Ukrajna-szerte megszólaltak a légiszirénák, amikor Oroszország hatalmas rakétatámadást indított. Az ukrán hatóságok csütörtökön a hajnali órákban a Tu-95-ös stratégiai bombázók felszállásáról számoltak be, majd nem sokkal ezután robbanásokat is hallottak – írja a The Guardian.
Dnyipróban nem sokkal reggel 6 óra után robbanások voltak a város központjában. Szintén robbanásokról érkeztek jelentések Zaporizzsjából, Kijevből és a nyugati Lviv városából is. Andrij Szadovij, Lviv polgármestere elmondta, hogy tíz orosz rakétát lőttek ki Lviv régióra.
Egy ukrán dróntámadás során felrobbantottak egy olajraktárt az oroszországi Kurszkban az interneten keringő jelentések szerint. A támadásról készült felvételben azt lehet látni, hogy szerda este hatalmas tűz keletkezett a helyszínen.
„Egy ukrán drón a Kurszk régióban végrehajtott támadása során tűz ütött ki egy olajraktárban” – olvasható Roman Starovoit, a kurszki régió orosz kormányzójának Telegram-csatornáján. „Az előzetes információk szerint nincs áldozat. Jelenleg minden speciális egységünk a helyszínen tartózkodik. Kérem, mindenki maradjon nyugodt” – tette hozzá a posztban. Korábban az ukrán hadsereg bejelentette, hogy drónokkal elsüllyesztettek egy orosz partraszálló hajót, erről a támadásról is készült videófelvétel.
Ukrajna elnöke, Volodimr Zelenszkij méltatta az akciót, és azt mondta: „Lépésről lépésre megtisztítjuk a Fekete-tengert az orosz terrorista objektumoktól”. A NATO a Caesar Kunikov-csapást is „nagy győzelemként értékelte”.
Visszavonulásra kényszerültek az ukránok Avgyijivkánál
Az Ukrán katonák visszavonulnak állásaikból a szébombázott Avgyijivka (Avdiivka) városában, miután az előrenyomuló orosz erők áttörtek egy kritikus utánpótlási vonalat, és ez a katonák bekerítésével fenyegetett - közölték ukrán katonai tisztviselők és katonák csütörtökön a News York Times szerint.
Az X közösségi oldalon látható olyan felévtel, amelyen az orosz hadsereg kitűzte az Orosz Föderáció zászlaját az ukrajnai Avdijivka "sztele" területe fölé, ahol Zelenszkij kevesebb mint 45 nappal ezelőtt pózolt egy fotózáson.
Az avgyijivkai állását tegnap éjjel adta fel az ukrán fegyveres erő, az oroszok délelőtt bementek. A légierő egykori légibázisán elfoglalt pozíció túlzás nélkül legendás, az oroszok által indított hadművelet óta védték, és csak most kényszerültek elhagyni. A jelentések szerint az oroszok sikeresen haladnak előre a város többi részén is. Az alábbi bejegyzésben jól látszik az a terület, amelyet szinte teljesen bekerített az orosz hadsereg és amelynek feladása stratégiai jelentőségű a város bevételében.
Az oroszok egyre több egységet küldenek a frontra, Lviv városát rakétacsapás érte
Az Ukrajnát támadó orosz erők helyi idő szerint csütörtök délután ismét tüzet nyitottak a déli Herszonra, a támadásban életét vesztette egy 70 éves nő, aki éppen az utcán tartózkodott, a város központjában – közölte a régió kormányzói hivatala a Telegramon.
Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy Velikij Burluk faluban a mentést végzők kiástak a romok alól két női holttestet, és velük együtt négyre nőtt a szerdai orosz rakétacsapás halálos áldozatainak száma. A kormányzó beszámolt arról is, hogy az éjjel orosz rakétacsapás érte a régióban Csuhujiv várost, és a támadás következtében egy 67 éves nő meghalt. Egy lakóépület teljesen, három közeli családi ház részben megsemmisült, hét házban pedig az ablakok és a tetők rongálódtak meg.
Oroszország tagadja, hogy nukleáris űrfegyver kifejlesztésén dolgoznának
Koholmánynak és a washingtoni Fehér Ház trükkjének minősítette csütörtökön az orosz elnöki hivatal az amerikai médiában előző nap megjelent beszámolókat egy új orosz nukleáris űrfegyverről.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a híresztelés nyilvánvaló célja az volt, hogy az amerikai törvényhozás több forrást biztosítson az Oroszország ellensúlyozását szolgáló akciók finanszírozásához.
A Fehér Ház nevetséges vádakat hoz fel, de bizonyítékokat nem tud felmutatni. Kiváncsian várjuk, hogy milyen trükkökkel hozakodnak még elő
- tette hozzá a tisztviselő. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes, Moszkva fegyverzetellenőrzésért felelős megbízottja szintén "rosszindulatú koholmánynak" minősítette az amerikai közléseket.
Szerdán több amerikai sajtóorgánum számolt be arról, hogy az amerikai hírszerzés szerint Oroszország űrbe telepíthető, műholdelhárító nukleáris fegyvert próbál kifejleszteni, amely fenyegetést jelenthet az Egyesült Államok és más országok nemzetbiztonságára.
