Hétfőre virradó éjszaka az orosz hadsereg nagyszabású dróncsapást mért az Odesszai területre. A dél-ukrajnai védelmi erők tájékoztatása szerint a régió több pontján is nagy erőkkel csaptak le az ellenség pilóta nélküli légi járművei – adta hírül az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán közlemény szerint az ellenség ezúttal az éjszaka második felére és a hajnali órákra időzítette a csapásait. Az orosz támadások csaknem másfél órán keresztül tartottak. A légvédelmi egységek visszaverték az iráni gyártmányú Shahed drónokkal végrehajtott támadások erőteljes hullámait, amelyeket a Fekete-tenger felől indított az orosz hadsereg. A dróncsapások lakó- és ipari negyedeket egyaránt támadtak. A védelem tíz Shahed-131/136 típusú pilóta nélküli repülőgépet lőtt le Odessza felett, azonban a támadás részben így is célba ért.
A beszámolók szerint egy infrastrukturális létesítményt ért találat, valamint több közigazgatási épület is megrongálódott, az egyikben tűz ütött ki. A robbanások következtében a környező magánházak ablakai is betörtek, és a törmelékek is pusztítást okoztak az épületekben. A hírek szerint a támadásban senki sem sérült meg.
Ukrajna: egy háborút a gyáripar nyerhet meg, nem csak a pénzKína és Oroszország – ellentétben a nyugat legtöbb fejlett országával – még mindig „gyártó”, gyáripari állam. Emiatt is nevezik Kínát a világ műhelyének, ami az orosz hadiiparra is jellemző. A nyugat súlyosan alábecsülte az orosz hadiipar kapacitásait. |
Háborús kötvényeket követelnek az EU-tól a befektetők
A befektetők azt követelik az Európai Unió civakodó vezetőitől, hogy szedjék össze magukat a hadikiadások terén, és indítsák el a blokk háborús kötvényprogramját, amely az ukrajnai és a belföldi védelem megerősítéséhez is kulcsfontosságú lenne – írta a Bloomberg.
Bár korábban az uniós politikusok a közös kötvénykibocsátás ügyében arra hivatkoztak, hogy nem elég nagy a kereslet, a befektetői követelések ennek az ellenkezőjét mutatják. Az AAA minősítésű értékpapírokra kiéhezett alapkezelők minél előbb szeretnének kibocsátásokat látni, hogy adósságon keresztül finanszírozzák az európai védelmet.
Ezek az eszközök lehetővé tennék a hadikiadások növelését, de anélkül, hogy ez a tagállamokat terhelné. A befektetők pedig jól járnak, hiszen az uniós kötvények felárat fizetnek a hasonló minősítésű államkötvényekhez képest
– mondta Brian Mangwiro, a Barings egyik portfóliómenedzsere.
Már nyerészkednek Ukrajna újjáépítésén a nyugati vállalatok, és még többet remélnek
Egyelőre nem látni, hogy mikor ér véget az orosz-ukrán háború, ám az biztos, hogy az valamikor megtörténik. A befektetők már ugrásra készen állnak, hogy a béke vagy legalábbis a hosszú távú tűzszünet megkötése után az elsők között léphessenek Ukrajna újjáépítésének piacára. Sőt, egyes nyugati vállalatok már betelepültek a háborúban álló országba és munkának láttak.
Ukrajna újjáépítése a legnagyobb befektetési lehetőséget kínálja a második világháború óta. Ehhez a lerombolt országba több mint ezermilliárd dollárnyi állami és magántőke szükséges az Európai Beruházási Bank becslései szerint. Ezt egyes országok részben az orosz állam, Nyugaton befagyasztott pénzeiből oldanák meg.
Inflációval kiigazítva ez több mint ötszöröse a második világháború utáni, európai helyreállítási programnak, azaz az Egyesült Államok által finanszírozott Marshall-tervnek.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank a háború kitörése óta 3,8 milliárd eurót adott Ukrajnának, de az Európai Unió mint szervezet, az európai és az angolszász országok is több milliárddal járultak hozzá az állam működésének fenntartásához, ami forintban kifejezve brutális szám. Csak Dánia eddig 120 millió euró segélyt adott Mikolajiv város kikötőépületének újjáépítésére.
