Klímaváltozás: mostantól csak gumicsizmában hagyhatjuk el a lakásunkat? – itt a válasz
Bolygónk hőmérséklete olyan különböző jelenségek egyensúlyától függ, mint az óceáni áramlatok mozgása, a szén átalakulása a szárazföldi, a tengeri és a levegőben történő mozgása során, valamint a Föld felszíne által elnyelt vagy visszavert napsugárzás mennyisége. Ez az egyensúly azonban könnyen felborulhat, és ezt egyre fokozódó aggodalommal tapasztalják a kutatók – olvasható az Európai Unió Copernicus programjában. A globális klímaváltozást érintő következő összefoglaló az Európai Unió Copernicus programja, az Európai Bizottság klímapolitikája, a C3S szolgálat és a magyarországi Klímapolitikai Intézet publikálásai alapján készült.
A Copernicus az Európai Unió Föld-megfigyelési programja, megfigyeli bolygónkat és környezetét az európai emberek érdekében. Műholdas Föld-megfigyelésen és helyszíni – nem űrbeli – adatokon alapuló információs szolgáltatásokat kínál. A programot az Európai Bizottság koordinálja és irányítja. A program végrehajtásában részt vevő partnerek: a tagállamok, az Európai Űrügynökség (ESA), a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete (EUMETSAT), a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja, az uniós ügynökségek és a Mercator Océan.
A Copernicus azzal a céllal jött létre, hogy eleget tegyen a felhasználói követelményeknek.
A műholdas és helyszíni megfigyelések alapján a Copernicus szolgáltatásai világszerte közel valós idejű adatokat szolgáltatnak, amelyek a helyi és regionális igények kielégítésére is felhasználhatók, hogy segítsenek jobban megérteni bolygónkat és fenntartható módon kezelni környezetünket.
Az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló tényezőkkel kapcsolatos kulcsfontosságú mutatóknak (szén-dioxid), valamint a környezetre gyakorolt hatások (a gleccserek és a tengeri jég olvadása, a tengerszint emelkedése) értékelésének köszönhetően
a Copernicus több ágazatban támogatja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos európai szakpolitikákat
– írják.
Az éghajlatváltozás a világ minden térségét érinti. A sarki jégtakarók olvadása miatt emelkedik az óceánok és a tengerek szintje.
Egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek: míg bizonyos régiókban egyre több csapadék hull, más területeken intenzívebbé válnak a hőhullámok és az aszályok.
Ha most nem lépünk fel az éghajlatváltozás ellen, ezek a jelenségek csak súlyosbodni fognak – ezt már az Európai Bizottság írja a klímapolitikáról.
A klímaváltozás okai
A fosszilis tüzelőanyagok égetése, az erdőirtás és az állattenyésztés egyre nagyobb hatást gyakorol az éghajlatra és a Föld átlaghőmérsékletére. Az emberi tevékenység jelentősen növeli a természetben előforduló üvegházhatású gázok mennyiségét, ezért fokozza az üvegházhatást, és gyorsítja a globális felmelegedést – olvasható az Európai Bizottság klímaügyi oldalán.
A valaha mért legmelegebb évtized a 2011–2020 közötti volt: 2019-ben az átlaghőmérséklet 1,1 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti időkét. Az ember okozta globális felmelegedés következtében bolygónk átlaghőmérséklete jelenleg 0,2 fokkal növekszik minden évtizedben.
Az iparosodás előtti időkhöz viszonyított 2 fokos hőmérséklet-növekedés súlyos negatív hatásokkal járna a természeti környezetre, valamint az emberi egészségre és jóllétre, például sokkal magasabb lenne a kockázata annak, ha bolygónkon veszélyes és potenciálisan katasztrofális környezeti változások állnának be. A nemzetközi közösség is belátta, hogy a globális felmelegedés mértékét 2 Celsius-fok alatt kell tartani, sőt, erőfeszítések történnek, hogy 1,5 fok alatt maradjon.
