BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nincs elég munkás Németországban, veszélyben a gazdasági növekedés

Évtizedekig egyszázalékosra korlátozódhat Európa legnagyobb gazdaságának bővülése.

Egyre súlyosabb problémát okoz Németország gazdaságában a munkaerőhiány. A kormányzat számára készített modell szerint valamikor mostanában megáll, vagy talán már meg is torpant a 47 milliós munkaerőpiac növekedése, ami annak a gazdasági szuperciklusnak a végét jelzi, amely feldolgozóipari központtá és a világ egyik leggazdagabb államává emelte a II. világháború által elpusztított országot.

Volkswagen - batteries for electric cars
18 May 2022, Lower Saxony, Salzgitter: Christine Gutzmer, quality inspector, prepares the analysis of battery components in an ion mill in the Analytics laboratory at the VW plant in Salzgitter. Volkswagen is building a battery cell factory at its Salzgitter site for its planned large-scale production of the Group's own battery cells. New battery systems for electric cars are already being developed at the research and development center. Photo: Julian Stratenschulte/dpa (Photo by JULIAN STRATENSCHULTE / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)
A nőket bevonták a munkaerőpiacra, itt nem maradt játéktér.
Fotó: Julian Stratenschulte / AFP

Bármi történik is, a Bloomberg elemzése szerint közeledik annak a korszaknak a vége, amikor németek generációinak életszínvonala emelkedett folyamatosan a munkaerőpiac bővülésének köszönhetően. „Vége azoknak az időknek. Omladozik a további jóléti növekedés alapja” – vonta le a következtetés a KfW fejlesztési bank. 

Nagyobb változás nélkül a következő években drámaian zsugorodni fog a német munkaerőpiac, ami aláássa a gazdasági növekedést, gerjeszti az inflációt, és különösen nagy kihívás lesz az Európa legnagyobb gazdaságának gerincét jelentő közepes vállalatok számára.

A következő évtizedben a munkaerő-kínálat hárommillió fővel, vagyis 7 százalékkal csökken, hacsak a nyugdíjba vonuló németek helyére nem érkezik jelentős számú bevándorló.
Csak a jelenlegi szint fenntartására négyszázezer migráns érkezésére van szükség – évente. Ezt a számot többször is elérték, hiszen rengeteg menekült érkezett az országba Szíriából és Ukrajnából, de nem váltották be azt a reményt, hogy hozzájárulnak a német gazdaság növekedéséhez. A 2015-ös nagy menekülthullámmal érkezőknek ugyanis csupán a fele dolgozott az érkezése után öt évvel. 

Németország egyébként a munkaképes korú lakosság számát tekintve 1998-ban érte el a csúcsot, de a demográfiai visszaesést eddig ellensúlyozta a többmilliónyi bevándorló és a nők, akik közül egyre többen kezdtek el dolgozni. A világháború után születettek azonban lassan nyugdíjba mennek, így mindkét forrás kezd kiapadni.

 

Ez azt jelenti, hogy a gazdaságnak a bővülés érdekében a meglévő munkavállalók termelékenységének növelésére kell támaszkodnia. Ennek következtében a Bloomberg Economics előrejelzései szerint 

az általános növekedés évtizedekig aligha haladja majd meg az 1 százalékot,

és a következő tíz évben a nyugati országok közül Japán után Németország esetében veszélyezteti legjobban a demográfia a gazdasági növekedést. 

A berlini kormányzatnak két eszköze van a helyzet javítására: több külföldi munkaerőt vonzani és a lehető legjobban bevonni a munkaerőpiacra azokat, akik már az országban élnek. Mindkettő roppant nehéznek bizonyulhat. A politika ugyan mindent megtesz a képzett munkaerő csábítására, de a Kelet-Közép-Európából érkezők hulláma már most lassul, ahogy ezekben az országokban nő az életszínvonal, és közelít a némethez.

Munich,,Germany,-,September,10,,2015:,Mother,And,Daughter,From
Munich, Germany - September 10, 2015: Mother and daughter from Syria in Munich. The registration area at the Munich central station is well organized to manage also large amounts of arriving refugees
A szíriai menekülteket nem sikerült a munkarőpiacra vonzani.
Fotó: Shutterstock

Az elmúlt évtizedben ugyan egyre több képzett munkaerő érkezett Indiából, a Fülöp-szigetekről és Indonéziából, de a migráció politikailag érzékeny kérdés, mivel főleg a helyi önkormányzatok számára egyre nagyobb terhet okoz a tavaly Ukrajnából menekült milliók ellátása, és a zöldpolitika erőltetése mellett hozzájárul a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (Alternative für Deutschland – AfD) erősödéséhez. A Reuters szerdai tudósítása szerint a legfrissebb közvélemény-kutatásokban már országos szinten 17-19 százalékon mérik a pártot, miközben 2021-ben még csak 10,3 százalékot kapott. Ma már a második helyért harcol Olaf Scholz kancellár Szociáldemokrata Pártjával. 

A kérdés kényes voltát jól jellemzi, hogy a múlt héten már Michael Kretschmer, a kelet-németországi Szászország miniszterelnöke, a jelenleg legnépszerűbb jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa is arról beszélt, hogy 

„túl sok” a migráns, csökkenteni kellene a beengedettek számát és a nekik járó juttatásokat.

German Chancellor at Steelwind Nordenham
12 May 2023, Lower Saxony, Nordenham: Janina Patricia Schweitzer (l-r), a production employee at Steelwind Nordenham GmbH, shows German Chancellor Olaf Scholz (SPD), Andreas Liessem, Managing Director of Steelwind Nordenham GmbH, Jörg Redmer, a production employee, and Jonathan Weber, a member of the Board of Management of Dillinger Hüttenwerke AG, the function of the longitudinal seam welding machine used to manufacture steel foundations for wind turbines. Scholz visited the production of steel foundations, so-called monopiles, for wind turbines in offshore wind farms at Steelwind Nordenham GmbH. Photo: Hauke-Christian Dittrich/dpa (Photo by Hauke-Christian Dittrich / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)
A német termelékenység alig nő az utóbbi években.
 Fotó: Hauke-Christian Dittrich / AFP

Nagyobb sikerrel kecsegtet a nyugdíjasok visszacsábítása a munkaerőpiacra. 

A 65 évesnél idősebbeknek mindössze 9 százaléka dolgozik, szemben az amerikai majdnem 20 százalékkal és a japán 25-tel.

A nyugdíjkorhatárt ugyan 2030-ra 67 évre emelik, de ez önmagában csak az aktív idősek számának lassú növekedését biztosítja. További problémát okoz a termelékenység, ami hosszú ideig a német siker közismert motorja volt, az elmúlt években azonban stagnált. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint a német termelékenység 2015 óta kevesebb mint 2 százalékkal nőtt, míg az Egyesült Államokban ugyanebben az időszakban 8 százalékkal. 

Ennek egyik magyarázata, hogy Németország erősen le van maradva más országoktól a digitális korszakra való átállásban. Az Európai Bizottság digitális gazdaság és társadalom indexe szerint Németország 2022-ben a 27 tagállam közül a 13. helyen állt, alig az uniós átlag felett. 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.