Hiába állnak az ellenkező oldalon, közösen utazik Washingtonba Andrzej Duda és Donald Tusk
Andrzej Duda lengyel elnök szerint mivel az orosz imperializmus egész Európát veszélyezteti, Oroszország nem győzhet Ukrajnában. A lengyel államfő hétfőn Ferenc pápa minap közzétett, az ukrajnai háború kapcsán a fehér zászló bátorságát említő nyilatkozatát kommentálta.
Duda szerint meg kell állítani az orosz imperializmust, mert az egész Európát, különösen Közép- és Kelet-Európát, de az egész világot is fenyegeti. A lengyel államfő a varsói repülőtéren a washingtoni útja előtt tartott sajtóértekezleten egy, a katolikus egyházfőnek az orosz-ukrán béketárgyalásokról szóló szavaira vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva beszélt minderről.
Elmondása szerint az Egyesült Államokban a biztonsági ügyekről fog tárgyalni. Alapvető jelentőségűnek nevezte ebben a tekintetben Varsó kapcsolatait Washingtonnal. A politikus megerősítette, hogy Joe Biden elnök Lengyelország NATO-csatlakozásának 25. évfordulója alkalmából fogadja őt és Donald Tusk kormányfőt.
Ennyit ér mostantól egy orosz katona élete
Vlagyimir Putyin új rendeletet írt alá: mostantól a kormány minden fronton meghalt orosz katona után egy összegben fizet 5 millió rubelt (közel 20 millió forint) az elhunyt családjának. A rendelet azokra is vonatkozik, akik 2015. szeptember 30-a óta végeznek „speciális feladatokat” Szíriában.
A rendelet továbbá kártérítést is garantál a sérült érintettek számára, ők egyszeri kifizetésben 3 millió rubelre (közel 12 millió forint) jogosultak. A kormány megbízást adott a rendelet végrehajtásával kapcsolatos kiadások finanszírozásának biztosítására – olvasható a Ria Novosztyi cikkében.
Az orosz csodafegyver nem hipermodern, de nagyon sok van belőle
Az orosz hadsereg utolsó ukrajnai sikere, Avgyijivka elfoglalása hátterében egy régi-új fegyver, a siklóbomba áll, legalábbis részben. A szovjet időkből megmaradt, fél tonna robbanóanyagot szállító bombák szárnyakat és navigációs rendszereket kaptak, ami némi pontosságot is lehetővé tesz.
Az eredmény egy bőségesen rendelkezésre álló, spórolás nélkül használható fegyver, amely különösen a városi harcokban hatékony, és amely lehetővé teszi, hogy az orosz légierő a frontvonaltól távol nyisson tüzet. Az eszközök ellen pedig védekezni sem egyszerű, legalábbis addig biztosan nem, amíg meg nem érkeznek Ukrajnába azok az F-16-osok, melyeket különböző európai országok ajánlottak fel. Ez azonban még akár hónapokig is tarthat, noha az ukrán pilóták már gőzerővel tanulják a vadászgépek vezetését.
Az ukrajnai helyzetről is egyeztetett a szlovák házelnökkel Orbán Viktor
Ki fog tartani a békepolitika mellett Magyarország és örül annak, hogy Szlovákia is a béke hangján beszél – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, miután a Karmelita kolostorban fogadta hétfőn Peter Pellegrinit, a szlovák parlament elnökét.
A megbeszélés utáni sajtónyilatkozat szerint Orbán Viktor az orosz–ukrán háborúról szólva kifejtette, hogy a magyarok aggodalommal figyelik azt, ami történik, hogy százezrek halnak meg, válnak özveggyé és sok százezer gyermek válik árvává. Nem látjuk, hol van ennek a háborúnak a vége. A kormányfő kijelentette, hogy a legfontosabb kérdés ma a béke, ugyanakkor egész Európa a háború nyelvét beszéli.