Az üvegházhatású gázok a legveszélyesebbek
Az éghajlatváltozás legfőbb oka az üvegházhatás. Egyes, a Föld légkörében előforduló gázok olyan funkciót töltenek be, mint a melegházak üvegburája: beengedik a Nap hőjét, visszafelé – tehát a világűr felé – azonban útját állják, ezzel globális felmelegedést okozva.
Ezeknek az üvegházhatású gázoknak a többsége a természetben is megtalálható, de az emberi tevékenységek következtében megnövekedett a koncentrációjuk, különösen a következő üvegházhatású gázoké:
- Szén-dioxid: az emberi szén-dioxid-kibocsátás 87 százaléka a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből ered.
- Metán: a szén-dioxidnál is erőteljesebb, azonban kevesebb ideig marad a légkörben.
- Dinitrogén-oxid: a szén-dioxidhoz hasonlóan az évtizedek és évszázadok során felhalmozódik a légkörben.
- Fluortartalmú gázok: ember alkotta gázok, amelyeknek számos ipari alkalmazása van, a felmelegedési potenciáluk a szén-dioxidénál is nagyobb.
A globális felmelegedés legfőbb oka az emberi eredetű szén-dioxid, amelynek légköri koncentrációja 2020-ban 48 százalékkal volt magasabb, mint 1750 előtt, azaz az iparosodást megelőzően.
Az emberi szén-dioxid-kibocsátás 87 százaléka abból ered, hogy fosszilis tüzelőanyagokat égetünk, mint amilyen a szén, a földgáz vagy az olaj. A maradék eloszlik: kiirtjuk az erdőket, és megváltoztatjuk a természetes táj képét.
Becslések szerint a természeti okok (a napsugárzás változásai vagy a vulkánkitörések) kevesebb mint plusz-mínusz 0,1 fokkal járultak hozzá a Föld átlaghőmérsékletének felmelegedéséhez 1890 és 2010 között.
Miért növekszik az üvegházhatású gázok koncentrációja a levegőben?
- A szén, az olaj és a fosszilis gázok elégetése során szén-dioxid és dinitrogén-oxid keletkezik.
- Fák kivágása, erdőirtás: a fák hozzájárulnak az éghajlat szabályozásához azáltal, hogy szén-dioxidot vonnak ki a légkörből. Amikor kivágják őket, megszűnik ez a jótékony hatás.
- Állattenyésztés: a szarvasmarha és a juh szervezete nagy mennyiségben állít elő metánt az emésztés során.
- A nitrogéntartalmú műtrágyák dinitrogén-oxidot bocsátanak ki.
- Bizonyos berendezések és termékek fluortartalmú gázokat bocsátanak a légkörbe. Üvegházhatásuk óriási, akár 23 ezerszer erősebb, mint a szén-dioxidé.
A Copernicus klímaváltozási szolgálat (C3S*) a Meteorológiai Világszervezettel (WMO) közösen először készített el egy 2023-as európai klímahelyzetről szóló jelentést.
Komor képet fest
– írták.
Az április 22-én közzétett 2023-as ESOTC jelentés (European State of the Climate report 2023) leírásokat és elemzéseket tartalmaz az éghajlati viszonyokról és a Föld rendszerében tapasztalható változásokról.
Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, ahol a hőmérséklet a globális átlag mintegy kétszeresével emelkedik. Az ESOTC 2023 szerint Európában a három legmelegebb év 2020 óta volt, a tíz legmelegebb pedig 2007 óta.
A rekordhőmérséklettel együtt az átlagosnál szárazabb felszíni talajnedvesség, erdőtüzek, aszályok és áradások következtek be 2023-ban.
2023-ban Európa a valaha feljegyzett legnagyobb erdőtűznek, az egyik legcsapadékosabb évnek, súlyos tengeri hőhullámoknak és széles körű pusztító áradásoknak volt tanúja. A hőmérséklet folyamatosan emelkedik, így adataink egyre fontosabbá válnak az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülésben
– mondta Carlo Buontempo, a C3S igazgatója.
