Miniszterelnökök gyűjtőhelye lesz az új francia kormány

Bemutatták hétfőn Francois Bayrou francia miniszterelnök kormányának tagjait. Emmanuel Macron államfő kabinetfőnöke, Alexis Kohler tájékoztatása szerint a mintegy 30 tagú új francia kormány két korábbi miniszterelnök is tagja lesz Élisabeth Borne és Manuel Valls személyében. Borne a jövőben az oktatásért, Valls pedig a tengeren túli területekért felelős tárcát fogja vezetni.

A leendő új francia kormány további tagjai

• Az előző kormányból maradt a posztján Bruno Retailleau belügyminiszter, Sébastien Lecornu védelmi miniszter és Jean-Noel Barrot, a francia diplomácia vezetője.
• Gérald Darmanin egykori belügyminiszter a jövőben igazságügyi miniszterként fog szolgálni. 
• Eric Lombard, aki jelenleg az állami befektetési alap (CDC) bankárja, a pénzügyminiszteri tisztséget kapta meg, Amélie de Montchalin pedig a költségvetési minisztériumot fogja vezetni. 

Francois Bayrou a december elején a parlamentben bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Michel Barnier-t váltja a kormányfői székben. Ő a hatodik miniszterelnök Emmanuel Macron 2017-ben elkezdődött elnöksége alatt, és a negyedik 2022 óta, amióta újraválasztották államfőnek Macront.

Nehéz időszak áll Francois Bayrou leendő kisebbségi kormánya előtt

Az új miniszterelnök feladata egy olyan kisebbségi kormány megalakítása, amely képes túlélni a többségben lévő ellenzék újabb bizalmatlansági eljárásait, és összeállítani a jövő évi költségvetést, amellyel egyelőre nem rendelkezik Franciaország. A költségvetési helyzet gyors kormánydöntéseket követel, ugyanis szakértők szerint az államháztartási hiány idén meghaladhatja a GDP 6 százalékát, és költségvetés hiányában nem lesz elérhető a jövőre kitűzött 5 százalék sem. 

A július 7-i előrehozott választások eredményeként háromosztatúvá vált a Nemzetgyűlés 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Szeptemberben az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép köztársaságiak alakítottak kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben maradt. Ez utóbbi két tömb buktatta meg december 4-én bizalmatlansági indítvánnyal a kisebbségi kormányt, amely a parlament megkerülésével kívánt megszorításokat bevezetni a jövő évi költségvetésben.