A NATO-tagországok az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata nélkül kezdték el bombázni 25 évvel ezelőtt Szerbiát, pontosabban az akkor még Jugoszlávia nevet viselő államalakulatot. Az akkor okozott hatalmas pusztítást nem vették azonnal leltárba.
Pontos összege a közvetlen és közvetett károknak nem ismert, csak becslések láttak napvilágot. A lerombolt infrastruktúra jó részét azóta sikerült újraépíteni, de a károk teljes szanálásáról ma sem lehet még beszélni. Annyi biztos, hogy a NATO-bombák többmilliárdos károkat okoztak, a is néhány milliárd dollárral kisebb lett abban az évben, és az elkövetkező években sem sikerült teljesen kiheverni a következményeket. A károkat máig sem mérték fel, és nyilván soha nem is juthatunk pontos számadatokhoz, hiszen Koszovó azóta kikiáltotta függetlenségét, Szerbia viszont saját részének tekinti, de nem gyakorolhatja illetékességét a szakadár tartomány területén.
Milliárdos károk
Az 1999-es bombázások előtt a szankciók is komoly károkat okoztak, ami főleg a gazdaság teljesítményének visszaesésében mutatkozott meg, de ez is messze elmarad attól a fizikai értelemben vett rombolástól, amit a NATO-bombák okoztak. Közgazdászok egy csoportja mégis megpróbálta összeírni a rombolás okozta károkat- és 4,1 milliárd dolláros végösszeghez jutottak. Ebből 3,8 milliárd Szerbia Koszovó nélküli területére vonatkozik.
A közvetlen károk összegének meghatározáskor pedig nem kevesebb, mint 23,2 milliárd dolláros összeget mutattak ki, de léteznek olyan becslések is, amelyeknek a végösszege meghaladja a 30 milliárd dollárt. Elemzők szerint, ha az újjáépítésbe fektetett pénzt a gazdaság fellendítésére költhették volna, nem ott tartana az ország, ahol most.
Az 1999-ben három hónapon át tartó bombázások a gazdasági következmények mellett – nem mellékesen – emberéletek elvesztésével jártak, ami pénzben kifejezhetetlen.
A leggyakrabban említett összeg – ami a közvetlen és közvetett, úgynevezett áttétes károk becslésére vonatkozik – 100 milliárd dollár.
A különböző felmérésekben nem kicsi a különbség, ami sok esetben a számítás metodológiájából ered. Szakértők szerint figyelembe kell venni az elveszett humán tőkét, a perspektívákat és a hosszú távú következményeket is. A legnagyobb károk azokban a cégekben, szektorokban voltak tetten érhetők, amelyek közvetlenül ki voltak téve a bombázásnak. Csak a szerb villamosenergia-hálózat infrastruktúrájában okozott kárt 3 milliárd dollárra becsülték. A hadsereghez kötődő vállalatok, az infrastruktúra-fejlesztéshez köthető cégek is hatalmas károkat szenvedtek el. A szerbek által agressziónak nevezett támadás után csak pár évre hozták nyilvánosságra, hogy
44 híd, 500 kilométernyi út és vasút, valamint 148 egyéb építmény ment teljesen tönkre vagy rongálódott meg.
A magánépületekben és házakban okozott rombolás mértékét máig nem összegezték. A légicsapásokat követően többször felmerült, hogy a 19 tagjától kártérítést követelhetne Belgrád. Szakértők szerint nem lehet kártérítésről vagy kompenzációról beszélni, mivel nincs egyértelmű jogi vagy nemzetközi jogi meghatározás arra vonatkozóan, hogy ki a bűnös. Nem létezik olyan nemzetközi hatóság vagy szerv, amely a NATO-t bármilyen kártérítés fizetésére kötelezné. Az első napokban 70 vadászgép szórta a bombákat, a későbbiekben már napi 400 gép is felszállt.
Huszonöt év múltán
Jugoszlávia NATO-bombázása óta 25 év telt el, de még most sincs pontos adat arról, hogy mennyi halottja lehetett a légicsapásoknak.
A NATO azt is elismerte, hogy 15 tonna szegényített uránt használt fel Koszovóban, valamint két tonna szegényített uránt Dél-Szerbiában Vranje, Bujanovac, és Presevo települések közelében.
Állítólag tényekkel bizonyítható, hogy a szegényített urán miatt nőtt meg az onkológiai esetek száma a térségben. Nyugati titkosszolgálati jelentések szerint a bombázásnak voltak pozitív hatásai is a gazdaságra nézve. Sokak számára ez furcsa lehet, de az egyik jelentésében az áll, hogy az 1999-es NATO-bombázások során megsérült távközlési rendszert modern, digitális eszközök váltották fel, így ezen a területen a 2000-es évek elejétől kezdve a balkáni ország hatalmas fejlődésen mehetett keresztül.