Globálisan 2023 volt a valaha mért legmelegebb év, 0,60 fokkal melegebb volt az 1991–2020-as átlagnál, és körülbelül 1,48 fokkal melegebb az iparosodás előtti átlagnál (a C3S ERA5 újraelemzési adatkészlete alapján).
A napok közel 50 százaléka több mint 1,5 fokkal volt melegebb az iparosodás előtti átlagnál, és két nap első alkalommal volt több mint 2 fokkal melegebb.
2023-ban az óceánok átlagos tengerfelszíni hőmérséklete (SST) Európa-szerte a valaha mért legmelegebb volt. A Földközi-tenger egyes részein és az Atlanti-óceán északkeleti részén volt a valaha mért legmelegebb éves átlagos SST.
Júniusban az Atlanti-óceánt Írországtól nyugatra és az Egyesült Királyság környékén tengeri hőhullám sújtotta, amelyet szélsőségesnek, egyes területeken pedig szélsőségesen túlinak minősítettek, és a tengerfelszín hőmérséklete akár 5 fokkal is meghaladta az átlagot.
2023 nyara nem volt a valaha mért legmelegebb Európában, de időnként szélsőséges körülmények voltak. Kontrasztok voltak a hőmérséklet és a csapadék tekintetében az egész kontinensen is egyik hónapról a másikra. A meghosszabbított nyár (júniustól szeptemberig) hőhullámokat, erdőtüzeket, aszályokat és áradásokat hozott.
Átlagon felüli tűzveszély
2023 nagy részében Európában átlagon felüli tűzveszély állt fenn. Észak-Európában nyár elején magas tűzveszélyt észleltek, amit a májusban és júniusban megfigyelt átlagosnál melegebb körülmények okoztak. A nyár későbbi szakaszában, míg az északi területeken az átlagosnál csapadékosabb körülmények uralkodtak, a tartós aszály hozzájárult a tűzveszélyes körülményekhez Délnyugat-Európában. Nagy tüzek voltak Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban és különösen Görögországban, ahol feljegyezték a valaha volt legnagyobb európai erdőtüzeket, mintegy 96 ezer hektáron.
Több eső, kevesebb hó
2023-ban Európa mintegy 7 százalékkal volt csapadékosabb az átlagosnál, és Európa nagy részén az átlagosnál csapadékosabb körülmények voltak tapasztalhatók – az ERA5-adatkészletben ez volt a negyedik legcsapadékosabb év 1981 óta. Ennek eredményeként az év során az európai folyóhálózat egyharmadának vízhozama meghaladta a magas árvízküszöböt, 16 százaléka pedig a súlyos árvízküszöböt.
Rekord- vagy rekordközeli magas vízhozamot tapasztaltak a főbb vízgyűjtő területeken, beleértve
- a Loire-t,
- a Rajnát és
- a Dunát,
az október és december közötti viharok sorozata miatt. A Nemzetközi Katasztrófa-adatbázis (EM-DAT) előzetes becslései szerint
a 2023-as áradások 1,6 millió embert érintettek Európában, és az év gazdasági veszteségeinek mintegy 81 százalékát okozták a kontinens időjárási és éghajlati eseményei miatt.
2023-ban átlag alatti volt a havas napok száma Európában, különösen Közép-Európában és az Alpokban, télen és tavasszal. Ez, valamint a nyári magas hőmérséklet hozzájárult a gleccserjég csökkenéséhez Európa minden részén.
Ennek legdrasztikusabb példája az Alpok, ahol a gleccserek 2022-ben és 2023-ban fennmaradó térfogatuk mintegy 10 százalékát veszítették el.
Az Európai Unió Copernicus Föld-megfigyelési programjának adatain alapuló megbízható környezeti információk jelentős változásokat tárnak fel bolygónkon. Az éghajlat európai helyzetéről szóló jelentésben bemutatott adatok riasztóak, de ez a kutatás létfontosságú eszköz azon céljaink szempontjából is, hogy átálljunk a fenntartható energiára, csökkentsük a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, és 2050-re az első klímasemleges kontinenssé váljunk
– mondta Mauro Facchini, a Védelmi Ipari és Űripari Főigazgatóság (DG DEFIS) Föld-megfigyelési egységének vezetője.
