Magyarország az idei soros európai uniós elnöksége során a lehető leghatározottabban fog fellépni az illegális bevándorlással szemben, különös tekintettel arra, hogy újabb útvonalak rajzolódnak ki és fokozódik a nyomás Délkelet-Európában – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Athénban.
A tárcavezető a görög kollégájával, Jorgosz Gerapetritisszel folytatott megbeszélését követően közölte, hogy az ülésen áttekintették az Európát érintő legfőbb kihívásokat, köztük az egyik legsúlyosabbat, az illegális migrációs nyomás erősödését.
Görög kollégám arról tájékoztatott, hogy új útvonalak rajzolódnak ki a Délkelet-Európába, s ezen belül is a Görögországba irányuló migráció tekintetében Görögország is növekvő nyomással, új migrációs útvonalakkal szembesül
– tudatta.
– tette hozzá. Továbbá hangsúlyozta, hogy Budapest számíthat Athén támogatására a magyar külpolitika és a magyar leendő EU-elnökség szempontjából meghatározó, fontos kérdésekben. A miniszter kiemelte, hogy Magyarország és Görögország abban is azonos állásponton van, hogy el kell kerülni az Európát is érintő biztonsági kihívások, az ukrajnai és a közel-keleti válság tovább terjedését. Rámutatott, hogy hazánkhoz hasonlóan Görögország is érzékeny a nemzetiségi jogok tiszteletben tartására a határon kívül élő görög közösségekre tekintettel.
Egyetértettünk abban, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak kérdését nem hagyhatjuk lenyomni azzal, hogy azok kétoldalú kérdések. A nemzetiségek jogainak tiszteletben tartása igenis nemzetközi jogi kérdés, igenis a jogállamisághoz tartozó kérdés, ezért azt nemzetközi szinten is mindig napirenden kell tartani
– hangsúlyozta.
Szijjártó Péter, aki a nap folyamán a görög, a bolgár és a román energiaügyi miniszterrel is találkozott, arra is kitért, hogy jelen helyzetben az energiaellátás biztonsága kulcskérdés, fontos az újabb források és szállítási útvonalak bevonása, márpedig Magyarország földgázellátása szempontjából ezen a téren Görögország elkerülhetetlen tranzitállam lesz.
Ezért üdvözölte, hogy
a Bulgáriát Görögországgal összekötő földgázvezeték kapacitását már jövő évben hárommilliárdról ötmilliárd köbméterre bővítik, így a görög LNG-kikötők is számításba jöhetnek majd.
A tárcavezető kifejtette, hogy Magyarország duplájára növeli az energiaátviteli kapacitását Szerbiával 2028-ig, és hasonlóképpen, Romániával is újabb ponton összeköti az áramhálózatát. Utóbbi jelentősen segíteni fogja a kelet-magyarországi beruházások energiaigényének biztosítását.
Illetve szavai szerint az idei év első felében létrejövő magyar–szerb–szlovén áramtőzsde nagyban hozzá fog járulni az energiaellátás biztonságához és a rezsicsökkentés eredményeinek megvédéséhez.
