Tavaly a román katonai költségvetés elérhette a nyolc és fél milliárd dollárt, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 2,44 százalékát, ami nagyon erős, mintegy kétmilliárd dolláros emelkedés az előző évhez képest. A NATO keleti szárnyán Bukarest az erőviszony-áthelyeződés súlypontját trojka egyik tagja. A másik kettő: az európai legerősebbje címre pályázó Varsó és a hatalmas fegyvermennyiséggel kiképzett, harcedzett katonákkal rendelkező, reményei szerint hamarosan NATO-taggá váló Kijev.
Románia 2015-ben indította három szakaszú (2015–2017–2025) hadsereg-korszerűsítését. Bukarest a magyarországihoz hasonló nehézfegyverzet-fejlesztést hajt végre – noha van saját harckocsigyártása –, egymilliárd dolláros közös programban állapodott meg az amerikai General Dynamicsszel 227 darab Piranha páncélozott harcjármű (AFV) szállítására. A román összeszerelő partner a bukaresti Uzina Mechanica. Középtávon összesen 657 darab ilyen harceszköz készül.
Bukarest tavaly decemberben állapodott meg a Rheinmetallhoz tartozó Skynexszel négy, a radarokon és az Oerlikon 35 milliméteres gyorstüzelő légvédelmi gépágyúin alapuló, korszerű, kis hatótávolságú (4 ezer méter) légvédelmi rendszer szállításáról. A régebbi, hasonló elvű Gepard 35 milliméteresek ukrajnai sikerei adták az ötletet. A közelmúltban a magyar Pro Patria Electronics PGSR-3i Beagle nevű könnyű radarrendszeréből is vásároltak a bukarestiek. A radart a VAMTAC S3 páncélozott járművekhez integrálják a rendszer parancsnoki központjával együtt.
Magyarországot is védik
A valamivel kevesebb mint húszmilliós Románia hadserege jelenleg 84 500 aktív tagból és 71 ezer tartalékosból áll. Románia egyike az öt EU-tagnak, amely nem ismeri el Koszovót független államként, ennek ellenére Bukarest kétszakasznyi katonát állomásoztat a Koszovót ellenőrző nemzetközi erő (KFOR) kötelékében. Románia a régióban Lengyelország mellett a legfontosabb NATO-szövetséges. Ezt jelzi, hogy a térség első olyan komplex ballisztikus rakétavédelmi rendszerét, amely képes a bejövő ellenséges ballisztikus rakétákat röppályájuk középső, az űrben teljesített szakaszán elfogni – éppen Romániában, Deveseluban telepítették. A másik ilyen rendszer az északkelet-lengyelországi Redzikowóban mintegy fél évtizedes késés után, mostanában érhette el a bevethetőségi küszöböt. Deveselu 2016 májusa óta tagja a négy amerikai rombolóra telepített hasonló tengeri mobil Aegis rendszerből és a rendszer szárazföldi változatából (Aegis Ashore) álló rakétavédelmi szisztémának.
Az Olt folyónál az amerikai haditengerészet tisztjei kezelik a rakétavédelmi egységet – amely egyébként Magyarország jelentős részét is védi.
A fennmaradó magyar területeket (északon) vélhetően a redzikowói létesítmény óvja. Érdekes Deveselu/Redzikowo története is. Kezdetben a hivatalos amerikai retorika még az volt, hogy a két rakétavédelmi rendszer az Irán (és Észak-Korea) felől jövő rakétáktól véd. Aztán, amikor tovább romlottak a kelet–nyugati (Moszkva–Washington-NATO) viszonyok, az amerikaiak sem ragaszkodtak a korábbi, eléggé furcsa indokláshoz. Ma a hivatalos magyarázat:
A két bázis véd a nem euro-atlanti térségből jövő ballisztikusrakéta-támadásoktól
Ezzel a korábban folyamatosan morgó Kreml is elégedett lehet, mert egy ideje Moszkvában sem téma a két kelet-közép-európai objektum.
Erős és korszerű hadsereg
Románia a többi kelet-közép-európai államnál hamarabb épített ki, illetve újította fel a még az 1989 előtti időszak katonai, hadiipari együttműködését más, a Varsói Szerződésen kívül álló országokkal, például Izraellel. Bukarest még a ma már korszerűtlennek számító, de bizonyos paramétereiben elfogadható szovjet MiG-21-eseit – amelyeket tavaly májusban vontak ki a szolgálatból – is izraeli segítséggel újította fel, tette NATO-kompatibilissé.
Ma a román haderő a régió egyik legerősebbje és legkorszerűbbje.
Egyelőre másod-, harmadkézből származó portugál és norvég F-16-osok képezik a légierő gerincét, de Bukarest tervbe vette a legkorszerűbb amerikai ötödik generációs lopakodók, az F-35-ösök beszerzését (amelyekből az USA-ban a napokban gyártották le az ezredik darabot).
Gyenge a légierő és a tüzérség
Miben jeleskedik Románia egészében véve, különös tekintettel erőforrásaira, (hadi)gazdaságára, haderejére? A (vitatható szakmaiságú, de gyakran idézett) Globalfirepower.org szakportál szerint igen jó az ország haditengerészete és vontatott tüzérsége, illetve rakétasorozatvető-kapacitása, amellyel a világranglista 18. illetve 21. helyén áll. Románia összességében a világranglista 47. helyén áll. A korvettek (a legkisebb, jellemzően néhány száz tonnás hadihajóosztály, a part menti vizeken szolgálnak, brown-water fleetként emlegetik őket) tekintetében a világranglista 10., a nagyobb fregattok (blue-water óceánjárók, légvédelemmel, ballisztikusrakéta-indító kapacitással) tekintetében a 14. helyét foglalja el, és kikötőivel sem szégyenkezhet: a 15. helyen áll. Jó a katonai célokat is szolgáló vasúti hálózata is (a világranglista 23. helyén).
Amiben kifejezetten gyenge Románia: légierejének – merev- és forgószárnyas gépek – a támadókomponense (mindkét alkategóriában a 145-ös lista utolsó helyén van). Hasonlóan gyenge az önjáró tüzérsége és (nem létező) tengeralattjáró-kapacitása. Egyetlen,
1985-ből származó, szovjet Kilo-osztályú tengeralattjárója elavultsága és a pénzhiány miatt a konstancai hadikikötőben rostokol.
Bukarest szemet vetett a franciák Scorpene típusú búvárhajójára, de egyelőre nincs rá elég pénze. Repülőtereinek száma, minősége épphogy csak megüti az elfogadhatósági szintet – írja az idézett forrás.
