Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu tegnap közölte, hogy kitűzték a rafahi támadás időpontját, de a pontos dátumot nem árulta el. Ugyanakkor az izraeli sajtó korábban arról írt, hogy a zsidó állam a muszlim ünnepi hónap, a ramadán után, pénteken kezdheti meg a hadműveletet. Az viszont vita tárgya, hogy egyáltalán van értelme a katonai akciónak.
A Gázai övezet legdélibb részén, az egyiptomi határnál fekvő Rafahban több mint egymillió, az övezet északi részéről elmenekült palesztin él ideiglenes szálláshelyeken. Szárazföldi csapatok egyelőre nem hatoltak be a városba, de az izraeli légierő több légi csapást is végrehajtott. A rafahi az egyetlen, nem Izrael által ellenőrözött határátkelőhely, így főleg ezen keresztül áramlott a segély a tengerparti enklávéba.
Azonban nyugati nyomásra a zsidó állam végül több átkelőt is megnyitott a szállítmányok előtt. Rafahon keresztül több mint 64 ezer, második útlevéllel is rendelkező palesztin is elhagyta a Gázai övezetet a harcok kirobbanása óta. Az izraeli miniszterelnök szerint a város a Hamász utolsó bástyája és az ország
nem tudja felszámolni a fegyveres csoportot, ha nem hatolnak be a településre.
Ugyanakkor az kérdéses, hogy egyáltalán teljesen megsemmisíthető-e Hamász. Viszont Netanjahu koalíciós partnerei támadást követelnek Rafah ellen: az ultranacionalista biztonsági miniszter, Itamar Ben-Gvir szerint ha a kormányfő nem rendeli el a rohamot Rafah ellen, hogy legyőzze a Hamászt, akkor nem tarthatja meg a posztját.
Netanjahu a belpolitikai nyomásnak engedve pedig úgy tűnik, hogy tényleg elrendeli a hadműveletet. A korábban kiszivárgott információk alapján a izraeli hadvezetés néhány héten át tartó harcokkal számol, a település lakosságát pedig a kijelölt útvonalakon keresztül a Gázai övezet északi részébe evakuálnák.
A nyugati országok ellenzik a rafahi offenzívát
A nyugati országok azonban nem támogatják a hadműveletet. Washington már többször figyelmeztetett, hogy a település megtámadása hiba lenne, valamint Izrael más eszközökkel is elérheti katonai céljait. Joe Biden kijelentette, hogy Izraelnek garantálnia kell az ott menedéket kereső emberek biztonságát, mielőtt katonai akciót kezdene.
Az ENSZ szintén közölte, hogy vérontáshoz vezethet a Rafah elleni offenzíva. Az európai politikusok sem támogatják a lépést, Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök néhány hete arról beszélt, hogy humanitárius katasztrófát okozna, ha Izrael szárazföldi hadműveletet indítana a város ellen. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szintén kijelentette, hogy nem támogatja a támadást.
A Egyesült Királyság és Németország aggodalmukat fejezték ki a katonai akció miatt. Hanke Bruins Slot holland külügyminiszter korábban közölte: nehéz elhinni, hogy egy ilyen sűrűn lakott területen végrehajtott nagyszabású hadművelet ne vezetne sok civil áldozathoz és még nagyobb humanitárius katasztrófához.
A rafahi határátkelőt ellenőrző Egyiptom ellenzi a leghevesebben a lépést: az arab ország szerint ez nemcsak Gázában, hanem az egész térségben további eszkalációhoz vezethetne. Kairó már többször közölte, hogy nem tudja és nem fogja befogadni a palesztin menekülteket, sőt: diplomaták azt mondták a nyugati lapoknak, hogy Egyiptom Európába irányítja a menekülteket.
Törökország sem támogatja a hadműveletet. Ankara ezt nyomatékosítva számos termékek izraeli exportját korlátozta, amíg nem hirdetnek tűzszünetet a Gázai övezetben, ami a közel-keleti ország első jelentős intézkedése Izraellel szemben a hat hónapja tartó háború után.
Döbbenetesen sokba kerül Izraelnek a háborúFél évvel a Hamász terrortámadása és ezzel Izrael és a terrorszervezet közötti háború kitörése után a zsidó állam gazdasága sem úszta meg komoly sérülések nélkül. Az Al-Dzsazíra becslése szerint csak a közvetlen károk 56 milliárd dollárra rúgnak, főként a hadjárat költsége és az érintett állampolgároknak és katonáknak nyújtott juttatások miatt. A fogyasztás jelentősen csökkent, míg a beruházások szinte teljesen leálltak. |
