Az Azerbaijan Airlines Kazahsztánban lezuhant repülőgépének két utasa és egy személyzeti tagja azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy legalább egy hangos csattanást hallottak, amikor az eredeti úti céljához, a dél-oroszországi Groznijhoz közeledett.
A tragédia legalább 38 halálos áldozatot követelt.
A robbanás után… azt hittem, a gép szét fog esni
– nyilatkozta Subhonkul Rakhimov, az egyik utas a kórházból. „Nyilvánvaló volt, hogy a gép megsérült, biztosak voltunk benne, hogy meghalunk” – hangsúlyozta
Egy másik utas is megszólalt a Reutersnek: „Nagyon megijedtem” – mondta Vafa Shabanova, hozzátéve, hogy volt egy második durranás is.
Mindkét utas szerint a robbanás után csökkent a kabin oxigénszintje.
Zulfugar Asadov légiutas-kísérő azt mondta, hogy összesen három durranást hallott.
A kapitánynak azt tanácsolták, hogy hajtsa végre a kényszerleszállást a tengeren, de ő inkább Aktau elé vette az irányt, és a szárazföldön landolt.
Minket figyelmeztetett, hogy nehéz leszállás lesz, készítsük fel az utasokat
– tette hozzá.
Négy, a katasztrófával kapcsolatos azerbajdzsáni vizsgálat előzetes megállapításai szerint az orosz légvédelem tévedésből lőtte le a gépet, a Kreml nem kommentálta a történteket.
A repülőgép utasai által a lezuhanás előtt készített felvételeken oxigénmaszkok és mentőmellényt viselő emberek láthatók.
A későbbi felvételek szerint véres, összezúzódott utasok másztak ki a gépből. A teljes csendet a sérültek jajgatása törte meg.
Korábban is történtek katasztrófák a térségben: 2020-ban az Ukraine International Airlines PS752-es járatát az iráni Forradalmi Gárda lelőtte, és a fedélzeten tartózkodó 176 ember meghalt. 2014-ben a Malaysian Airlines MH17-es járatát Kelet-Ukrajna felett egy orosz BUK rakétarendszer találta el, 298 utas és a teljes személyzet életét vesztette.
Ugyan a grozniji körzet több mint 850 kilométerre van az ukrajnai frontvonalaktól, de az ukrán drónok – amelyeket több orosz rendszer is zavar – messze a háborús körzet mögé is berepülnek, veszélyeztetve a polgári légi közlekedést is.
Közben azeri forrásokra hivatkozva Rashad Nabiyev azerbajdzsáni digitális fejlesztési és közlekedési miniszter határozottan állította, hogy a katasztrófát „külső beavatkozás” okozta. Ez az első nyílt, hivatalos utalás arra, hogy a gépet fegyver találta el – írja Meduza hírportál.
Ramzan Kadirov csecsenföldi vezető kérésére Haszan Hakimov csecsen miniszterelnök bejelentette, hogy az elhunytak és sebesültek minden családja pénzügyi segítséget és minden egyéb szükséges támogatást megkap. Ezt azonban Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök visszautasította. „Sem az állam, sem a polgárai nem fogadnak el ilyen segítséget. Azerbajdzsán az incidens elismerését, bocsánatkérést és megfelelő kártérítés kifizetését követeli.”
A katasztrófa után több légitársaság is bejelentette, hogy felfüggeszti bizonyos járatait.
Az Azerbaijan Airlines december 28-tól leállította a Bakuból hét orosz városba tartó járatokat. A kazah légitársaság, a Qazaq Air 2025. január 27-ig felfüggesztette Asztana–Jekatyerinburg útvonalat.
Az Orosz Utazásszervezők Szövetsége szerint a Flydubai december 28-tól január 5-ig törölte Dubajba járatait Szocsiból és Mineralnije Vodiból.
Korábban az El Al izraeli nemzeti légitársaság is bejelentette, hogy legalább a következő hétre felfüggeszti a Tel-Aviv és Moszkva közötti járatokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.