Bár Kaliforniában nem ez az első nagyobb tűz az utóbbi években, ami pusztítást végzett, a 2025-ös különösen nagynak számít kiterjedése és valószínűleg a hatása miatt is – mondta Valkó Orsolya, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Kutatócsoport vezetője.
Alapvetően az, hogy valahol van tűz, önmagában még nem katasztrófa az élővilág számára
– hangsúlyozza Valkó Orsolya. Van olyan terület, ahol teljesen természetes az, hogy akár néhány évente leég minden. Ám a tüzek gyakoriságáért és intenzitásért már egyértelműen az ember a felelős. Kalifornia egy viszonylag tűzadaptált régió, azonban most olyan helyen volt tűz, ahol már az ember összezavarta a természetes ökoszisztéma működését – ez okozza a fő gondot a kutató szerint.
Kaliforniában az emberi tevékenységnek köszönhetően nagyon sok inváziós növényfajnak van óriási állománya,
és kisebbek a természetes élőhelyek. Ha ezek a kis élőhelyfoltok egy tűzben leégnek, az állatoknak nincs hová menekülniük, a növények pedig nehezebben regenerálódnak. Ha pont egy olyan terület ég le, ahol egy növény- vagy állatfajnak az utolsó állománya él, akkor teljes populációk pusztulhatnak ki.
Egyre gyúlékonyabbá válhat a terület
Klasszikus példa, hogy a területen például elszaporodott a fedélrozsnok. Ez alapvetően egy látszólag ártalmatlan, egyéves fűfaj, amely Eurázsiában, illetve Magyarországon is előfordul. A kutató szerint a probléma vele az, hogy hamar befejezi az életciklusát, magot hoz már június közepére, és utána egy óriási, száraz, gyúlékony biomasszát alkot. Ami egy száraz területen érthetően pluszveszélyforrás, könnyen lángra lobban. Persze ez a helyzet nemcsak Kaliforniában áll fenn, Svédországban és Kanadában is voltak a közelmúltban pusztító tüzek. Magyarország viszonylag szerencsés ebből a szempontból, de a felkészülés igen fontos lenne.
Direkt égetés
Célravezető lenne akár kontrollált módon direkt leégetni az adott területeket, ezzel megakadályozva, hogy felhalmozódjon az éghető biomassza,
érdemes lehet a mezőgazdasági tájak tervezésénél figyelembe venni, hogy a városok körüli területeknek és azok funkcióinak lehet ilyen esetben védelmi szerepe, például ha egy területen legelő van, ahonnan a biomasszát az állatok rendszeresen lelegelik, akkor kisebb eséllyel ér el a tűz a lakóépületekig. De már a várostervezésnél is érdemes kerülni a fa alapanyagot, és olyan fákat telepíteni, amelyek nehezen égnek.
Nem könnyű a helyzet
A leégett területen vannak növények, amelyek könnyen kisarjadnak, sokszor talajráhordásra is szükség lehet a területen, és meg kell akadályozni, hogy lemosódjon –
az erózió komoly gond lehet.
Az állatoknál nehezebb a helyzet, ott valószínűleg aktívan segíteni kell.
Összességében előfordulhat az is, hogy évszázadok alatt sem lesz már olyan, mint amilyen az eredeti állapot volt
– húzza alá Valkó Orsolya az idő jelentőségét a kérdésben.
Sőt, azt is fontos kiemelni, hogy bármennyire jól halad egy helyreállítási folyamat vagy egy megelőzőrendszer kiépítése, az mindig kérdés marad, mikor jön egy újabb nagyobb tűzvész, vagy mikor indul meg egy inváziós faj, amely nem hagy teret az őshonos növényeknek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.