Az izraeli háború 188. napja – Gázában most a készpénz hiánya okoz gondokat
Miután Izrael visszavonta csapatai egy részét és kivonult Gáza második legnagyobb városából, Hán Juniszból és újabban segélyszállítmányokból is többet beenged a háború sújtotta enklávéba, a terület lakosainak a banki infrastruktúra összeomlásával és ezzel párhuzamosan a készpénz hiányával kell megküzdeniük.
A palesztinok többsége ráadásul a határmenti Rafah városába menekült , ahol viszont szinte teljesen megsemmisült a pénzügyi infrastruktúra, így több mint másfél millió emberre mindössze egyetlen ATM maradt, amit a Bank of Palestine üzemeltet. Ez a város egyetlen készpénz lelőhelye jelenleg, hiszen a bankfiókok sincsenek nyitva. A készpénzhiány pedig azt is megnehezíti, hogy az éhínség szélén egyensúlyozó gázai lakosság élelmiszerekhez és más kulcsfontosságú termékekhez jusson.
A háború előtt még közel 400 bankfiók volt a Gázai övezetben és Ciszjordániában a ramallahi székhelyű Palesztin Monetáris Hatóság adatai szerint, ám ezek többségét – a bankautomatákkal egyetemben – megsemmisítette az izraeli hadsereg a hat hónapja dúló háborúban.
A háború okozta pusztítás a Világbank és az ENSZ becslése szerint mintegy 18,5 milliárd dollárt tesz ki, ami Gáza és Ciszjordánia csaknem a teljes 2022-es gazdasági kibocsátásának felel meg.
A nyomor vámszedői a háborúban
Természetesen a készpénzhiányt a nyerészkedők is igyekeznek kihasználni, akik akár 20 százalékos díjat is felszámítanak azoktól, akik valahogyan képesek online átutalni a forrásokat.
A hosszú sorokban a Bloombergnek nyilatkozó helyiek szerint gyakori a tolakodás és akár verekedések is kitörhetnek. A zűrzavart ráadásul a pénzváltók is fokozzák, akik szervezett csapatokat küldenek az ATM-ekhez, hogy azokat több bankkártya segítségével kifosszák. Ezzel azt is elérik, hogy az átlagemberek kénytelenek legyenek az ő szolgáltatásaikat igénybe venni.
Részvénypiac: itt a 14 millió daytrader országa, ész nélkül tőzsdéznek a lakáshitelekből – életveszélyes a helyzet, hatalmas bukás lehet a vége