A miniszterelnök kiemelte, hogy nagyon örül annak, hogy Magyarország mellett Szlovákia is a béke hangján beszél. Tárgyalópartnerét biztosította arról, hogy Magyarország ki fog tartani a békepolitika mellett, és jelezte, szeretné, ha együtt tudnának dolgozni a béke érdekében.
Putyin újraválasztása adóemelést hozhat az oroszoknak
Adóemeléseken gondolkozik Oroszország, hogy az Ukrajnában dúló háború költségeit finanszírozni tudja. Sajtóhírek szerint mintegy 4 ezer milliárd rubelt (közel 16 ezer milliárd forint) szeretnének előteremteni a magasabb adók segítségével.
A tervek szerint leszállítanák a legalacsonyabb, 13 százalékos adókulcs határát a jelenlegi évi 5 millió rubelről (közel 20 millió forint) évi 1 millió rubelre, 1-5 millió rubel között így 15 százalékot kellene adózni, amit eddig csak 5 millió rubel felett kellett, és azok, akik több mint 5 millió rubelt keresnek, ezentúl 15 helyett 20 százalék jövedelemadót fizetnének. Az hétvégén esedékes elnökválasztás után várható intézkedés a vállalati adókat is növelné, a jelenlegi 20-ról 25 százalékra.
Nem elég a 2 százalék: a GDP 3 százalékát kellene védelmi kiadásokra költeni Varsó szerint
A NATO-tagállamoknak a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene emelniük védelmi kiadásaikat – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn Varsóban, jelezve, hogy ezt hivatalosan is javasolni fogja másnap az amerikai elnöknek a washingtoni Fehér Házban. Andrzej Duda a Joe Biden amerikai elnökkel tervezett keddi találkozója előtt hívta össze tanácsadó testületét, a nemzetbiztonsági tanácsot, amely Lengyelország legfontosabb politikai vezetőiből áll.
Nyitóbeszédében Duda úgy ítélte meg:
senki sem meri megtámadni a NATO államait, ha „erősek, hatékony védelemre képesek lesznek, azonnal kiállnak határaik, területük védelme mellett”.
Ezért a lengyel elnök kedden az amerikai elnöknek, majd csütörtökön Brüsszelben Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak is javasolni fogja, hogy az észak-atlanti szövetség tagállamai „közösen döntsenek azon követelményről, hogy a védelemre a GDP 3 százalékát szánják”. Ez lenne majd „az a küszöb, amely alá semmiképpen sem szabad kerülni” – tette hozzá Duda.
Kétszeresére nőtt az európai fegyverimport
Az európai államok csaknem kétszer annyi fegyvert importáltak 2019 és 2023 között, mint a megelőző öt évben – jelentette hétfőn a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) a közleményében.
A 2014 és 2018 közötti évekhez képest 94 százalékkal nőtt az európai fegyverimport
– derül ki a jelentésből, amely szerint Ukrajna a legnagyobb európai importőr volt, miután legalább harminc állam nyújtott katonai segítséget az országnak az orosz–ukrán háború 2022. februári kezdete óta.
Ukrajna globális szinten viszont csak a negyedik legnagyobb importőr, India, Szaúd-Arábia és Katar mögött.
A közlemény szerint ezenfelül az Egyesült Államok fegyverexportja 17 százalékkal nőtt az elmúlt öt évben a megelőző vizsgált időintervallumhoz képest, Franciaországé 47 százalékkal nőtt, míg Oroszországé 53 százalékkal csökkent. Az orosz fegyverexport 2022-höz képest 2023-ban 52 százalékkal esett vissza.
Közel tízezren érkeztek Ukrajnából vasárnap
Az ukrán–magyar határszakaszon 4925-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4954-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A beléptetettek közül a rendőrség 31 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást,
amely 30 napig érvényes. Az érintetteknek ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
