jelentőségű ügy, mint ami látszik, a V4 egy kísérlet, hogy megpróbálják megvalósítani a közép-európai együttműködést, ami francia-német tengely alternatívája, a célja is az volt, hogy fogadják el a franciák és a németek, hogy három nagy erőcsoportban kell döntéseket hozni.
Ez azonban szétesett, most azon dolgozunk, hogy ezt hogy rakjuk össze
– mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy a cseh elnökség alatt megvizsgálják, hogy van-e még realitása ennek az együttműködésnek.
Bezárja a kiskapukat a szuverenitásvédelmi törvény
Magyarországon a legutóbbi parlamenti választásokon a választást befolyásoló céllal több száz millió forint jelent meg, indokolta a szuverenitásvédelmi törvény elfogadását Orbán, hozzátéve, hogy korábban azt gondolták, hogy a magyar jogrendszerben ilyen nem lehetséges, de aztán kiderült, hogy vannak kiskapuk, amiket be kellett zárni. „A nyilvánosság és transzparencia a törvény célja, hagyjunk rá időt”, tette hozzá.
Nem zár légmentesen a kerítés
A határvédelmi rendszerrel kapcsolatban elismerte, hogy néha sikerül áttörnie a migránsoknak, azonban óriási feladat a határvédelem megszervezése, „sajnos ez a zár nem zár légmentesen”, miközben eszi a pénzt és Brüsszelből semmit nem kaptunk. Ráadásul a migránsok is egyre radikálisabbak.
Azt nem fogadom el, hogy a határvédelem tekintetében bármilyen ingadozás történt volna, pont úgy működik, mint februárban
– mondta arra a kérdésre, hogy miért jelenhettek meg Szlovákiában a migránsok. Ugyanakkor a szerb határt tudják csak védeni, épp ezért segíteni szeretnék a románokat, hogy csatlakozzanak Schengenhez.
Miért nem szigorították a gyermekvédelmi törvényt?
Nem tudunk egyszerre két csatát megvívni, egyszerre a gyermekvédelmit és a szuverenitásvédelmit, jönni fog az is – hangsúlyozta a kormányfő. A családok támogatásáról elmondta, hogy nem szeretné úgy bezárni ezt a ciklust, hogy ne kerüljön sor a három gyermekes anyák szja-mentességéről. „Szívós a pénzügyminiszter úr”, fogalmazott a költségvetési szigorral kapcsolatban.
Az a tervünk, hogy megindítunk egy hároméves bérfejlesztési programot, 2024. január elsejével 32,2 százalékos béremelést akarunk végrehajtani, majd ettől kisebbet 2025-ben és 2026-ban.
Ha magyarok csinálnak valamit, az ne kezdődjön úgy, hogy mini, ha csinálunk valamit, az maximális legyen – mondta a „mini-Dubajról”. A részletekről elmondta, hogy egy külföldi állam megkeresett minket, hogy egy ingatlanfejlesztő cég nagy beruházást hajtana végre egy olyan helyen, ami a szégyen kategóriájába tartozik. Lázárt arra jelölte ki, hogy tisztázza ezt a helyzetet, ha van szerződés és van felhatalmazás, utána elő lehet készíteni, hogy ott mi történjen. Szerinte nem vagyunk messze attól, hogy egy kormányközi szerződést tudjanak kötni a jelentkezővel. „Dubajt meg inkább felejtsük el”, tette hozzá.
Franciákkal vesszük meg a repteret
A kormányfő a reptér visszavásárlásáról elmondta, hogy nagy verseny van, a régióban mindenhol jelentős építkezések voltak az elmúlt időszakban. Szerinte ma Budapest mágikus hely, vonzza a turistákat, de nem megközelíthető. A kormány ugyanakkor nem akarja működtetni, olyan partner kell, aki ezt megteszi.
Megtaláltuk a partnert, egy francia partner lesz.
Hozzátette, bármelyik nap lehet bejelentés, a végén vagyunk megállapodásnak. „Ezt befejezett ügynek gondoljuk”.
Mi lesz a rezsicsökkentéssel?
