A holland törvényhozók kedden szavaznak, megtehetik az első lépést a felé, hogy Willem-Alexander királyt és családját jövedelemadó fizetésére kötelezzék. Ehhez az alkotmányt is módosítani kell.
Fotó: AFP
„Kék borítékot a kékvérűeknek” – mondta a Reutersnek Sandra Beckerman, a baloldali Szocialista Párt (Socialistische Partij) egyik törvényhozója, utalva arra, hogy Hollandiában az adóbevallásokat kék borítékban postázza az adóhatóság. A kedden szavazásra bocsátandó törvényjavaslat egyszerű többséget igényel. Arra kéri a kormányt, hogy tegyen javaslatot az alkotmány módosítására, amelyhez végül a parlament mindkét házának kétharmados támogatására lenne szükség.
A törvényhozás alsóházában valószínűleg megvan a kellő támogatottsága, a felsőházban azonban gondok lehetnek. A legnagyobb szenátusi frakció, a Farmer-Polgári Mozgalom (BBB) a csütörtök esti vita során hajlott az indítvány támogatása felé, de végül elállt a támogatásától.
Geert Wilders szélsőjobboldali politikus, akinek nacionalista pártja novemberben megnyerte a parlamenti választásokat, de nincs többsége a törvényhozásban, támogatja az adóváltozást, amelyet Mark Rutte leköszönő miniszterelnök 13 éves hivatali ideje alatt még ellenzett. Rutte a vita során megismételte azt a véleményét, hogy az alkotmánymódosítás „túl bonyolult”.
A királyi család megadóztatását támogató parlamenti képviselők azt remélik, hogy az új koalíciós kormány – amely még nem alakult meg – talán támogatja javaslatukat.
A holland királyi család magánjövedelmének egy része adóköteles, ezen felül viszont az adófizetők pénzéből adómentes jövedelmet is kap.
2024-ben Vilmos Sándor király, felesége, Maxima királyné, lánya és leendő örököse, Amália hercegnő, valamint édesanyja, a korábbi Beatrix királyné együttesen 11,6 millió eurót (12,61 millió dollár) kap. Amália hercegnő, aki 20 éves, és az Amszterdami Egyetemen tanul, korábban már bejelentette, hogy visszafizeti a rá eső 1,8 millió eurós részt.
Hollandiában a királyság népszerűségét a koronavírus járvány jócskán megtépázta, a királyi család tagjai ugyanis utazhattak a korlátozások idején is, ami ellenérzéseket szült az „alattvalókban”. Most
a lakosság nagyjából 55 százaléka támogatja a monarchia intézményét, a járvány kitörése előtt azonban még 70 százalékot mértek -
derül ki a NOS közszolgálati műsorszolgáltató tavalyi felméréséből. Ugyanez a felmérés azt mutatta, hogy a megkérdezetteknek csak 46 százaléka bízik az új királyban.
Az európai királyi családok adózási kérdéseiben áttörésnek számított, amikor 1992-ben II. Erzsébet, brit uralkodó a családját ért kritikákra reagálva felajánlotta, hogy jövedelemadót fizet.