Visszaesett Zelenszkij népszerűsége a Vastábornok kirúgása után
A legfrissebb felmérésben részt vevő ukránok 40 százaléka fejezte ki bizalmát a fegyveres erők új főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij iránt, a múlt héten leváltott elődje, Valerij Zaluzsnij ugyanakkor továbbra is jóval nagyobb bizalmat élvez, 94 százaléknyit.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) február 5–10. között végezte felmérését, amelynek eredményét csütörtökön hozta nyilvánosságra.
A felmérés arról is tanúskodik, hogy Zaluzsnij leváltása hatással volt Volodimir Zelenszkij elnök népszerűségére is:
az államfő iránti bizalom 60 százalékra csökkent, négy százalékponttal kevesebbre a döntés előttihez képest.
A KMISZ emlékeztetett arra, hogy a Zelenszkij iránti bizalom 2022 februárjában, nem sokkal az Oroszország indította háború kezdete előtt 37 százalékos volt, majd az orosz támadás után rohamosan emelkedett, 2022 májusára elérve a 90 százalékot.
Hatalmas összegeket emészthet fel Ukrajna aknamentesítése
Egy több mint 20 országból álló szövetség, Izlanddal és Litvániával az élén, vállalta Ukrajna aknamentesítését, csaknem két évvel az orosz–ukrán háború kitörése után – jelentette be Arvydas Anusauskas litván nemzetvédelmi miniszter szerda este Vilniusban. Az egyetértési megállapodást Brüsszelben a NATO–Ukrajna Tanács ülésének végén írták alá.
„Megtettük a szükséges első lépést az előttünk álló fontos munka irányába” – fogalmazott a miniszter, aki hangsúlyozta, hogy „ha az aknamentesítés képzési szempontjai jelenleg kielégítők is, a felszerelés iránti igény kritikus”.
Litvánia személyszállításra alkalmas páncélozott járműveket és 1,2 millió dollárt ajánlott fel Ukrajna aknamentesítésére.
Litvánia a háború kezdete óta támogatja Kijevet, Anusauskas pedig Kijev katonai képességeinek megújítása, valamint az ország NATO-csatlakozásának mielőbbi elősegítése érdekében a segélyek kiterjesztését sürgette a NATO-tagállamok részéről.
Ismét megbecsülték, mennyibe kerülne ma Ukrajna újjáépítése
Az orosz invázió kezdete után két évvel 486 milliárd dollárba kerülne Ukrajna újjáépítése a Világbank, az ENSZ és az Európai Bizottság legfrissebb tanulmánya szerint – ez 2,8-szorosa az ország valószínű 2023-as GDP-jének. (Egy dollár 362,3 forint.)
A csütörtökön nyilvánosságra hozott becslés tartalmazza az épületek és az infrastruktúra közvetlen fizikai károsodását, a háború hatását az emberek életére és megélhetésére, valamint a „jobbá újjáépítés” költségeit, számolt be a Reuters.
Az újjáépítésre tíz év alatt fordítandó új összeg jóval nagyobb, mint az a 411 milliárd, amelyet tavaly márciusban becsültek.
A legtöbb pénzt, a teljes összeg 17 százalékát, vagyis 80 milliárd dollárt a lakóépületek építésére kell fordítani,
a közlekedésre 74 milliárd dollárt (15 százalék), a kereskedelmi és ipari újjáépítésre 67,5 milliárd dollárt (14 százalék).
Magyarország nem támogatja az EU újabb szankciós csomagját – a jövő héten folytatódhat a tárgyalás
Magyarország blokkolta szerdán az EU-szankciók legújabb csomagjának jóváhagyását, a tizenharmadik csomagban az Oroszországgal együttműködő személyeket, illetve szervezeteket is sújtották volna a szankciók. A The Financial Times cikke szerint két tisztviselő úgy fogalmazott, hogy
Magyarország volt az egyedüli ellenzője az uniós nagykövetek találkozóján annak a csomag tervezetnek, amelyben közel 200 orosz, kínai és más országbeli személyt és szervezetet célzott volna meg, akikről úgy gondolják, hogy segítik Moszkva Ukrajna elleni háborúját.
Az egyik névtelen forrás úgy fogalmazott, hogy kínai cégek miatt nem támogatta a tervezetet a magyar delegáció. A megbeszélésekről egy másik tisztviselő „nagyon gyümölcsöző eszmecserének” minősítette a szerdai egyeztetést, és azt is mondta, hogy Magyarország nagykövete „kicsit több időt kért a javaslatok tartalmának elemzésére”. Korábban a Világgazdaság megírta, hogy az Európai Bizottság tervezett javaslata többek között megnehezítené négy kínai vállalatnak azt, hogy az unióban gyártott termékeket eladjon Oroszországnak, amelyek nem csak polgári, de hadi célra is használhatók. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke már decemberben értesítette Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy listázzák azokat a kínai vállalatokat, amelyek katonai és polgári célú termékeket szállítanak Oroszországnak.