Az ATV kérdésére elmondta, hogy az átlagfogyasztásig fizet a gáz esetében a lakosság 90 százaléka, a villamos áram esetében ez az arány kisebb. De hangsúlyozta, összességében még mindig a lakosság számára kedvező ez a helyzet. Arra a kérdésre, hogy az átlagfogyasztás fölött csökkenhetnek-e az árak, azt válaszolta, hogy ezért kellett létrehozni egy minisztériumot, mert olyan gyorsan változnak az árak. Hangsúlyozta, senki nem járhat rosszul, mert aki rosszul jár, az kilép a rendszerből.
Lázár János államfőt ért kritikájáról elmondta, hogy a kormány az államfőnek mindig megadja a tisztességet. Arra a kérdésre, hogy mikor döntenek a főpolgármester-jelölt személyéről, azt mondta, márciusban lehet a döntés, „minden más kávéházi legenda” – válaszolta arra, hogy Ferenci Orsolya, vagy Vitézy Dávid lehet-e ez a személy.
Ez egy katonai művelet
A kormányfő szerint ez egy katonai művelet, mivel nem történt hadüzenet. Hol háborúnak, hol katonai műveletnek mondom, tette hozzá.
Ma sokkal jobb helyzetben van a gazdaság, mint 2010-ben
A magyar fogyasztási adatokról azt mondta, hogy nincs olyan aki azt mondaná, hogy 2010-hez képest ne lenne jobb helyzetben Magyarország, szerinte ostobaság erről vitatkozni. Ami az adatokat illeti, ott óvatosságra hívta fel a figyelmet, nem mindegy, hogy milyen pénznemmel számolunk, vagy milyen vagyonnal. Orbán szerint a legfontosabb, hogy ma 4,7 millióan dolgoznak. Arra a kérdésre, hogy miért emelkedik januárban a jövedéki azt mondta, hogy azért kell, mert az unió rákényszerít minket, az már más kérdés, hogy hány lépcsőben történik. A pénzügyminiszter azonban így döntött.
Kellős közepén vagyunk egy óriási energiafejlesztési programnak
Magyarország egy hatalmas energiafejlesztési program kellős közepén van – mondta arra a kérdésre, hogy mi az inflációs időszak legnagyobb tanulsága. Ebben az atomenergia mellett a napelemeknek lesz lesz szerepe, 2030–32-re meg tudjunk magunknak termelni az energiát a miniszterelnök szerint.
Adják vissza a magyarok nyelvhasználati jogát és „kisüt a nap”
Hogy elégedett-e Pintér Sándor munkájával, azt mondta, miniszterelnökként soha nem lesz elégedett maradéktalanul, pláne nem ebben az országban, de a belügyminiszter szerinte jól végzi a munkáját. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye az ukrán nyelvtörvény módosításáról, azt válaszolta, hogy azt kérik csak, hogy adják vissza a 2015-ben elvett jogokat, „és akkor kisüt a nap Kárpátalján”.
Formálódik egy új pártcsalád?
Az ECR-rel tárgyalnak, a választásokig nem lesz változás, mondta a miniszterelnök a Fidesz európai parlamenti helyéről. Mint elmondta, Brüsszelben létrejött egy elit, amelynek egy része baloldalon, a másik része jobboldalon helyezkedik el, „de valójában egy társaság ez, egy brancs”. Szerinte ebből van baj, megszűnt a váltógazdálkodás, azt szeretnék, hogy kibillentsék ezt a pártstruktúrát, az a tervük, hogy nyomás gyakoroljanak a jobbközépre, hogy új politikákat indítsanak be.
„Jelen pillanatban tapogatózásban az olasz miniszterelnök vezette ECR-rel vagyunk.”
Ami a soros elnökséget illeti, itt vannak tapasztalatok, semmi újra nem kell számítani, ez egy közvetítő, mediátor jó eszköz Magyarország számára, az már más kérdés, hogy a nemzeti érdekvédelmet hogyan tudják majd ellátni.
