„Nincs pozitív kilátás. Egyáltalán semmi. Ennek sok halállal lesz a vége, globális kudarccal. És azt hiszem, a legvalószínűbb, hogy a front valahol össze fog omlani” – mondta a Washington Post újságírójának egy az ukrán-orosz fronton szolgáló tiszt. A lap több katonát és parancsnokot is megszólaltatott, akik név nélkül nyilatkoztak, mivel nem volt engedélyük az adatok közlésére.
A válaszokból kiderült, hogy az ukrán hadsereg kritikus gyalogoshiánnyal küzd, ami kimerültséghez és romló morálhoz vezet a frontvonalon. Mindez egy olyan veszélyes helyzetben történik, amikor az orosz támadás éppen új lendületet vesz – jegyezték meg. Az elmúlt napokban a frontvonalon csaknem egy tucat ukrán katona és parancsnok adott interjút a The Washington Postnak és egységesen azt emelték ki, hogy most a személyi hiány jelenti a legkritikusabb problémát, mivel Oroszország visszanyerte a támadó kezdeményezést a csatatéren, és fokozza támadásait.
A Kelet-Ukrajnában harcoló gépesített dandár egyik zászlóaljparancsnoka azt mondta, hogy egységében jelenleg kevesebb, mint 40 gyalogos katona van – azok a katonák, amelyeket az első lövészárkokban helyeztek el, és visszatartják az orosz támadásokat. Egy teljesen felszerelt zászlóaljban pedig több mint 200 főből kellene álljon – mondta a parancsnok. Más parancsnokok is hasonló helyzetről számoltak be. A parancsnoki beszámolók szerint az egységekben lévő századok létszáma átlagosan körülbelül 35 százalékkal kevesebb a szükségesnél. Egy rohamdandár zászlóaljparancsnok helyettese azt mondta, hogy ez jellemző a harci feladatokat végrehajtó minden egységre.
A kevés új ember mellett, a parancsnokok azt mondták, hogy az újoncok általában rosszul képzettek, ami dilemmát teremtett, hogy azonnal kiküldhetnek-e valakit a csatatérre, miközben nagyon nagy szükség van az erősítésre, még akkor is, ha valószínűleg megsérülnek vagy meghalnak, mert hiányzik a know-how.
Mindeközben az ukrán parlament éppen átdolgozza a mozgósításról szóló törvénytervezetet, amely 27-ről 25-re csökkenti a hadkötelezettség alsó korhatárát. A törvényjavaslaton dolgozó képviselők és a katonák elismerték, hogy Kijev rossz munkát végzett, és igyekeznek elmagyarázni a nyilvánosságnak, miért kell több embert küldeni a frontra. A kommunikáció azonban összezavarodott, miután Volodimir Zelenszkij és fő tábornoka, Zaluzsnij nyilvánosan ellentmondanak egymásnak, és úgy tűnik egymás ellen fordultak.
Ráadásul Zelenszkij augusztusban, korrupciós aggodalmára hivatkozva menesztette Ukrajna összes regionális katonai toborzóhivatalának vezetőjét. Egy magas rangú katonai tisztviselő elmondta, hogy miután néhány pozíció betöltetlen maradt, a mozgósítás leállt. A terepen tartózkodó parancsnokok megerősítették, hogy ősz óta nagyon kevés új ember érkezett hozzájuk.
A lőszer- és fegyverhiány is probléma. Egy parancsnok, akinek egységét a közelmúltban a front új részébe helyezték át Kelet-Ukrajnába, azt mondta, hogy két tarackhoz 10 lövedéket kapott.
Menesztették az ukrán hadsereg főparancsnokát
Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnokot menesztették posztjáról – közölte csütörtökön Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter. A hét eleji jelentések szerint Zaluzsnij nem volt hajlandó lemondani, és a lehetséges utódok sem vállalták a feladatot.
A Deustch Welle emlékeztet rá, hogy az 50 éves Zaluzsnijt mindössze néhány hónappal azelőtt nevezték ki főparancsnoknak, hogy kirobbant a háború. A tábornok felügyelte Kijev védelmét az első hetekben hetekben, valamint néhány terület visszafoglalását Észak- és Dél-Ukrajnában, ezért rendkívül népszerű lett.
Azonban a tavaly nyári ellentámadás kudarca óta megromlott a kapcsolat Zaluzsnij és Volodimir Zelenszkij elnök között. Ehhez hozzátartozik, hogy 2022 végén a Financial Times arról írt, hogy Zelenszkij egyre féltékenyebb a katonatisztre, aki azt kérte Valerij Zaluzsnijtól, az ukrán erők főparancsnokától,
hogy vegyen vissza a nyilvános szereplésekből.
