Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban a közmédiának nyilatkozva elmondta, hogy az ENSZ-nek meg kell sokszoroznia a terrorellenes küzdelemre fordított erőforrásait, már csak azért is mert a világszervezet sokáig mostohagyerekként kezelte a terrorellenes fellépést.
A tárcavezető szerint azonban magyar erőfeszítéseknek is köszönhetően mára az ENSZ központi költségvetésének része a terrorellenes küzdelem finanszírozása. Hozzátette, hogy az ENSZ terrorellenes küzdelmét ma már két helyszínről irányítják, egyrészt New Yorkból, másrészt Budapestről, hiszen a szervezet terrorellenes hivatalának második legnagyobb egysége a magyar fővárosban tevékenykedik.
A miniszter szerint
a béketeremtés mellett a terrorellenes fellépés az ENSZ egyik legfontosabb feladata, különösen, hogy a valaha volt legsúlyosabb terrorfenyegetéssel nézünk szembe a világon.
Ez véleménye szerint nem az Izrael elleni brutális terrortámadással kezdődött, hiszen a terrorfenyegetettség már korábban nagyon magas szintet ért el Afrikában, a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában, sőt Európában is, Nyugat-Európában pedig a migrációs hullámok következményeként párhuzamos társadalmak alakultak ki.
Szijjártó szerint a terrorizmus és az illegális migráció ördögi kört alkot, ugyanis a terror ellen menekülnek az emberek, ám közéjük a terrorszervezetek is beszerveznek embereket, hogy más országokba is be tudjanak jutni. Ha Európára migrációs hullámok zuhannak rá, az megnöveli annak kockázatát, hogy terroristák jutnak be – tette hozzá. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy
az illegális migrációs hullámok féken tartásával a terrorkockázat csökkenthető.
A külügyminiszter az António Guterres főtitkárral folytatott szerdai megbeszéléséről szólva is azt emelte ki, hogy az ENSZ-nek vezető szerepet kellene játszania a terrorellenes küzdelemben és a béketeremtésben is. Mint mondta több nemzetközi szervezet kudarcot vallott az ukrajnai háborúnál, csak súlyosbították a helyzetet a fegyverszállításokkal. Szerinte ezért kéne az ENSZ-nek előlépnie közvetítőként.
A tárcavezető ugyanakkor azt is elismerte, hogy
egyik fél sem nyitott a közvetítésre, így számolni kell az orosz-ukrán háború folytatódásával.
Hozzátette, hogy a konfliktusban az európai stratégia teljes mértékben kudarcot vallott.
A Közel-Keletről szólva az izraeli túszok kiszabadítását nevezte a legfontosabb feladatnak, ezért megállapodtak az ENSZ főtitkárával, hogy minden létező támogatást meg kell adni Katarnak, hiszen az ország korábbi közvetítési kísérletei sikeresek voltak, ők segítetek a három magyar túsz kiszabadításában is.
Szijjártó beszélt az Európa nyugati felében megdöbbentő módon erősödő antiszemitizmusról is, amelyért a migrációt és az amiatt kialakult párhuzamos társadalmakat tette felelőssé, miközben felhívta a figyelme arra, hogy Magyarországon nem engedélyeznek terrorszervezetek melletti tüntetéseket.
A tárcavezető beszélt arról is, hogy találkozói alapján
a republikánusok tudják mi folyik Európában és nagy szimpátiával viselik Orbán Viktor kormányának tevékenységét.
Ugyanakkor véleménye szerint az Európa előtt álló három fő kihívás – a gazdasági versenyképesség megvédése, az illegális migráció és az ukrajnai háború – tekintetében Brüsszel kudarcot vallott. Ennek oka szerinte a liberális ideológia, ami miatt ha valaki észérvek alapján próbál érvelni az ukrajnai háború befejezéséért, azonnal Putyin barátjának nevezik.
Magyarország azért tudott sikeres lenni az elmúlt időszakban, mert őszinte és világos politikai stratégiát folytat, és ezt a politikai stabilitás miatt teheti meg, mivel az emberek a kormány által képviselt politikai stratégiát támogatják.
Szijjártó végül elmondta, hogy ma Magyarországon az ellenzéknek nem magyar, hanem amerikai vezére van; az Egyesült Államok budapesti nagykövete vezeti a magyarországi ellenzéket, ami furcsa helyzet és egy ország belpolitikájába történő beavatkozás minősített esete.
