Európa legnagyobb NATO-támaszpontjává építik ki a Konstanca román fekete-tengeri nagy kikötőváros közelében lévő Mihail Kogalniceanu légitámaszpontot. Az építési munkálatok 2019 óta tartanak. Az ukrajnai háború időszakáig a megvalósítás – részben a gyakori kormányváltás miatt – vontatottan haladt. A háború azonban felélénkítette az építkezést, amelybe most részfinanszírozóként a NATO is beszállt. Gyorsítja a folyamatot az év végi amerikai elnökválasztások bizonytalan kimenetele is, Donald Trump esetleges győzelme, amely az európai NATO-ban, az ukrajnai támogatásban való amerikai szerepvállalás gyengülésével járhat.
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP
Akkor, 2019-ben kétmilliárd euróra becsülték a több évig tartó beruházás költségeit, és a román védelmi minisztérium koordinálta a projekt menetét. Jelenleg a 2,7 milliárd eurós bővítéssel gyarapodó létesítmény hivatalosan még a Román Légierő 57. bázisa, amely az 572. Helikopter Század támaszpontja.
Az amerikai fegyveres erők több bázist tartanak fenn Romániában – miként Európában is –, ezek egy részét csak ők használják, másokra hozzáférést adnak a NATO-erőknek is. Ugyanígy a NATO-nak is van Amerikában, Norfolkban egy parancsnoksága, az ACT (Allied Command Transformation). A brassói megyében, a Cincu bázison állomásozó, francia, belga, luxemburgi katonákból álló NATO-harccsoport gyakorlatozott tavaly Deployex néven az ukrán határ közelében Tulcea mellett, a Babadag terepbázison, a Duna-deltában. Az ő ellátásukat is előmozdítja a Mihail Kogalniceanu támaszpont kibővítése.
A Mihail Kogalniceanu bázisnak van egy polgári része is, amely Konstanca repülőtereként üzemel, és 26 kilométerre van a várostól. A svájci titkosszolgálat szerint ezelőtt csaknem húsz esztendővel ez
a román légitámaszpont is egyike volt a CIA Délkelet-Európában létrehozott titkos kihallgató/vallató bázisainak,
amelyeket az iszlamista terrorizmussal gyanúsítottak (elsősorban közel-keleti arabok, afgánok, pakisztániak) elhelyezésére és „megdolgozására” használtak. A sztorit annak idején (2006. január 12-én) a New York Times írta meg.
Nagyobb lesz, mint Ramstein
Tavaly az Air Defender 2023 hadgyakorlat keretében az amerikai légierő B-1B stratégiai nehézbombázói tankoltak a légibázison. A hot-pit refuel gyakorlatot hajtották végre, amely egy speciális amerikai rendszer, a VIPER (Versatile Integrating Partner Equipment Refuelling) segítségével lehetővé teszi a hatalmas gépek gyors és a változó üzemanyagforrásokhoz alkalmazkodó feltankolását akár olyan környezetben, amely nem mindig felel meg a magas amerikai technikai elvárásoknak.
A defenseromania.ro szakportál szerint
a projektet még a 2019 novemberében megbukott Dancila-kormány hagyta jóvá, és az a román költségvetés pénzéből valósult volna meg.
A Newsweek 2024. március közepi száma szerint a bővítéssel kétszer annyi amerikai katonát tudnak majd elhelyezni családostul-gyerekestől, iskolákkal, bevásárlóközpontokkal, egyéb szociális létesítményekkel, mint amekkora a jelenleg Európa legnagyobbjának számító ramsteini amerikai bázis befogadóképessége. Az új román NATO-támaszpont területe is kétszer akkora lesz, mint a kisvárosnyi méretű Ramstein-bázisé.
Elhelyezkedése stratégiailag fontos. Viszonylag közel van a Krím-félszigethez, a délkelet-ukrajnai frontvonalakhoz, a Krím-félszigettől való távolsága 443 kilométer (Donyeck városától 983 kilométerre van), bőven belefér a legtöbb harci gép akciórádiuszába. Azaz a légierő – egy feltételezett közvetlen NATO–Oroszország összecsapásban – a roppant kockázatos és sebezhető légi utántöltés helyett egy földi tankolással teljesíteni tudja a harcfeladatokat. (A tavalyi Air Defender 2023 hadgyakorlat egyik célja, a B-1B óriásgépek üzemanyag-feltöltése is ennek a folyamatnak a része.) Másodsorban a közelben van a Fekete-tenger nyugati medencéjének egyik legnagyobb kikötője, a konstancai, amelyet katonai célokra, a hadiflotta feladatai teljesítéséhez alakítottak át.
Fotó: Anadolu via AFP
Stratégiai előnyök és hátrányok
Jelenleg a térség amerikai logisztikai bázisát nagyrészt a görögországi Alekszandropolisz kikötője adja – ami viszont messze van az ukrajnai frontoktól. Ide futnak be az amerikai katonai teherhajók nehézfegyverzettel, Abrams M1A1/2 harckocsikkal, Bradley gyalogsági harcjárművekkel, amelyeket továbbszállítanak légi, vasúti, vagy közúton a bázisországokba, Ukrajnába. Azaz
Konstanca, amelynek szerepét nyomatékosítja a legnagyobb NATO-támaszpont közelsége, átveheti a fő utánpótlási kikötő szerepét Alekszandropulisztól.
Ám az új NATO-csúcsbázis nem szünteti meg Konstanca nagy hátrányát (és Alekszandropolisz nagy előnyét), hogy a román kikötő a zárt Fekete-tengeren van, míg a görög kikötő a Földközi-tengerre közvetlen kijáratot kínáló Égei-tenger partján fekszik.
Várható, hogy a Mihail Kogalniceanu NATO-bázis kiépítése tovább erősíti a NATO-súlypont keletre, az oroszországi határ menti térségekre való áthelyeződését, Kelet-Közép-Európa, a Balkán viszonylag új NATO-tagjai szerepének a növekedését. És részben átveszi Ramstein szerepét a katonadiplomáciában, Ukrajna segítésében is – ha ez még elkészültekor, mindenképpen 2030 után aktuális lesz. Románia, mint NATO-ország szerepe is erősödik, ugyanakkor a deveselui amerikai rakétaelhárító támaszpont révén az USA-val való kétoldalú kapcsolata is szoros marad.
