Növelheti az egészségügyi kiadásokat a klímaváltozás
Európában 2000 és 2023 között 157 ezer idő előtti halálesetet okozott a klímaváltozás, amelyek 97 százalékáért a hőhullámok a felelősek – állapítja meg legújabb, az átalakuló éghajlat és az európai társadalmak elöregedésének összefüggéseit vizsgáló felmérésében az Allianz Research.
Az éghajlatban és a népességben várható trendeket és ezek összefüggéseit vizsgálta az Európai Unió 27 tagállamában, valamint Norvégiában és Svájcban az Allianz Research.
Az egészségügyi költségek 15 százalékkal emelkedhetnek a klímaváltozás és az elöregedés hatására
– írják a közleményükben.
Az Európai Bizottság klímaügyi oldalán közzé tette, hogy a változó éghajlat a meglévő betegségeket súlyosabbakká és hangsúlyosabbakká teheti a most tapasztalhatónál.
Az előrejelzések szerint a jövőbeli éghajlatváltozásnak az egészségre gyakorolt legfontosabb hatásai a következők lesznek:
- a nyári hőséggel összefüggő mortalitás (halál) és morbiditás (betegség) növekedése,
- a téli hideggel összefüggő mortalitás (halál) és morbiditás (betegség) csökkenése,
- a balesetek kockázatának növekedése a szélsőséges időjárási események (árvizek, tűzvészek és viharok) következtében,
- a betegségek, például a rágcsálók, víz vagy élelmiszer által terjesztett betegségek hatásának változásai,
- az egyes allergén pollenfajok, vírusok, kártevők és betegségek szezonális átrendeződése,
- az Európában újonnan megjelenő vagy újra felbukkanó állatbetegségek,
- az újonnan vagy újra megjelenő növénykárosítók
- és a levegőminőség változásával és az ózonnal kapcsolatos kockázatok.
Az Allianz Research kutatása szerint az egy főre jutó egészségügyi kiadásokat az éghajlatváltozás tovább fogja növelni, főleg a globális társadalom elöregedése miatt.
Emelkedő egészségügyi költségek
2035-re a jelenlegi 130 millióról várhatóan 152 millióra emelkedik a 60 éves és annál idősebb európaiak száma, ami önmagában körülbelül 8,5 százalékkal emeli meg az egy főre jutó egészségügyi költségeket. A helyzetet azonban súlyosbíthatja az éghajlatváltozás, hiszen az aránytalanul nagyobb mértékben érinti éppen az idősebb korosztályt.
Az Európai Bizottság a klímaügyi oldalán úgy fogalmaz:
Európa idősödő népességét aránytalanul nagy mértékben sújtják a mozgáskorlátozottsággal összefüggő vagy egyéb egészségügyi problémák, ezért az idősek nagyobb hányada lesz kitéve az éghajlatváltozás hatásainak.
Az Allianz Research felméréséből kiderül, hogy a klímaváltozás 2000 és 2023 között már 157 ezer idő előtti halálesetet okozott a kontinensen, amelynek 97 százalékáért (151 ezerért) a hőhullámok voltak felelősek. Mindezekkel együttvéve
a társadalmak elöregedése és a közvetlen klímakockázat együttes hatása uniós szinten átlagosan mintegy 12 százalékkal emeli meg az egészségügyi költségeket 2035-re.
A közlemény szerint az éghajlatváltozás közvetett hatásai – a stressz, a rossz alvásminőség, a természeti katasztrófák gyakorisága – hosszú távon ugyancsak hatnak a testi és mentális egészségre, s ez a fiatalokat is érinti.
Megoldást sürgetnek a munkahelyi hőstresszre
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) például megelőzési tervet dolgozott ki a munkahelyi hőguta és hőstressz megoldására. A MASZSZ a Fundacion 1 Mayo európai partnereként részt vett az AdaptHeat elnevezésű projektben, amely a hőségben végzett munka veszélyeire, illetve a védőintézkedések haladéktalan szükségességére hívja fel a figyelmet.
A tapasztalatok alapján azt várják a hazai szakszervezetek, hogy
készüljön egy a munkáltatók számára kötelező hőségprotokoll, valamint egységes, automatikusan aktiválódó mérőrendszer, amely jelzi egyebek között a veszély fokozatát és az adott helyzetben szükséges intézkedéseket
– nyilatkozta Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke.
A MASZSZ támogatja azt a nemzetközi javaslatot, amely szerint extrém időjárás idején meg kell adni a munkavállalóknak a munkavégzés jogának felfüggesztését anélkül, hogy ez bérkiesést okozna.
2035-re összesen 15 százalékkal is emelkedhet az egészségügyi költség
Az Allianz kutatása arra is kitér, hogy az extrém hőmérsékletek miatt csökken a szabad levegőn való mozgás, ami az elhízás növekedéséhez vezethet. Kiszámították, hogy
mindezek a kockázatok hosszú távon várhatóan lecsapódnak az egészségügyi költségek növekedésében, és 2035-re további 3 százalékot emelhetnek az egy főre eső kiadásokon.
A klímaváltozás kellemetlen velejárói közül a hőhullámok mellett az egészséget leginkább a légszennyezettség befolyásolja.
A kutatás alapján a 2021-as adatok szerint Magyarország dobogós volt a szennyezett levegő okozta elhalálozások 100 ezer főre jutó számában Európában. Hazánk hátrányos helyzetben van az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a diabétesszel küszködők statisztikája szerint is.
Az adatok alapján a kedvezőtlen adottságú országok közé sorolják Magyarországot, például szerepel az EU top4 országa között – áll a közleményben.
Hazánkban az egészségügyi kiadások 72 százaléka származik állami forrásból, a többit a lakosság saját magának, közvetlenül finanszírozza, például magánegészségügyi biztosításon keresztül vagy gyógyszerért, ellátásáért fizetve
– hívta fel a figyelmet Bencsik Tamás, az Allianz Hungária Személybiztosítások Igazgatóságának vezetője.
Az OECD statisztikája szerint Magyarországon a teljes lakosság több mint 90 százalékát érintette a 2022-es, két hétnél is tovább tartó hőhullám.
Volt idő, amikor a magánegészségügyi ellátás luxusnak számított. Ez a friss Allianz-jelentés azonban kijózanító bizonyíték arra, hogy a megelőzés és az ehhez kapcsolódó megfelelő magán-egészségbiztosítási tervezés mindenki számára szükségszerűvé vált, hogy megbirkózhassunk az egészségünket fenyegető egyre több kockázattal, és felkészülhessünk az egészségben eltöltött minél hosszabb éveinkre
– fogalmazott az Allianz szakembere.
Putyin már puccstól retteg, kiszivárgott egy titkosszolgálati jelentés: lekapcsolják az internetet, elvonul a világ elől az orosz elnök