Kutyulék a magyar egészségügyi rendszer
A kormányfő szerint a magyar egészségügyi rendszer egy kutyulék, se nem magán, se nem állami. Ugyanakkor ha nem akarjuk, hogy ez a zagyvalék fennmaradjon, akkor el kell indulni az állami irányba. Szerinte egy jobban szabályozott állami rendszer felé haladunk, ami nem tiltja be a magán egészségügyöt, de nem akarják, hogy a kettő rendszer összekeveredjen, mert a profit mindig a magánszféra felé megy, ami nem fair. Hosszú időt vesz igénybe annak vizsgálata, hogy miért drágább ugyanaz a műtét egy kórházban, mint a másikban. Szerinte hosszú évekre van szükség, mire kiépül egy jól szabályozott állami rendszer.
Az orvosi kamara olyat tett, ami történelmi jelentőségű
– mondta a hálapénz megszüntetéséről, szerinte hasonló lépésekre van szükség. Biztos abban, hogy kettős ellenőrzési rendszer kell és egy pénzügyi biztosítási kontroll is. A probléma, hogy nem tudjuk, hogy milyenek az árak, jelenleg a mostani egészségügyi rendszer erre nem alkalmas.
Nem kényszerek hatására cselekszik a kormányfő a külpolitikában
A miniszterelnök kérdésre elmondta, nem kényszerek hatására cselekszik a külpolitikában. „A kormány nem foglalkozik magánszemélyek ügyeivel”, válaszolta Mészáros Lőrinc üzletember utazásait firtató kérdésre. Egy másik kérdésre elmondta, ha nem történik fizetésemelkedés Magyarországon, akkor a politikusok fizetése sem nőhet.
Terjeszkedőben van a magyar gazdaság
Nagy számban megnőtt a nemzeti bajnokok száma az elmúlt években, mondta Orbán, aki szerint a magyar gazdaság terjeszkedőben van.
Egy másik kérdésre elmondta, hogy nem ide vagy oda akarják kötni Magyarországot, ugyanis ha nem kötünk kapcsolatokat a kelettel, akkor a nyugat egy érdektelen perifériája maradunk. Ezért Magyarország egy olyan ország, ahol keleti és nyugati befektetők is jelen vannak.
Magyarország nem mozdul el sehova, nem kompország vagyunk
– tette világossá, hozzátéve, hogy az ország felértékelődése ennek a stratégiának a következménye.
Délre kell vinni a beruházásokat
A miniszterelnök szerint az az állítás, hogy a kormány iparpolitikájának lábai ne lennének meg, nem állja helyét, a munkaerő megvan, ahogy építik ki az ország energiastruktúráját. Emellett csupa olyan fejlesztés van a keleti országrészben, ami felemeli a térséget nyugati színvonalra.
A probléma észak-dél viszonylatban van, ezért iparpolitikát délre kell telepíteni.
A miniszterelnök szerint a kormány nem hoz be vendégmunkásokat, ezt a cégek teszik, a kérdés, hogy milyen szigorúak a szabályok. Szerinte a mostani szabályok ígéretesek, senki nem tartózkodhat úgy az ország területén, hogy annak nincs jogi alapja.
Az hogy ellakják tőlünk az országot, mint ami Nyugat-Európában jelen van, az a veszély nem fenyeget
– mondta a kormányfő, aki elárulta, hogy rengeteg szabályozást néztek át, köztük a katarit is.
Miért hiúsult meg a Porosenkoval való találkozó?
Ukrajna háborúban áll, egy véres háborúban nem lehet olyan szabályokkal élni, mint egy békés időben, válaszolta arra a kérdésre, hogy mi a véleménye arról, hogy nem visszafordították a határról a korábbi államfőt. Az viszont szerinte felvet egy kérdést, hogy ha egy ukrán állampolgár találkozója a magyar miniszterelnökkel nemzetbiztonsági kockázat, akkor vajon hogy akarnak uniós tag lenni.
A miniszterelnök szerint helyes döntést Ukrajnát támogatni, ugyan fegyverrel nem támogatjuk, de pénzzel igen az unió közös költségvetéséből.
Mint mondta „nem ördögtől való, hogy erről beszéljük”, de az hogy efölött még plusz pénzt adjunk, hitelből, az már más kérdés.
Véget ért a kormányinfó
Véget ért a kormányinfó, köszönjük a figyelmüket!
