Norvégiában ismét kötelező lehet a légvédelmi óvóhelyek kialakítása
Norvégia ismét kötelezővé tenné a légvédelmi óvóhelyek létesítését az újonnan építendő házakban – derült ki az oslói kormány által pénteken bemutatott javaslatcsomagból, amellyel Norvégia felkészültségét erősítenék rendkívüli helyzetekre, köztük háborúra.
A mintegy száz javaslatot tartalmazó tervet a miniszter Jonas Gahr Störe kormányfővel közösen mutatta be, aki leszögezte: bár a geopolitikai helyzet feszült, nincs jele Norvégia területét közvetlenül fenyegető katonai veszélynek.
A jelentés a háború lehetősége mellett olyan veszélyeket is felsorol, mint például egy esetleges szabotázsakció, hibrid műveletek, világjárvány vagy szélsőséges időjárási jelenségek. A dokumentumban szereplő, az óvóhelyekkel kapcsolatos javaslatot az összeállítók azzal indokolták, hogy az ukrajnai háború bebizonyította, szükség van rá.
A NATO-tag Norvégia – amely Oroszországgal is határos – 1998-ban, néhány évvel a hidegháború befejezése és a Szovjetunió felbomlása után törölte a törvényt, amely kötelezi az építtetőket az óvóhelyek kialakítására. A skandináv országban lévő óvóhelyek a lakosság mintegy 45 százalékának tudnának veszély esetén menedéket nyújtani, míg
Finnországban ez az arány 90 százalék, Dániában, 80, Svédországban pedig 70 százalék – figyelmeztetnek a jelentésben.
A javasolt intézkedések között szerepel még a polgári védelembe mozgósíthatók számának felemelése a jelenlegi 8000-ről 12 ezerre, valamint az élelmiszerellátás önállóságának növelése. Az összeállítók emellett a kibertérben megjelenő hamis információk elleni küzdelem erősítését, illetve a földek eladásának ellenőrzését is szorgalmazzák.
Az utóbbi évek során a norvég sajtóban olyan értesülések jelentek meg, hogy külföldiek, különösen oroszok fontos létesítmények, például katonai támaszpontok közelében vásároltak földeket. Mivel Norvégiában kisebbségi kormány van hatalmon, a jelentést a parlamenti ellenzéknek is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy elfogadják.
Árgus szemek kezdték el figyelni az északi vizeket
Ezentúl mesterséges intelligenciával valós időben figyelik az észak-európai tengereket a nyugati szövetséges államok. A megfigyelés célja, hogy kiküszöböljék a víz alatti infrastruktúra megrongálását. A figyelőrendszerben már regisztráltak olyan hajókat, amelyek az orosz árnyékflottához tartoznak.
