„Az Izrael és a Hamász között folyó tárgyalások gyakorlatilag leálltak, egyik fél sem hajlandó elmozdulni álláspontjáról” – mondta az izraeli Haarec napilapnak Madzsed al-Anszári katari külügyminisztériumi szóvivő.

Aftermath of Israeli Airstrike In Gaza, Palestine
Egyre borzasztóbb a humanitárius helyzet Gázában / Fotó: NurPhoto via AFP

 

Patthelyzet Izrael és a Hamász tárgyalásán

Sajnos mindkét fél politikai érdekek alapján hozza meg döntéseit, és nem a civilek javát tartja szem előtt – tette hozzá.

Az izraeli újságírók a katari Dohában készítették az interjút, ahol a Hamász főhadiszállása található, ezért az ország kulcsfontosságú közvetítő szerepet játszik.

Mint ismert, Izrael és a Hamász eddig nem tudott megegyezni a tűzszünet feltételeiről és időtartamáról, valamint az izraeli börtönökben fogva tartott palesztinok szabadon bocsátásáért cserébe szabadon engedendő izraeli túszok számáról.

Visszatérhetnek a britek Palesztinába 

Közben a brit The Guardian arról értesült, hogy a londoni védelmi minisztérium csapatokat küldhet a Gázai övezetbe, amelyek az amerikai hadsereg által épített óriási úszó mólóról induló segélyszállító teherautókat kísérnék.
A móló a jövő hónapban készül el a Földközi-tenger keleti részén, majd a gázai partok felé tolják. Joe Biden amerikai elnök azonban ígéretet tett rá, hogy az amerikai erők nem lépnek a szárazföldre. A The Gurdian hírforrása szerint ezért a brit védelmi minisztériumban fontolóra vették az Egyesült Királyság szerepvállalását, bár a kihívások miatt ez valószínűtlennek tűnik. 

Ez még nem eldöntött kérdés, és nem is igazán kapott belső támogatást

– írja a lap.

Palesztina 1920-tól brit igazgatás alatt állt, 1923 szeptemberétől pedig úgynevezett brit mandátumterület – sokak szerint tulajdonképpen gyarmat – volt egészen 1947-ig.

Aktivizálódott a szaúdi diplomácia

A régiónak stabilitásra van szüksége, mivel Izrael gázai háborúja, valamint az ukrajnai és egyéb konfliktusok fékezik a gazdaságot – emelte ki Mohammed al-Dzsadán szaúd-arábiai pénzügyminiszter a kétnapos rijádi Világgazdasági Fórum rendkívüli ülésének egyik első panelbeszélgetésén vasárnap.

A józan országoknak, vezetőknek és embereknek kell győzedelmeskedniük, és gondoskodni kell róla, hogy a helyzet valóban de-eszkalálódjon

– tette hozzá.

Vasárnap nemzetközi csúcstalálkozóra is sor kerül a Világgazdasági Fórum rendkívüli ülésén, amelynek középpontjában szintén a háború áll, beleértve a humanitárius helyzetet is. Jelen lesz Antony Blinken amerikai külügyminiszter is – közölték a szervezők.

Közben a Nemzetközi Valutaalap is arra figyelmeztetett, hogy a háború okozta növekvő regionális instabilitás miatt a Közel-Kelet, Észak-Afrika és Pakisztán várható növekedése 2024-ben csak 2,6 százalék lesz az előző regionális gazdasági értékelő előrejelzésében szereplő 3,3 százalékkal szemben.

El a kezekkel Rafahtól! – követelték az arab vezetők

Szaúd-Arábia külügyminisztere, Fejszál bin Farhan al-Szaúd herceg szintén Rijádban négy másik arab ország és a Palesztin Hatóság képviselőivel tárgyalt, hogy megvitassák Izrael gázai háborúját – jelentette a szaúdi sajtóügynökség.

Állítólag jelen volt többek között a jordán és az egyiptomi külügyminiszter, a Palesztin Hatóság illetékes tisztviselője, az Egyesült Arab Emírségek elnökének vezető diplomáciai tanácsadója, valamint Katar külügyminisztériumi államtitkára is.

A résztvevők ismételten felszólították Izraelt gázai katonai offenzívája befejezésére, és tiltakoztak az övezet legdélibb városa, Rafah ellen tervezett izraeli támadás ellen. Ez a terület egyetlen olyan szeglete, ahol még nem folytak heves szárazföldi harcok, és ahol a 2,3 milliós palesztin lakosság több mint fele menedéket keresett.