Az ukrán feketelistán maradhat a Raiffeisen
Továbbra is rajta marad az ukránok feketelistáján a Raiffeisen Bank, így továbbra is fennmarad a nyomás az Oroszországban jelenlévő legnagyobb nyugati bankon, hogy elhagyja az országot.
Az ukránok minderről egy levélben tájékoztatták az osztrák pénzintézetet, amelyben felvetették annak a kérdését is, hogy a Raiffeisen mikor hagyja el az országot.
A kérdés ugyanakkor Kijev és Bécs viszonyát is beárnyékolja, hiszen az osztrák diplomácia szeretné elérni, ha a bank lekerülne a háborút támogató cégek ukrán feketelistájáról.
Az osztrák diplomácia ugyan decemberben annyit el tudott érni, hogy a Raiffeisen helyét felfüggesszék a listán, ám időközben a bank visszakerült arra.
Sürgetik az Ukrajnának szánt amerikai segélycsomag elfogadását a lengyelek és a britek
Az Ukrajnának szánt segélycsomag elfogadására hívta fel az amerikai képviselőházat Radoslaw Sikorski lengyel és David Cameron brit külügyminiszter csütörtöki varsói közös sajtóértekezletükön.
Lengyelország és az Egyesült Királyság politikai akarattal rendelkezik az Oroszországgal harcoló Ukrajna támogatása iránt, és mindent megtesz annak érdekében, hogy más országokat is meggyőzzön erről – fogalmazott Cameron.
A brit külügyminiszter elismerését fejezte ki aziránt, amit az Európai Unió Ukrajnáért tesz, és hozzáfűzte: tekintettel az Egyesült Államok erejére, nagyon fontosnak tartja, hogy az amerikai kongresszus hagyja jóvá az Ukrajnának szánt segélycsomagot. A brit miniszter szintén kulcsfontosságúnak nevezte az euroatlanti szövetséget.
Legyőzhetetlenek vagyunk, ha Európa az Egyesült Államokkal vállvetve cselekszik, amikor együtt harcolunk a szabadságért, amikor szembeszegülünk az agresszióval, amikor partnereinket védjük
– jelentette ki.
Feszült a helyzet Avgyijivkánál, megérkezett az ukrán erősítés
Az ukrán hadsereg sürgősen átcsoportosította a harmadik rohamdandárt a Donyeck megyei Avgyijivkához, mondván, hogy a térségben rendkívül kritikus állapotok uralkodnak. Avgyijivka már 2023 októbere óta heves orosz támadásoknak van kitéve, a moszkvai csapatok pedig lassan teljesen bekerítik a várost, elfoglalva a külső területeket.
A harmadik rohamdandár Ukrajna egyik legnagyobb és legjobban felszerelt hadteste, most őket helyezték át az orosz ostrom alatt lévő Avgyijivkához, ugyanis az ottani ukrán csapatok már kimerültek a hónapok óta zajló heves harcokban – számolt be róla a The Kyiv Independent.
Az Andrij Biletszkij vezette dandár 2023-ban kulcsszerepet játszott Bahmut külvárosának védelmében, mielőtt visszahívták volna őket az újra szervezés céljából.
Ivan Siekach, a 110. gépesített dandár szóvivője kedden azt mondta, hogy csapatainak önmagukban „már nincs elegendő erejük a város megtartásához”, de érkezik az erősítés. Siekach hozzátette, hogy dandárjának egyes egységeit az erősítésnek köszönhetően csaknem két év után először vonták ki a városból rotáció céljából. Miután Avgyijivkába érkeztek, a harmadik rohamdandár néhány zászlóalja lerohanta a város orosz kézen lévő részeit, a beszámolók szerint kritikus veszteségeket okozva.
Vlagyimir Putyint meglepte, hogy nem kapott éles kérdéseket Tucker Carlsontól
Korábban a Világgazdaság is megírta, hogy az orosz-ukrán háború kitörése óta első nyugati újságíróként kétórás interjút készített Tucker Carlson amerikai újságíró Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Putyin az interjúban arról is beszélt, hogy a háború akár néhány héten belül véget érhetne, illetve elmondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek soha nem ajánlotta fel Kárpátalját.
A The Guardian cikke szerint Putyin orosz elnök szerdán kijelentette, hogy hálás Tucker Carlsonnak a múlt heti interjúért, de meglepte az éles kérdések hiánya.
Az orosz elnök azt mondta a Pavel Zarubin orosz műsorvezetőnek, hogy azt akarta, hogy Carlson agresszívebben viselkedjen, így lett volna oka rá, hogy ugyanolyan határozottan válaszoljon.
Őszintén azt hittem, hogy majd agresszívan viselkedik, és fel fog tenni éles kérdéseket. Nemcsak felkészültem erre, hanem ezt is szerettem volna, mert ez lehetőséget adott volna arra, hogy ugyanígy válaszoljak
– fogalmazott Putyin.
Nyolcezernél is többen érkeztek Ukrajnából szerdán
Az ukrán-magyar határszakaszon 4304-en léptek be Magyarországra szerdán, a román-magyar határszakaszon pedig 4457-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte csütörtök reggel az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást,
amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
