BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Mourning for murdered police officer in Mannheim

Scholzon egyre nő a nyomás, hogy kitoloncolja a migránsokat

Miután egy afgán megkéselt egy rendőrt, a német belügyminiszter a bűncselekményeket elkövető afgánok és szírek kitoloncolását ígérte. Olaf Scholz kancelláron egyre nő a nyomás, hogy be is tartsa az ígéretet.

A 25 éves afgán gyanúsított különös kegyetlenséggel gyilkolt meg egy német rendőrt. Az eset után Olaf Scholz német kancellárra ismét nyomás nehezedik, hogy keményebben lépjen fel a migrációval kapcsolatban. 

Scholz
Német rendőrök gyászolják meggyilkolt kollégájukat – Scholz nem maradhat tétlen az erőszakhullám közepette / Fotó: DPA Picture-Alliance via AFP

Scholz várhatóan csütörtökön, parlamenti képviselők előtt tartott beszédében foglalkozik majd a gyilkossággal és annak következményeivel. Valószínűleg követelni fogja azoknak a migránsoknak a kitoloncolását, akiknek a menedékkérelmét elutasították, különösen azokét, akik bűncselekményeket követtek el – írja a Politico.

Számomra világos, hogy azokat az embereket, akik potenciális veszélyt jelentenek Németország biztonságára, gyorsan ki kell toloncolni

– mondta a héten Nancy Faeser belügyminiszter, Scholz szociáldemokrata pártjának (SPD) politikusa. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy megtaláljuk a módját a bűnözők és veszélyes emberek kitoloncolásának mind Szíriába, mind Afganisztánba” – közölte. Németországban az elmúlt időszakban veszélyesen megszaporodtak a késeléses támadások.

Scholz ígéreteivel tele a padlás

Nem ez az első alkalom, hogy az SPD vezette német kormánykoalíció keményebb fellépést ígért a migrációval szemben. Az év elején a kormánykoalíció – amely az SPD-ből, a Zöldekből és a Szabad Demokrata Pártból (FDP) áll – törvényt fogadott el, amelynek célja, hogy a hatóságok könnyebben kitoloncolhassák azokat a migránsokat, akiknek a menedékjogi kérelmét elutasították.

Az ilyen kitoloncolások végrehajtása azonban a gyakorlatban – még a súlyos bűncselekményekért elítéltek esetében is – továbbra is nehézségekbe ütközik.

Németország 2021-ben leállította az Afganisztánba irányuló kitoloncolásokat, miután a tálibok visszatértek a hatalomba. 

Szíriát továbbra is Bassár el-Aszad irányítja, akinek a kormánya szörnyű atrocitásokat követett el saját népe ellen.

A kitoloncolás kérdése most minden korábbinál nagyobb súllyal került napirendre, miután egy afgán állampolgár különös kegyetlenséggel késelt meg egy rendőrtisztet a  múlt héten. Az ügy gyanúsítottja – akit a hatóságok szerint iszlamista szélsőségesség motivált – 2014-ben érkezett Németországba, és menedékkérelmét elutasították.

Radikális konzervatívok, óvatos zöldek

Németország konzervatív ellenzéke, amely Angela Merkel kormányzása óta a migrációval kapcsolatban jelentősen jobbra tolódott, különösen kritikusan viszonyult a jelenlegi kormány menekültügyi politikájához. 

Az iszlám radikalizmus egyre jobban terjed Németországban

– mondta Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője a gyilkosság után, és kemény következményeket követelt.

A késelés után Georg Maier, Türingia tartomány SPD-s belügyminisztere tárgyalásokat sürgetett az Afganisztánnal szomszédos országokkal. A Németország számára biztonsági kockázatot jelentő afgán migránsokat – javasolta – először Pakisztánba lehetne kitoloncolni, hogy elkerüljék a tálibokkal való közvetlen együttműködést. 

A nemzetbiztonság fontosabb, mint a szélsőségesek érdekeinek védelme

– mondta Maier a német közszolgálati rádióban.

A Zöldek pártja azonban óvatosabb álláspontot képvisel. „Megértem, hogy néhányan egy kicsit idegesek a választások előtt – mondta Omid Nouripour, a Zöldek társelnöke az MDR közszolgálati televíziónak. – Ha egyszerűen magára hagyjuk az embereket a határ menti régiókban, három hónap múlva visszatérnek.” Nouripour azzal is érvelt, hogy bármilyen megállapodás a tálibokkal kontraproduktív lenne. 

Ha pénzt adunk az iszlamistáknak, akkor azt hálózatok kiépítésére használhatják, ami nem járul hozzá a biztonságunkhoz

– mondta.

Az AfD kitoloncolási offenzívára szólított fel

Németország hivatalosan nem ismerte el a tálibokat, de a kitoloncolások végrehajtásához valamilyen együttműködésre mégiscsak szükség lenne. 

Ha a hatóságoknak sikerül meggyőzniük a bíróságokat arról, hogy Afganisztánban – például a pakisztáni határvidéken – azonosítottak egy olyan régiót, ahol az életkörülmények elég jók az adott személy számára, akit ki akarnak toloncolni, akkor jó esély van arra, hogy a bíróságok ezt elfogadják

– mondta Daniel Thym, a konstanzi egyetem jogi szakértője a ZDF közszolgálati televíziónak. „Ehhez persze kapcsolatokra van szükség az érintett országokban, ami nagyon-nagyon megnehezíti a végrehajtást” – tette hozzá.

Miközben a német kormány vezetői mérlegelik lehetőségeiket, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AdF), amelynek politikusai korábban kitoloncolási offenzívára szólítottak fel, igyekeznek magukat az egyetlen cselekvésre kész pártként feltüntetni. 

A párt a felmérések szerint a második helyért küzd a vasárnapi németországi uniós választásokon. 

A gyilkosságot követően a párt országos társelnökei, Tino Chrupalla és Alice Weidel 

  • biztonságos határokat,
  • egy Európa-erőd létrehozását,
  • a bevándorlás leállítását
  • és a már az országban lévő afgán migránsok hazatelepítését követelték.

Kedden késő este egyébként egy újabb támadás történt; Baden-Württemberg városában késsel támadták meg az AfD helyi képviselőjelöltjét. A férfi könnyebben megsérült, az elkövetőt még aznap este elfogták. A sértett egy szélsőbaloldali aktivistát próbált megakadályozni abban, hogy letépje a párt választási plakátját – írta meg a Bild. 

 

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.