Európa védelme a rossz utakon vérezhet el? Sürgős beavatkozás kell
Jelentős anyagi befektetést igényel, hogy az Európai Unió (EU) közúti és vasúti infrastruktúráját képessé tegyék a hadi járművek mozgatásra. Ez azt jelenti, hogy a jóléthez szokott európai társadalmaknak nemcsak az elmaradott képességű hadseregeikre, de az utakra és hidakra is a korábbiakhoz képest jóval magasabb összeget kell áldozniuk, hogy a védelem megfelelő legyen.
Hiába van ugyanis jól felszerelt, ütőképes hadsereg, ha azt az állam nem tudja bevetni a megfelelő utak hiányában. Így egy esetleges támadással szembeni elrettentéshez egy megfelelő infrastruktúrára is szükség van.
A védelem sokkal többe kerül, mint a hadsereg
Az EU védelmi biztosa szerint kezdetben
legalább 70 milliárd euróra van szükség ahhoz, hogy az unió vasúti, a közúti, a tengeri és a légi folyosóit mielőbb alkalmassá tegyék a hadieszközök gyors és hatékony mozgatására.
Az Európai Bizottság már 500 olyan pontot azonosított – többek között a kikötők és repülőterek bővítését, az alagutak kiszélesítését és a vasúti hidak megerősítését –, amelyeket mielőbb képessé kell tenni a katonák és a felszerelés gyors mozgatására nagyobb mennyiségben az EU-n belül és a partnerországokba.
„Ezt az infrastruktúrát a NATO tervei szerint kell fejlesztenünk. Aztán azt is látnunk kell, hogy nagyon hatékony védelmet kell létrehoznunk ezeknek a stratégiailag fontos infrastrukturális pontoknak, és emellett meg kell vizsgálnunk a jogi követelményeket is” – magyarázta az Euronewsnak Andrius Kubilius, aki korábban Litvánia miniszterelnöke volt.
A védelmi felkészültségről szóló, múlt héten közzétett fehér könyv szerint Európa elrettentő erejének és Ukrajna támogatásának felgyorsítása érdekében a blokknak és a tagállamainak
azonnal egyszerűsíteniük és észszerűsíteniük kell a szabályozásokat és eljárásokat, valamint elsőbbséget kell biztosítaniuk a fegyveres erők számára a közlekedési létesítményekhez, hálózatokhoz és eszközökhöz való hozzáféréshez.
Az EU katonai mobilitási költségvetésének 44 százalékát Lengyelország, Lettország, Litvánia és Németország kapta, és a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó teljes keretösszeg elmarad a valós igényekhez képest – mondta Tony Murphy, az Európai Számvevőszék elnöke februárban.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az ukrajnai háborúban az EU 2023 végéig elköltötte a 2027-ig tervezett 1,7 milliárd eurós katonai költségvetést – figyelmeztetett a luxemburgi székhelyű uniós pénzügyi felügyelőszervezet.
Az Európai Bizottság valószínűleg még ezen a héten javaslatot terjeszt elő arra vonatkozóan, hogy a tagállamok a fel nem használt kohéziós forrásokat védelmi célokra fordíthassák – és ugyanez történhet a fel nem használt közlekedési forrásokkal is.
„Minden lehetőséget meg kell vizsgálnunk (...), mert a védelmi iparba történő befektetés egyben a gazdasági fejlődésbe történő befektetés is. Ez új munkahelyek teremtését jelenti” – mondta Kubilius.
A hatékony védelemhez jogi összhang és erős ipar is kell
„Ha háború lesz, akkor magas szinten fejlett iparra van szükség a karbantartás, a javítás és az új fegyverek gyártása érdekében. És arra is szükség van, hogy ez az ipar ne legyen messze egy esetleges konfliktus zónától” – érvelt Kubilius.
A bürokrácia, a nem harmonizált eljárások és a megfelelő infrastruktúra hiánya jelenleg akadályozza az EU és szövetségesei fegyveres erőit abban, hogy a jövőben hatékonyan védekezzenek bármilyen lehetséges támadás ellen. Az egyik tagállam harckocsijait például azért nem engedték át egy másik tagállamon, mert túllépték a közúti közlekedési szabályok által meghatározott súlyhatárokat – idézte az ECA egyik jelentését az oldal.
Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, valamint Kubilius felülvizsgálja a katonai mobilitást érintő összes hatályos jogszabályt, feltérképezi a szükséges kritikus közlekedési infrastruktúrát, és még az idén közös közleményt fogad el a témában.
Kiszámolták: ennyibe kerül Európának, ha meg akarja védeni magát az oroszoktól – galaktikus összeg
A fegyverkezési kiadásoknak jelentősen növekedniük kell, a jelenlegi GDP-arányos 2 százalékos szintről 3,5 százalékra. Ez évente 250 milliárd eurós többletkiadást jelent. A kiadások rövid távon adósságból finanszírozhatók, de hosszú távon az európai védelmi kiadások finanszírozására fenntartható forrásokat kell találni – írja a brüsszeli Bruegel kutatóintézet elemzése.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.