A klímaváltozásról szóló diskurzusban használt kifejezések nem elég hatékonyak, ezért új, erőteljesebb kifejezések bevezetését javasolja egy tanulmányban Forgács Bálint, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának (PPK) kutatója.

Dutch Ports Become Strategic Hubs For EU's Energy Supplies And Climate SolutionsEEMSHAVEN, NETHERLANDS - OCTOBER 31: Wind turbines and an offshore platform are seen in the port of Eemshaven on October 31, 2022 in Eemshaven, Netherlands. Dutch ports play a crucial role in the hydrogen economy, as well as providing key logistical support in delivering gas since the Russian invasion of Ukraine affected energy sources in Europe. (Photo by Pierre Crom/Getty Images) klímaváltozás elte — Az ELTE szerint ijesztőbb kifejezésekre van szükség a klímaváltozás komolyabban vételére / Fotó: Getty Images

„Globális felmelegedés, üvegházhatás, klímakatasztrófa – ezeket a szavakat használjuk a leggyakrabban, amikor a környezetünket érő fenyegetésekről beszélünk” – emlékeztetnek az ELTE MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében.

Ezek a kifejezések azonban nem elég hatékonyak

– véli Forgács Bálint, aki a Frontiers in Climate folyóiratban publikált tanulmányában az orvosi nyelvhasználatot javasolja annak érdekében, hogy súlyának megfelelően foglalkozzunk a problémával.

Mint az ELTE közleményében olvasható, a tudósok évtizedek óta figyelmeztetik a nyilvánosságot a klímaváltozás kockázataira, ám az áttörés még mindig várat magára. Habár számos előrelépés történt a szabályozás terén, a politikusok lassan és túl enyhén reagálnak. Kommunikációs szakadék alakult ki a klímatudósok, a közvélemény és a döntéshozók között, ennek áthidalására tesz javaslatokat Forgács Bálint.

Tudományos eredményeik közlésekor a kutatók gyakran használnak metaforikus kifejezéseket, hogy kollégáik és a laikusok számára egyaránt érthetőbbé tegyék felfedezéseiket. A kutató szerint azonban a metaforák nem mindig célravezetők a tudománykommunikációban: félreértéseket szülhetnek, esetenként pedig – például a klímadiskurzusban – kifejezetten károsak is lehetnek. A tanulmány szerint az egyik kulcsprobléma, hogy a leggyakoribb klímaváltozással kapcsolatos szavak közül több is pozitív érzelmi töltetű („meleg”, „zöld", „környezetbarát”), így „nem ösztönöznek hatékonyan egy életveszélyes működésmód és ügymenet átalakítására”.

A pozitív töltetű „felmelegedés” helyett Forgács Bálint a „globális égés” vagy „túlforrósodás” szavakat javasolja.

A cikk szerint szintén nem segítenek a megoldásban azok a kifejezések, amelyek kicsinyítik a fenyegetés mértékét, ilyen például a „klímasemlegesség” vagy a „nettó zéró kibocsátás”. „Ezeket a lágyító kifejezéseket ráadásul gyakran olyan cégek használják előszeretettel, amelyek a káros kibocsátás jelentős hányadáért felelősek” – jegyezték meg, hozzátéve, hogy a „katasztrófa”, „krízis”, „összeomlás” szavak pedig mind passzív hangvételűek: tehetetlenséget sugallnak a természet erejével szemben.

„Az aktív hangvételű kifejezések ezzel szemben képesek lennének visszaadni nekünk a felelősségvállalás mellett a cselekvés lehetőségét is: érdemes lenne áttérnünk a »klímaöngyilkosság« vagy a »klímapusztítás« használatára, mert a saját viselkedésünk fölött kontrollal rendelkezünk” – állapítja meg Forgács Bálint.

Ez már a földi pokol: megdönthetjük idén a tavalyi melegrekordot

Egy éve túlléptük a másfél Celsius-fokos célt, azóta nincs visszaút.

A kutató kitér arra is, hogy a klímadiskurzus egyik központi metaforája az „üvegház”, ami – hamisan – azt is sugallhatja, hogy a túlmelegedést olyan egyszerű visszafordítani, mint kinyitni egy üvegház ablakát. A tanulmány szerint egy olyan kifejezést, mint a „kemencehatás”, már nehezebb lenne – akár szándékosan, üzleti érdekektől vezérelve – ártalmatlanítani.

A klímaszorongás gyakoriságának növekedésével ráadásul a klímaváltozás legrosszabb eshetőségeinek megvitatása sokszor vészmadárkodásként, félelemkeltésként van elkönyvelve. Forgács Bálint ennek kiküszöbölésére az orvosi nyelv alkalmazását javasolja: egy ilyen keretben a vészhelyzetek említése nem riogatásnak, hanem életmentő intervenciónak számítana. Orvosi döntések meghozatalakor jellemzően nagyobb a személyes bevonódás, és képesek vagyunk hosszú távon, megfontoltan gondolkodni – összegezte a kutató.

A cél tehát nem az, hogy elhagyjuk a tudományos eredményeket sűrítő metaforák használatát, hanem az, hogy kifejezéseink tükrözzék az egzisztenciális fenyegetés súlyát. Az ugyanis, ahogyan beszélünk a klímaváltozásról, befolyásolja, hogyan gondolkodunk róla

– hangsúlyozta Forgács Bálint.

A tudomány művelőinek és az újságíróknak éppen ezért az eufemisztikus kifejezések helyett új, erőteljes, egyértelmű, negatív érzelmi töltetű és aktív hangvételű kifejezéseket kellene használniuk – írta a kutató, aki szerint a közbeszéd ilyen átalakulása nemcsak az őszinte társadalmi vitát, de azon keresztül az életmentő politikai döntéseket és a várva várt jogi szabályozást is magával hozhatja.

Klímaváltozás: mostantól csak gumicsizmában hagyhatjuk el a lakásunkat? – itt a válasz

Merjük a fa alatt hagyni az autót, kössünk gumicsónakot a kapuhoz? A klímaváltozás okaira, megfékezésére és a minőségi életet biztosító környezet fenntartására mutat rá az alábbi összefoglaló.

ELTE: ijesztőbbé kell tenni a klímaváltozást