Zelenszkij és Zaluzsnij nyilatkozatot tettek közzé a közösségi médiában, ami azt sugallja, hogy Ukrajna két legjelentősebb háborús személyisége szorosan együttműködik.
Boldog Sárkány-évet kívánt Hszinek Putyin
Vlagyimir Putyin orosz elnök a közelgő kínai újév alkalmából boldog Sárkány-évet kívánt a kínai népnek Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott telefonos egyeztetése során – közölte csütörtökön a kínai központi televízió és a Kreml. A kínai elnök bizakodását fejezte ki, hogy Oroszországot és Kínát új fejlődési lehetőségek várják.
A két elnök megállapodott, hogy folytatja az eszmecserét a kölcsönös érdeklődésre számot tartó stratégiai kérdésekről. Hszi szorgalmazta a két ország közötti szoros stratégiai együttműködés folytatását az állami szuverenitás, a biztonság és a fejlődés érdekeinek védelme és a külső erők belügyekbe való beavatkozásával szembeni ellenállás érdekében.
Visszautasította Nagyezsgyin elnöki jelöltségét az orosz választási bizottság
Nem hagyta jóvá az orosz központi választási bizottság Borisz Nagyezsgyin ellenzéki politikus indulását a márciusi elnökválasztáson – tudatta maga a politikus a Telegramon. Nagyezsgyin hozzátette, hogy nem ért egyet a testület döntésével, és a legfelsőbb bírósághoz fog fordulni.
A központi választási bizottság február 5-én számolt be arról, hogy hibákat talált azokban az aláírásokban, amelyeket Nagyezsgyin és hívei gyűjtöttek jelöltségének támogatására, és hogy az aláírások egy része elhunyt embereké volt.
Nyikolaj Bulajev, a központi választási bizottság elnökhelyettese a testület csütörtöki ülésén elmondta, hogy
az aláírásgyűjtő ívek ellenőrzésével foglalkozó munkacsoport 60 ezer szúrópróbaszerűen kiválasztott aláírásból 9147-et talált érvénytelennek.
A támogató aláírások között volt 11 elhunyt személy is. Az érvénytelen aláírások aránya a munkacsoport szerint meghaladja a 15 százalékot, ami háromszor magasabb a támogató aláírások esetében megengedett küszöbnél.
Orosz harcihelikoptert lőttek le az ukránok
Orosz harcihelikoptert lőttek le az ukránok – tudósított róla az ukrán háborús tudósítással foglalkozó Ukrainian Front nevű blogger az X közösségi platformon. A bejegyzés szerint a hírt a Tavria operatív-stratégiai csoport parancsnoka erősítette meg.
A bejegyzés szerint Oleksandr Tarnavskyi dandártábornok, a Tavria operatív-stratégiai csoport vezetője erősítette meg, hogy
az ukrán erők egy Avgyijivka felé tartó Ka-52 típusú „Aligátor” harcihelikoptert lőttek le.
Ukrajna még 2023 őszén nagy hatótávolságú nyugati fegyverekkel mélyen belőtt a front mögé, és több orosz katonai repülőteret is eltaláltak. Beszámolók szerint a támadásban harcihelikoptereket semmisítettek meg, és a repülőtéri infrastruktúrát is megrongálták. Állításuk szerint négy csapást hajtottak végre a repterek ellen, ezek célja a fegyverek és a katonai felszerelés elpusztítása volt.
Drón- és rakétatámadásokra keltek az ukránok, több civil is életét vesztette
Az orosz erők 17 különálló támadást indítottak szerdáról csütörtökre virradó éjszaka, melyek főleg légi csapások voltak. A támadások főleg Mikolajiv, Odessza, Vinnicja és Dnyipro régióit érintette. A légi csapások visszaverésében az ukrán légierő mobil tűzoltócsoportjai is részt vettek.
Az orosz légi támadásokat végrehajtó robotrepülőket a Krím-félszigeten lévő Chauda-fokról indították. A The Kyiv Independent beszámolója szerint
Ukrajna 11 Shahed típusú támadódrónt lőtt le az éjszaka folyamán.
A hajnali órákban Oroszország további nagyszabású rakéta- és dróntámadásokat hajtott végre különböző ukrán területeken, melyekben 5 ember meghalt és 50 megsebesült.
A csütörtök délelőtti ukrán közlés szerint Oroszország újabb támadásokat hajtottak végre Donyeck és Harkov tartományokban, melyekben további 1 ember vesztette életét és 15-en pedig megsebesültek. Donyeck megye kormányzója, Vadim Filaskin arról számolt be, hogy a csapások miatt több helyen is sérült a polgári infrastruktúra, valamint folyamatosan nő a sérült civilek száma.
