A választásnak vége Hollandiában, most jön a neheze: koalíciós partnert találni

A Geert Wilders vezette Szabadságpárt (PVV) hatalmas választási győzelme alapjaiban forgatta fel a holland belpolitikát; a szélsőjobboldali párt a szavazatok legalább 25 százalékát megszerezte, és 37 képviselője lehet a 150 fős törvényhozásban. Ez eredménynek remek, a kormányalakításhoz azonban kevés.

Most jön a neheze: a koalíció megalakítása, ami az NL News című angol nyelvű holland portál szerint hosszú folyamat lesz. Az új törvényhozás december 6-án ül össze, akkor teszik le a képviselők az esküt, majd megkezdődik az egyeztetés arról, hogy ki képes kormányt alakítani. A pártok vezetői azonban már csütörtökön találkoznak, hogy megvitassák a következő lépéseket, pénteken pedig megállapodnak egy „kutató”, egy politikai kívülálló személyében, akinek mindenki elmondja majd, milyen lehetőségeket lát, és kivel szeretne elsősorban koalíciós tárgyalásokat folytatni.

A legerősebb párt vezetőjeként Wilders a legnyilvánvalóbb esélyes a miniszterelnöki posztra, több párt vonakodik azonban együttműködni vele – bár már nem annyira, mint korábban. Mark Rutte leköszönő miniszterelnök pártja, a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) például már nem zárja ki egyértelműen a koalíciót, ahogyan Pieter Omtzigt kereszténydemokrata politikus frissen alakult pártja, az Új Társadalmi Szerződés (NSC) sem.

A három jobboldali pártnak 81 képviselője lesz a legfrissebb előrejelzés szerint, és a Hart van Nederland felmérése szerint a szavazók 56 százalékának a támogatását tudja maga mögött. A Reuters elemzése szerint is ez a legnyilvánvalóbb szövetség annak ellenére, hogy a VVD és az NSC nem osztja Wilders Európai Unió ellenes nézeteit. A tárgyalások így mindenképpen nehezek és hosszúak lesznek majd.

– mondta szerda esti győzelmi beszédében Wilders. A hírügynökség ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a PVV ugyan 2006-ban került be először a parlamentbe, Wilders és pártja soha nem volt kormánykoalíció tagja, korábban ugyanis szélsőséges politikája miatt minden más párt egyértelműen elutasította velük az együttműködést.

A választási eredmények ismeretében most óvatosabban fogalmaznak. Dilan Yesilgöz volt igazságügyi miniszter, Rutte pártjának kormányfőjelöltje szerint a győztes dolga, hogy bebizonyítsa: képes többséget felmutatni. „Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy átvegyük az irányítást” – tette hozzá.

Omtzigt, aki korábban azt állította, hogy nem működik együtt Wildersékkel egészen addig, amíg a párt programja tartalmazza, hogy az iszlámot be kell tiltani Hollandiában, a szavazóhelyiségek bezárása után már nem volt hajlandó megismételni ugyanezt. „Rendelkezésre állunk a kormányzáshoz” – tudatta Omtzigt. „Ez egy nehéz eredmény. Csütörtökön megvitatjuk, hogy milyen módon tudnánk a legjobban közreműködni” – tette hozzá.

Végeredményként elképzelhető, hogy a PVV nem lesz képes elég közös nevezőt találni a többi párttal egy többségi koalíció létrehozásához. Ebben az esetben a győztes párt nem kerül be a kormányba. A lehetőség adott, mivel a Zöld Baloldal, a Munkapárt, a VVD, az NSC és a 66-os Demokraták együtt 78  hellyel, vagyis többséggel rendelkeznek majd, ők azonban közösen is csak a szavazók 25 százalékának támogatását bírják.

Megoldás lehet kisebbségi kormány alakítása is, amely az ellenzéki pártok támogatására szorul ahhoz, hogy átvigye a parlamentben a terveit, vagy akár  „szakértői kabinet” létrehozása is olyan ember vezetésével, aki nem szerepelt a szavazólistán.

a legutóbbinak a létrehozása 11 hónapig tartott. Így egyelőre nem tudni, meddig marad ügyvezető miniszterelnök Mark Rutte, akinek a kormánya nyáron bukott meg, és aki a legesélyesebbnek tűnik a NATO-főtitkári poszt elnyerésére.