Európa védelme a rossz utakon vérezhet el? Sürgős beavatkozás kell
Jelentős anyagi befektetést igényel, hogy az Európai Unió (EU) közúti és vasúti infrastruktúráját képessé tegyék a hadi járművek mozgatásra. Ez azt jelenti, hogy a jóléthez szokott európai társadalmaknak nemcsak az elmaradott képességű hadseregeikre, de az utakra és hidakra is a korábbiakhoz képest jóval magasabb összeget kell áldozniuk, hogy a védelem megfelelő legyen.
Hiába van ugyanis jól felszerelt, ütőképes hadsereg, ha azt az állam nem tudja bevetni a megfelelő utak hiányában. Így egy esetleges támadással szembeni elrettentéshez egy megfelelő infrastruktúrára is szükség van.
A védelem sokkal többe kerül, mint a hadsereg
Az EU védelmi biztosa szerint kezdetben
legalább 70 milliárd euróra van szükség ahhoz, hogy az unió vasúti, a közúti, a tengeri és a légi folyosóit mielőbb alkalmassá tegyék a hadieszközök gyors és hatékony mozgatására.
Az Európai Bizottság már 500 olyan pontot azonosított – többek között a kikötők és repülőterek bővítését, az alagutak kiszélesítését és a vasúti hidak megerősítését –, amelyeket mielőbb képessé kell tenni a katonák és a felszerelés gyors mozgatására nagyobb mennyiségben az EU-n belül és a partnerországokba.
„Ezt az infrastruktúrát a NATO tervei szerint kell fejlesztenünk. Aztán azt is látnunk kell, hogy nagyon hatékony védelmet kell létrehoznunk ezeknek a stratégiailag fontos infrastrukturális pontoknak, és emellett meg kell vizsgálnunk a jogi követelményeket is” – magyarázta az Euronewsnak Andrius Kubilius, aki korábban Litvánia miniszterelnöke volt.
A védelmi felkészültségről szóló, múlt héten közzétett fehér könyv szerint Európa elrettentő erejének és Ukrajna támogatásának felgyorsítása érdekében a blokknak és a tagállamainak
azonnal egyszerűsíteniük és észszerűsíteniük kell a szabályozásokat és eljárásokat, valamint elsőbbséget kell biztosítaniuk a fegyveres erők számára a közlekedési létesítményekhez, hálózatokhoz és eszközökhöz való hozzáféréshez.
Az EU katonai mobilitási költségvetésének 44 százalékát Lengyelország, Lettország, Litvánia és Németország kapta, és a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó teljes keretösszeg elmarad a valós igényekhez képest – mondta Tony Murphy, az Európai Számvevőszék elnöke februárban.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az ukrajnai háborúban az EU 2023 végéig elköltötte a 2027-ig tervezett 1,7 milliárd eurós katonai költségvetést – figyelmeztetett a luxemburgi székhelyű uniós pénzügyi felügyelőszervezet.
Az Európai Bizottság valószínűleg még ezen a héten javaslatot terjeszt elő arra vonatkozóan, hogy a tagállamok a fel nem használt kohéziós forrásokat védelmi célokra fordíthassák – és ugyanez történhet a fel nem használt közlekedési forrásokkal is.
„Minden lehetőséget meg kell vizsgálnunk (...), mert a védelmi iparba történő befektetés egyben a gazdasági fejlődésbe történő befektetés is. Ez új munkahelyek teremtését jelenti” – mondta Kubilius.
A hatékony védelemhez jogi összhang és erős ipar is kell
„Ha háború lesz, akkor magas szinten fejlett iparra van szükség a karbantartás, a javítás és az új fegyverek gyártása érdekében. És arra is szükség van, hogy ez az ipar ne legyen messze egy esetleges konfliktus zónától” – érvelt Kubilius.
A bürokrácia, a nem harmonizált eljárások és a megfelelő infrastruktúra hiánya jelenleg akadályozza az EU és szövetségesei fegyveres erőit abban, hogy a jövőben hatékonyan védekezzenek bármilyen lehetséges támadás ellen. Az egyik tagállam harckocsijait például azért nem engedték át egy másik tagállamon, mert túllépték a közúti közlekedési szabályok által meghatározott súlyhatárokat – idézte az ECA egyik jelentését az oldal.
Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, valamint Kubilius felülvizsgálja a katonai mobilitást érintő összes hatályos jogszabályt, feltérképezi a szükséges kritikus közlekedési infrastruktúrát, és még az idén közös közleményt fogad el a témában.
Kiszámolták: ennyibe kerül Európának, ha meg akarja védeni magát az oroszoktól – galaktikus összeg
A fegyverkezési kiadásoknak jelentősen növekedniük kell, a jelenlegi GDP-arányos 2 százalékos szintről 3,5 százalékra. Ez évente 250 milliárd eurós többletkiadást jelent. A kiadások rövid távon adósságból finanszírozhatók, de hosszú távon az európai védelmi kiadások finanszírozására fenntartható forrásokat kell találni – írja a brüsszeli Bruegel kutatóintézet elemzése.