Az éghajlatváltozásnak a természeti következmények mellett vannak társadalmi, a vállalkozásokat fenyegető, valamint egyes területeket érintő veszélyei is.
Az egészségre gyakorolt legfontosabb hatásai:
- A nyári hőséggel összefüggő mortalitás (halál) és morbiditás (betegség) növekedése, a téli hideggel összefüggő mortalitás (halál) és morbiditás (betegség) csökkenése.
- A balesetek kockázatának növekedése és a tágabb értelemben vett jóllétre gyakorolt hatások súlyosbodása a szélsőséges időjárási események (árvizek, tűzvészek és viharok) következtében.
- A betegségek, például rágcsálók, víz vagy élelmiszer által terjesztett betegségek hatásának változásai.
- Egyes allergén pollenfajok, vírusok, kártevők és betegségek szezonális átrendeződése.
- Az Európában újonnan megjelenő vagy újra felbukkanó állatbetegségek, amelyek a vírusos zoonózisok és az általa terjesztett betegségek révén növelik az állatok és az emberek egészségét érintő kihívásokat.
- Újonnan vagy újra megjelenő növénykárosítók (rovarok, kórokozók és egyéb károsítók), valamint az erdőgazdálkodási és növénytermesztési rendszereket érintő betegségek.
- A levegőminőség változásával és az ózonnal kapcsolatos kockázatok.
Az egészségügy mellett érintett terület a kiszolgáltatott népcsoportok, a foglalkoztatás és az oktatás, a vállalkozások, az infrastruktúra és az épületek, az energiaágazat, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a biztosítás, valamint a turizmus is.
Dél-Európa turisztikai feltételei az előrejelzések szerint erősen csökkenni fognak a nyári hónapokban, a többi évszakban viszont javulnak.
Az előrejelzések szerint Közép-Európában a hótakaró várható csökkenése negatív hatással lesz a télisport-iparágra – olvasható a C3S oldalán. A csökkenő nyári csapadékmennyiséggel együtt növekedhet az aszályok kockázata, nyáron pedig az energiafelhasználás. A téli nagyobb csapadékmennyiség várhatóan növeli a télen és tavasszal (különböző régiókban) bekövetkező folyami árvizek intenzitását és gyakoriságát. Az éghajlatváltozás miatt a terméshozam ingadozásának növekedésére és az erdőtüzek gyakoribbá válására lehet számítani – írják.
A klímaválság generációnk legnagyobb kihívása. Az éghajlatváltozás elleni fellépés költségei magasnak tűnhetnek, de a tétlenség ára sokkal magasabb. Ki kell használnunk a tudományt, hogy megoldásokat kínáljunk a társadalom javára
– mondta Celeste Saulo, a WMO főtitkára, az ESOTC2023 jelentést publikáló C3S oldalán.
| A Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézete által szervezett ESG szakmai konferencián megvitatták a magyar helyzetet. Az ESG, vagyis az Environmental, Social és Governance mozaikszó egy gazdasági ernyőfogalom, melynek lényege, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége fenntarthatósági szempontok alapján is komparatív módon és objektíven vizsgálható legyen. Az ESG-törvény (2023. évi CVIII. törvény) célja, hogy támogassa a magyar vállalatok versenyképességét. A konferencián szó volt arról, hogy a társadalmi felelősségvállalást tekintve az elmúlt években a bankszektor már bizonyított, például a családtámogatási programokon belül is a babaváró hitellel. A felmérések szerint a kkv-k egyharmada tudja, mi az ESG, közülük is körülbelül 50 százalék ismeri a magyar ESG-törvényt. Magyarországon nagyságrendileg 1800 olyan beszállító középvállalat lehet, amelyet már most érint vagy a közeljövőben érinteni fog a törvény. Magyarországon az MNB (2019 és 2021 közötti, hazai kutatások eredményeit összegző) felmérése szerint a megkérdezettek 95 százaléka fontosnak tartja a környezetvédelmet – hangzott el a konferencián. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.