Kiderült, mennyi mikroműanyag van a magyar szennyvízben

A szennyvíztisztítás során zajló folyamatok eredményeként a tisztított vízzel a beérkező mikroműanyagoknak mindössze 0,1–3 százaléka kerül a befogadó felszíni vizekbe. A felmérést végző konzorcium közleménye szerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Vízgazdálkodás-tudományi Bizottsága negyedéves előadó ülést tartott április 3-án, amelyen kiemelt figyelmet szenteltek a kommunális szennyvizeken keresztül kibocsátott mikroműanyagok legújabb kutatási eredményeinek.

Ennek keretében mutatták be a RISK-MP projektkonzorcium – az Eurofins Analytical Services Hungary Kft., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet és a Pannon Egyetem – munkatársai első eredményeiket, amelyeket több hazai szennyvíztisztító telep felmérése során gyűjtöttek össze.

A tisztítandó szennyvízzel beérkező mikroműanyagok egy részét a rácsszűrés során keletkező rácsszeméttel a mechanikai tisztítási fokozatban eltávolítják, a homok- és zsírfogóból kikerülő hulladékáramokkal azonban jelentős része kerül a szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszapba, amelynek későbbi hasznosítása során fontos ezt figyelembe venni. 

Számításba véve a Magyarországon évente keletkező közel 170 ezer tonna szennyvíziszapot, ez mintegy 13 ezermilliárd részecskét jelent, ami tömegre vetítve 1320 tonna mikroműanyag. A leggyakrabban kimutatott mikroműanyag-típusok a szennyvíziszapban a poliészter (például PET), a polietilén és a polipropilén volt. 

A tanulmányban kiemelték, hogy a tisztított szennyvízzel és a szennyvíziszappal a környezetbe kerülő mikroműanyag mennyiségének elsődleges csökkentési lehetősége a szennyvíz keletkezési helyén van, vagyis minél kevesebb mikroműanyag kerül a háztartásunkban keletkező szennyvízbe, annál kevesebb jut vissza a természetbe.

Ezért kiemelten fontos a lakosság hozzájárulása a mikroműanyag-szennyezés megelőzéséhez – figyelmeztet az MTA kutatásában. Mint írták, ennek módjai lehet többek között a mikroműanyagot tartalmazó

• kozmetikumok, törlőkendők és tisztítószerek használatának mellőzése,
• mosógépekre szerelhető szűrők alkalmazása a mosás során keletkező mikroműanyag szálacskák eltávolítására,
• valamint nem műanyag háztartási eszközök használata, amikor csak lehetséges. 

Az európai közösségi szabályozásban már megjelentek az első rendeletek a mikroműanyag-összetevők kivonásáról, és további jogszabályok vannak előkészületben a környezet védelmében.